Az Ausztrál Választási Bizottság szavazási szabályai

Összefoglalás

Az Ellenőrző Bizottság jóváhagyta a Meta két különálló Facebook-bejegyzés eltávolítására vonatkozó döntését – ezek a bejegyzések ugyanazokat az információkat tartalmazzák, amelyeket az Ausztrál Választási Bizottság (AEC) tett közzé az X-en az őslakosok képviseletéről szóló ausztráliai népszavazás előtt. Mindkét bejegyzés megsértette az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv azon szabályát, amely tiltja a szavazási folyamatban való jogellenes részvételre felszólító tartalmakat. Ezek az esetek megmutatják, hogy a kontextusból kiragadott információk hogyan befolyásolhatják az emberek szavazati jogát. A Bizottság azt javasolja, hogy a Meta világosabban magyarázza el a szavazói és/vagy a népszámlálási csalásokkal kapcsolatos szabályait a „jogellenes szavazás” definíciójának nyilvános közzétételével.

Az esetekről

2023. október 14-én Ausztrália megtartotta az őslakosok képviseletéről szóló népszavazását. Napokkal korábban egy Facebook-felhasználó egy csoportban képernyőfelvételt tett közzé, amelyen az AEC hivatalos fiókjából származó X-bejegyzés szerepelt. Ezen a következő információk voltak láthatók: „If someone votes at two different polling places within their electorate, and places their formal vote in the ballot box at each polling place, their vote is counted.” (Ha valaki két különböző szavazóhelyen szavaz a választókerületén belül, és mindkét szavazóhelyen az urnába helyezi a hivatalos szavazatát, a szavazatát megszámlálják.) Emellett egy másik, a felhasználó által ugyanebből az X-beszélgetésből kiemelt hozzászólás kifejtette, hogy a szavazás titkossága megakadályozza az AEC-t abban, hogy „tudja, melyik szavazólap melyik személyhez tartozik” („knowing which ballot paper belongs to which person”), egyúttal pedig kijelenti, hogy „a beérkezett kettős szavazatok száma rendkívül alacsony” („the number of double votes received is incredibly low”). A képernyőfelvételen azonban nem látható az AEC által megosztott összes információ, többek között az sem, hogy a többszöri szavazás szabálysértésnek minősül. A bejegyzéshez tartozó képaláírás így szólt: „vote early, vote often, and vote NO” (szavazz korán, szavazz gyakran, és szavazz nemmel).

Egy második bejegyzés, amelyet egy másik Facebook-felhasználó osztott meg, ugyanazt a képernyőfelvételt tartalmazta, de ráhelyezett szöveg is szerepelt rajta a következő állítással: „so you can vote Multiple times. They are setting us up for a ‘Rigging’ … smash the voting centres … it’s a NO, NO, NO, NO, NO.” (szóval többször is szavazhatsz … manipulációra készítenek elő bennünket … zúzd össze a szavazóközpontokat … a válasz NEM, NEM, NEM, NEM, NEM).

A népszavazáson arról kérdezték az ausztrálokat, hogy módosítsák-e az alkotmányt, hogy nagyobb parlamenti képviseletet biztosítson az őslakosoknak és a Torres-szigetek lakóinak.

Ausztráliában kötelező a szavazás, az AEC 1924 óta minden választáson és népszavazáson körülbelül 90%-os részvételi arányról számol be. A többszöri szavazás jogellenes, és a választási csalás egyik fajtája.

Miután a Meta automatizált rendszerei észlelték a két bejegyzést, az emberi ellenőrök eltávolították őket a Meta ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzatának megsértése miatt. Mindkét felhasználó ellenvetéssel élt.

Főbb megállapítások

A Bizottság úgy találta, hogy mindkét bejegyzés megsértette az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelvet, amely tiltja a „szavazási vagy népszámlálási eljárásban való jogellenes részvételre való buzdítást, ahhoz való útmutatás nyújtását vagy az arra való kifejezett szándék kinyilvánítását” hordozó tartalmakat. Az első esetben a „vote often” (szavazz gyakran) kifejezés az AEC többszörös szavazatok számlálására vonatkozó információival együtt egyértelmű felhívás a jogellenes szavazásra. A kétszeri szavazás a Meta belső irányelvei szerint a „jogellenes szavazás” egy fajtája. A második esetben a „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) kifejezés használata a ráhelyezett szöveg további részével együtt úgy értelmezhető, hogy arra ösztönzi az embereket, hogy árasszák el a szavazóhelyiségeket többszöri szavazással. Egyik bejegyzésre sem érvényesek az elítélésre, a figyelemfelkeltésre, a híradásra vagy a humoros vagy szatirikus kontextusokra vonatkozó szabálykivételek. Konkrétan a figyelemfelkeltés tekintetében a bejegyzésekre azért nem érvényes ez a kivétel, mert túllépnek az AEC X-bejegyzésének tárgyalásán, és ehelyett kiragadják a kontextusból az információkat, így azt sugalmazzák, hogy az AEC közlése szerint a többszöri szavazás megengedett.

Annak megakadályozása, hogy a felhasználók másokat szavazói csalásban való részvételre szólítsanak fel, jogszerű cél, amely a szavazati jog védelmét szolgálja. A Bizottság a politikai véleménynyilvánítást a demokratikus folyamatok létfontosságú elemének tekinti. Ezekben az esetekben mindkét felhasználó közvetlenül részt vett a népszavazás által kiváltott nyilvános vitában, a mások jogellenes magatartásra való felhívása azonban befolyásolta az Ausztráliában élő emberek politikai jogait, különös tekintettel a szavazati jogra. Tehát, míg a „vote No” (szavazz nemmel) szavazásra való felhívások védett politikai véleménynyilvánításnak minősülnek, a „vote often” (szavazz gyakran) és a „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) kifejezések más megítélés alá esnek. A Bizottság úgy találja, hogy a Meta helyesen cselekedett, és védte a demokratikus folyamatokat azzal, hogy megakadályozta a választói csalási kísérletek terjedését a platformjain, tekintettel arra a gyakori állításra, hogy a képviseleti népszavazást manipulálták.

A Bizottság elismeri a Meta képviseleti népszavazással kapcsolatos erőfeszítéseit. A vállalat proaktívan azonosította a potenciálisan szabálysértő tartalmakat az ártalmas tevékenység koordinálására, a bűnözés népszerűsítésére, valamint a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelveknek a szavazások befolyásolására vonatkozó szabályai értelmében. Jelen esetben a „double vote” (kettős szavazás) és a „vote multiple times” (szavazás többször) kifejezések voltak azok a kulcsszavak, amelyek aktiválták a vállalat kulcsszóalapú észlelési rendszerét. A Meta szerint a rendszert a helyi kontextusokhoz igazították. A megosztott információk alapján a Bizottság megjegyzi, hogy az ilyen kezdeményezéseket világszerte egységesen kell alkalmazni olyan országokban, ahol választásokat tartanak, ugyanakkor ösztönzi a Metát arra, hogy dolgozzon ki sikermérőszámokat a kulcsszóalapú észlelés hatékonyságának értékelésére.

Végül a Bizottság megállapítja, hogy az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv nyilvánosan közzétett szabályai nem elég egyértelműek. Nem tartalmazzák azt, ami az ellenőrök számára elérhető a Meta belső irányelveiben, nevezetesen a vállalat meghatározásait a „jogellenes szavazás” fogalmáról. Mivel kulcsfontosságú, hogy a felhasználók részt vehessenek a demokratikus eseményekkel kapcsolatos közérdekű kérdések megvitatásában a közösségi médiában, a Metának egyértelműen kell tájékoztatnia a felhasználókat a szabályokról.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság mindkét esetben jóváhagyja a Meta tartalom eltávolítására irányuló döntését.

A Bizottság a következőket javasolja a Metának:

• Illessze be a „jogellenes szavazás” fogalmának meghatározását az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat nyilvános szövegébe, amely tiltja az olyan tartalmakat, amelyek „a szavazási vagy népszámlálási eljárásban való jogellenes részvételre buzdít[anak], ahhoz útmutatást nyújt[anak] vagy az arra való kifejezett szándékot nyilvánít[anak] ki, kivéve, ha a megosztás(uk)ra elítélő, figyelemfelkeltő, hírközlési, humoros vagy szatirikus kontextusban kerül sor.”

* Az esetek összefoglalásai áttekintést adnak az esetekről, és nincs precedensértékük.

Az esetről hozott teljes döntés

1. A döntés összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság jóváhagyja a Meta azon döntését, mely szerint eltávolít két különálló bejegyzést a Facebookon, amelyek egy képernyőfelvételt tartalmaztak az Ausztrál Választási Bizottság (AEC) által az X (korábbi nevén Twitter) felületén közzétett bejegyzésről. A Facebook-felhasználók által közzétett, az AEC-től származó képernyőfelvételeken a következő szöveg szerepelt: „If someone votes at two different polling places within their electorate, and places their formal vote in the ballot box at each polling place, their vote is counted.” (Ha valaki két különböző szavazóhelyen szavaz a választókerületén belül, és mindkét szavazóhelyen az urnába helyezi a hivatalos szavazatát, a szavazatát megszámlálják.) Az első Facebook-bejegyzésben a képernyőfelvételt egy képaláírás kísérte, a következő kijelentéssel: „vote early, vote often, and vote NO” (szavazz korán, szavazz gyakran, és szavazz NEMMEL). A második Facebook-bejegyzésben a képernyőfelvételt ráhelyezett szöveg kísérte, amelyben a következők szerepeltek: „so you can vote Multiple times … they are setting us up for a ‘Rigging’ … smash the voting centres … it’s a NO, NO, NO, NO, NO” (szóval többször is szavazhatsz … manipulációra készítenek elő bennünket … zúzd össze a szavazóközpontokat … a válasz NEM, NEM, NEM, NEM, NEM). A képaláírásban egy „stop” hangulatjel is szerepelt, amelyet az „Australian Electoral Commission” (Ausztrál Választási Bizottság) szavak követtek.

A Bizottság úgy találta, hogy mindkét bejegyzés megsértette az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelvet, amely tiltja a „szavazási vagy népszámlálási eljárásban való jogellenes részvételre való buzdítást, ahhoz való útmutatás nyújtását vagy az arra való kifejezett szándék kinyilvánítását, kivéve, ha azt elítélő, figyelemfelkeltő, hírközlési, humoros vagy szatirikus kontextusban osztják meg”. A Bizottság úgy találja, hogy egyik kivétel sem alkalmazható.

Ezek az esetek általánosabb aggodalmakat vetnek fel a kontextusból kiragadott információknak demokratikus folyamatokhoz kapcsolódóan történő – például választások és népszavazások apropóján, az emberek szavazati jogára potenciálisan kiható – megosztása kapcsán. A Bizottság azt javasolja, hogy a Meta világosabban magyarázza el az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelvének szavazói és/vagy népszámlálási csalásokkal kapcsolatos szabálypontjait, hogy tisztázza, mi minősül „szavazási vagy népszámlálási folyamatban való jogellenes részvételnek”.

2. Az eset leírása és háttere

2023. október 14-én Ausztrália megtartotta az őslakosok parlamenti képviseletéről szóló népszavazást (a továbbiakban: „képviseleti népszavazás”). Napokkal a szavazás előtt egy Facebook-felhasználó az általa kezelt csoportban bejegyzést tett közzé, amelyben az Ausztrál Választási Bizottság (AEC) hivatalos fiókjának egy X-bejegyzéséről készített képernyőfelvétel szerepelt. Az AEC bejegyzése az X-en a következő szöveget tartalmazta: „If someone votes at two different polling places within their electorate, and places their formal vote in the ballot box at each polling place, their vote is counted.” (Ha valaki két különböző szavazóhelyen szavaz a választókerületén belül, és mindkét szavazóhelyen az urnába helyezi a hivatalos szavazatát, a szavazatát megszámlálják.) A képernyőfelvételen egy másik hozzászólás is szerepel ugyanebből az X-en zajló beszélgetésből, amely elmagyarázza, hogy a szavazás titkossága megakadályozza az AEC-t abban, hogy „tudja, melyik szavazólap melyik személyhez tartozik” („knowing which ballot paper belongs to which person”), egyúttal pedig megnyugtatja az embereket, hogy „a beérkezett kettős szavazatok száma rendkívül alacsony” („the number of double votes received is incredibly low”). A képernyőfelvételen azonban nem látható az AEC által megosztott összes információ, többek között az sem, hogy a többszöri szavazás Ausztráliában szabálysértésnek minősül. Az első Facebook-bejegyzést kísérő képaláíráson a következő állt: „vote early, vote often, and vote NO” (szavazz korán, szavazz gyakran, és szavazz NEMMEL).

Egy nappal később egy másik Facebook-felhasználó osztott meg a profilján egy másik bejegyzést, amely ugyanazt a képernyőfelvételt tartalmazta az AEC X-bejegyzéséről. Ezt egy ráhelyezett szöveg kísérte, amely a következő kijelentést tartalmazta: „so you can vote Multiple times. They are setting us up for a ‘Rigging’ … smash the voting centres … it’s a NO, NO, NO, NO, NO” (szóval többször is szavazhatsz … manipulációra készítenek elő bennünket … zúzd össze a szavazóközpontokat … a válasz NEM, NEM, NEM, NEM, NEM). A képaláírásban egy „stop” hangulatjel is szerepelt, amelyet az „Australian Electoral Commission” (Ausztrál Választási Bizottság) szavak követtek.

A Meta mindkét bejegyzést proaktív módon azonosította. Jelen esetben a „double vote” (kettős szavazás) és a „vote multiple times” (szavazás többször) kifejezések voltak azok a kulcsszavak, amelyek aktiválták a vállalat „kulcsszóalapú rangsoroló programját”. Ez a kulcsszóalapú észlelési megközelítés egy szisztematikus eljárás, amelyet a Meta alkalmaz a „potenciálisan szabálysértő tartalmak proaktív azonosítására, korlátozás nélkül ideértve a szavazói és népszámlálási beavatkozással kapcsolatos tartalmakat”. Ezután mindkét bejegyzést automatikusan besorolták emberi ellenőrzésre. Emberi ellenőrzést követően mindkét bejegyzést eltávolították az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat megsértése miatt. A Meta emellett mindkét felhasználói profilnál normál hibapontot regisztrált és 30 napos funkciókorlátozást alkalmazott, ami megakadályozta a felhasználókat abban, hogy Facebook-csoportokban bejegyzést tegyenek közzé vagy hozzászólást írjanak, hírcsoportokat hozzanak létre, illetve Messenger-szobákhoz csatlakozzanak.

A Bizottság a jelen esetekben hozott döntései során az alábbi kontextust vette figyelembe:

A képviseleti népszavazás arra irányult, hogy módosítsák-e Ausztrália alkotmányát úgy, hogy elismerjék Ausztrália őslakos népeit „az »Aboriginal and Torres Strait Islander Voice« nevű testület létrehozásával”, amely „képviselettel élhetett volna a Nemzetközösség parlamentje és végrehajtó kormánya felé az ausztrál őslakosokkal és a Torres-szigetek lakóival kapcsolatos ügyekben”. A képviseleti népszavazással kapcsolatos releváns háttér-információk közé tartozik az a tény, hogy az ausztráliai őslakosok és a Torres-szigetek lakói az ország leghátrányosabb társadalmi és gazdasági helyzetben lévő csoportjai közé tartoznak magas munkanélküliséggel, alacsonyabb részvételi aránnyal a felsőoktatásban, rossz egészségügyi kilátásokkal (fizikai és mentális egészség terén egyaránt), a többi ausztrálhoz képest sokkal rövidebb várható élettartammal és magas bebörtönzési aránnyal. Az őslakosok és a Torres-szigetek lakói emellett hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek, és aránytalan mértékben vannak kitéve nemi alapú és rendőri erőszaknak.

Anthony Albanese miniszterelnök az alkotmánymódosítás mellett kampányolt (az „Igen” válasz támogatásával), míg Ausztrália fő ellenzéki koalíciója ellene kampányolt (a „Nem” válasz támogatásával). A javaslatot nemzeti szinten és mind a hat államban többséggel elutasították, így nem sikerült elérni az ausztrál alkotmány módosításához szükséges kettős többséget.

Ausztráliában kötelező a szavazás, és az AEC jelentése szerint 1924 óta minden általános választáson és népszavazáson körülbelül 90%-os volt a részvételi arány. A többszöri szavazás a választási csalás egyik típusa mind állami, mind szövetségi szinten, az 1918-as Nemzetközösségi Választási Törvény és az 1984-es Népszavazási (Gépgyártási Rendelkezések) Törvény alapján. A képviseleti népszavazáson való többszöri szavazásra vonatkozó állításokra reagálva az AEC közzétett egy hosszú beszélgetést az X-en, amelyben szerepelt, hogy a többszöri szavazás „nagyon ritka”, és felvázolta az AEC által a gyakorlat megakadályozására hozott intézkedéseket. Az AEC a honlapján kifejti, hogy a kettős szavazás kiszűrése ellen hozott intézkedésként azonos, hitelesített listákat biztosítanak minden szavazóhelyiség számára az adott szavazókör összes szavazójáról. Amikor a választók megkapják a szavazólapokat, a nevüket kihúzzák az adott szavazóponton található hitelesített listáról. Ha egy választó egy másik szavazópontra megy, hogy újabb rendes szavazatot adjon le, az eredmény az lesz, hogy az adott szavazókörhöz tartozó hitelesített lista egy másik példányán is megjelölik, hogy az illető szavazólapokat kapott. Közvetlenül a szavazás napját követően az egyes szavazókörök azonos hitelesített listáját megvizsgálják, hogy ellenőrizzék, nincs-e több jelzés bármelyik névnél. Az AEC ezt követően vizsgálatot indít, és írásban megkeresi a többszöri szavazással gyanúsított választók mindegyikét. A válasz alapján történik a probléma feloldása – ez lehet valamilyen ok, például „választásfelügyeleti tisztviselő hibája”, vagy valamilyen magyarázat, például „nyelvi vagy írástudási nehézségek”, esetleg az adott személy „idős és zavarodott, és többször szavazott, mert elfelejtette, hogy korábban már adott le szavazatot”. Megoldás híján az AEC tovább vizsgálja a fennmaradó eseteket, és elbírálásra továbbíthatja azokat az ausztrál szövetségi rendőrségnek.

2019-ben az AEC azt jelentette, hogy a többszöri szavazás „nagyon kis probléma” volt: 91,9%-os részvételi arány mellett mindössze 0,03%-os volt a többszöri szavazatleadás előfordulása, és a többszöri szavazási esetek többsége olyan szavazók hibájából fordult elő, akik idősek voltak, az írástudásuk gyenge volt vagy nem voltak kellően tisztában a választás folyamatával. Az AEC a Bizottságnak írt nyilvános hozzászólásában megismételte, hogy a többszöri szavazás aránya „elhanyagolható” Ausztráliában. Az AEC szerint az összesen 15,5 millió szavazatból csak 13 látszólagos többszörös szavazási esetet utaltak további vizsgálatra az ausztrál szövetségi rendőrség hatáskörébe a 2022-es szövetségi választások összefüggésében (PC-25006; lásd még: PC-25007).

A Bizottság által megkérdezett szakértők szerint gyakoriak voltak a képviseleti népszavazás manipulálásával kapcsolatos állítások, néhány bejegyzést pedig a #StopTheSteal (#ÁlljonMegALopás) és a #RiggedReferendum (#ManipuláltNépszavazás) keresőcímkék kísérték. Hasonlóképpen sajtóbeszámolók is rámutattak arra, hogy gyakoriak voltak a választói csalással kapcsolatos állítások a képviseleti népszavazás összefüggésében. A Bizottsággal együttműködő szakértők által alkalmazott közösségimédia-figyelő eszközök alapján 2024 februárjáig az AEC X-bejegyzéseinek képernyőfelvételeit több mint 475 alkalommal osztották meg a Meta platformjain, több ezer reakció érkezett rájuk, és legalább 30 ezer alkalommal tekintették meg őket.

3. Az Ellenőrző Bizottság jogosultsága és hatásköre

A Bizottságnak jogában áll megvizsgálni a Meta döntését annak a személynek a felülvizsgálati kérelme alapján, akinek a tartalmát eltávolították (az Alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a szervezeti és működési szabályzat 3. cikkének 1. szakasza).

A Bizottság fenntarthatja vagy felülbírálhatja a Meta döntését (az alapokmány 3. cikkének 5. szakasza), és döntése kötelező a vállalatra nézve (az Alapokmány 4. cikke). A Metának azt is meg kell vizsgálnia, hogy alkalmazható-e ez a döntés párhuzamos kontextusú hasonló tartalmak esetén (az Alapokmány 4. cikke). Döntéseiben a Bizottság olyan, nem kötelező érvényű ajánlásokat is megfogalmazhat, amelyekre a Meta köteles reagálni (az Alapokmány 3. cikkének 4. szakasza; illetve 4. cikke). Amikor a Meta kötelezettséget vállal az ajánlások megvalósítására, a Bizottság ellenőrzi azok végrehajtását. Amikor a Bizottság hasonló problémákat felvető eseteket azonosít, azokat összevontan rendelheti egy panelhez, hogy együtt tárgyalják meg őket. Minden tartalommal kapcsolatban kötelező érvényű döntés születik.

4. Hivatalos források és iránymutatás

A Bizottság elemzését ezeknél az eseteknél a következő normák és előzmények támasztották alá:

I. Az Ellenőrző Bizottság döntései

• Azerbajdzsánban élő örmények
• Brazil tábornok beszéde
• Örmény hadifoglyokról készült videó

II. A Meta tartalmi szabályai

A Meta ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelvének szabályindoklása szerint az alapelv „az offline károkozás és utánzás megakadályozása érdekében” tiltja „az emberek, vállalkozások, tulajdon vagy állatok ellen irányuló, bizonyos bűncselekménynek minősülő vagy ártalmas tevékenységek elősegítését, szervezését, népszerűsítését és beismerését”. A szabályzat tiltja a felhasználók számára az olyan tartalmak közzétételét, amelyek „szavazási vagy népszámlálási eljárásban való jogellenes részvételre buzdít[anak], ahhoz útmutatást nyújt[anak] vagy arra való kifejezett szándékot nyilvánít[anak] ki, kivéve, ha a közzétételre elítélő, figyelemfelkeltő, hírközlési, humoros vagy szatirikus kontextusban kerül sor”.

A szavazói vagy népszámlálási beavatkozással kapcsolatos tartalmaknak vannak olyan típusai is, amelyek eltávolíthatók a szabályzat alapján, feltéve, hogy rendelkezésre áll további kontextus, amely ezt indokolja. Ezek közé tartoznak az „összehangolt beavatkozásra való felhívások, amelyek befolyásolják egyének hivatalos népszámláláson vagy választáson történő részvételre való képességét”, valamint a „fenyegetések, hogy felkeressenek egy választási helyszínt, és megfigyeljék vagy nyomon kövessék a szavazókat vagy a választási tisztviselők tevékenységét, amennyiben mindez megfélemlítésre való utalással párosul”.

A Meta erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzatának célja, hogy megakadályozza a Meta platformjain közzétett tartalmakhoz esetlegesen kapcsolódó „potenciális offline károkozást”. Tiltja az olyan „fenyegetéseket, amelyek halálhoz (vagy a nagy súlyosságú erőszak egyéb formáihoz) vezethetnek”, valamint a „fegyverfogással vagy fegyver adott helyre vitelével kapcsolatos fenyegetéseket, vagy bizonyos helyre – például szavazóhelyiségbe, illetve szavazatszámlálásra vagy választás lebonyolítására használt helyre – történő erőszakos behatolással való fenyegetéseket”. Tiltja továbbá az „erőszakkal való fenyegetés[t] szavazással, választói regisztrációval vagy egy választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban, még akkor is, ha nincs célpont”.

A Meta félretájékoztatásra vonatkozó szabályzata azt fogalmazza meg, hogy a vállalat hogyan kezeli a félretájékoztatás különböző kategóriáit. Az egyik ilyen kategória értelmében a Meta „a választások, illetve a népszámlálás integritásának megőrzése érdekében [eltávolít] minden olyan félretájékoztatást, amely vélhetően közvetlenül növeli annak kockázatát, hogy az emberek [politikai folyamatokban való] részvételét érintő beavatkozás történik”. Idetartozik a „félretájékoztatás a szavazásra jogosultak köréről, a szavazás feltételeiről, az érvényes szavazat feltételeiről, illetve arról, hogy milyen információkat vagy anyagokat kell megadni a szavazáshoz.”

III. A Meta emberi jogi felelősségei

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott, üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek (UNGP-k) meghatározzák az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségeinek önkéntes keretrendszerét. 2021-ben a Meta közzétettevállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben újfent megerősítette elkötelezettségét az UNGP-kben foglalt emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A Bizottság Meta emberi jogi felelősségeivel kapcsolatos elemzését ennél az esetnél a következő nemzetközi normák támasztották alá:

• A szabad véleménynyilvánítás joga: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. cikke; 34. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság (2011); Az ENSZ véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjának jelentései: A/HRC/38/35 (2018) és A/74/486 (2019).
• A szavazáshoz és a közügyekben való részvételhez való jog: Az ICCPR 25. cikke. 25. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság (1996).

5. A felhasználók által beküldött információk

A Bizottságnak tett nyilatkozatában mindkét felhasználó azt állította, hogy csak az AEC által közzétett információkat osztotta meg. A második bejegyzést készítő felhasználó kijelentette továbbá, hogy a bejegyzése „másoknak szóló figyelmeztetésként” szolgált arról, hogy a „választás tisztességtelen lehet”, mert lehetővé teszi a többszöri szavazást, mivel az embereknek „nem kell személyazonosító okmányt mutatniuk” ahhoz, hogy lehúzzák a nevüket a listáról.

6. A Meta által beküldött információk

A Meta megállapította, hogy mindkét bejegyzés megsértette az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv „szavazási vagy népszámlálási eljárásban való jogellenes részvételre való buzdítást, ahhoz való útmutatás nyújtását vagy az arra való kifejezett szándék kinyilvánítását” tiltó szabálypontját. A Meta tartalomellenőröknek szóló belső irányelvei alapján a Meta szavazások befolyásolására vonatkozó szabályai mind a választásokra, mind a „nemzeti szinten kijelölt hatóság által szervezett hivatalos népszavazásokra” vonatkoznak. A „jogellenes szavazás” kifejezés egyebek mellett a következőket foglalja magában: „(a) kétszeri szavazás; (b) szavazási információk hamisítása olyan helyen történő szavazáshoz, ahol nem vagy rá jogosult; (c) a szavazásra való jogosultság hamisítása; és (d) szavazólapok lopása.”

Az első bejegyzés tekintetében a Meta hangsúlyozta, hogy a „vote often” (szavazz gyakran) kifejezést „általában úgy értelmezik, hogy egy választáson jogellenes módon egynél többször szavaznak”. A vállalat azt is megállapította, hogy a kifejezést nem humornak vagy szatírának szánták, mivel a felhasználó arra kérte az embereket, hogy szavazzanak „NEM”-mel, ami a Meta véleménye szerint komoly kísérletnek minősült a felhasználó politikai preferenciájának hirdetésére. A vállalat azt is megosztotta a Bizottsággal, hogy a választásokkal kapcsolatos tartalmak áttekintésekor nem mindig képes arra, hogy felmérje a potenciális szatírát közzétevő felhasználók szándékát.

A második bejegyzés kapcsán a Meta a „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) kifejezést találta szabálysértőnek. A vállalat kifejtette, hogy a felhasználó felhívása „értelmezhető úgy, mint állásfoglalás a választás kettős szavazással történő elárasztása mellett”, amelyet az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat „szavazási vagy népszámlálási folyamatban való jogellenes részvételre való buzdítás” elleni szabálypontja tilt.

A Meta szerint ha szó szerint úgy értelmeznénk a kifejezést, hogy a szavazóközpontként szolgáló épületek elpusztítására szólít fel, a kifejezés sértené az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzatot, mivel a szabályzat tiltja: (i) az épület elleni nagy súlyosságú erőszakkal való fenyegetést, amely a megcélzott helyen tartózkodó bármely személy halálához vagy súlyos sérüléséhez vezethet; és (ii) az erőszakkal való fenyegetést „szavazással, választói regisztrációval vagy egy választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban, még akkor is, ha nincs célpont”. A Meta tartalomellenőröknek szóló belső útmutatása alapján ahhoz, hogy egy tartalmi elem a jelen szabályzat értelmében szabálysértőnek minősüljön, a helyeket érintő fenyegetéseket „kifejezett kifejezésekkel” kell megfogalmazni – például „felrobbantani”, „felgyújtani”, „szétlőni”, valamint általános kifejezésekkel, például „megtámadni”, „rajtaütni” vagy „megsemmisíteni”.

A Meta 2023 júliusában egy blogbejegyzésben közzétette a vállalat integritási erőfeszítéseit a képviseleti népszavazással kapcsolatban. A Meta azt is közölte a Bizottsággal, hogy létrehozott egy többfunkciós csapatot, hogy megkezdje a felkészülést a 2023 áprilisában esedékes népszavazásra. A csapat ázsiai és csendes-óceáni térségbeli csapatokból állt, az országos választások esetén szokásos gyakorlatnak megfelelően. A szavazás előtti utolsó héten a Meta létrehozott egy virtuális Integrity Product Operations Center (IPOC) központot is, hogy a népszavazásra összpontosítson a feltehetően fokozottan feszült időszakban. Az IPOC további operatív csapatokat is magában foglalt, hogy gyorsan tudjanak reagálni a szavazás napján felmerülő eszkalációkra és kritikus kockázatokra. A Meta nem alkalmazta a Válságszabályzati protokollt vagy más szabálymódosítót a képviseleti népszavazásra vonatkozóan.

A Meta elmagyarázta a vállalat „kulcsszóalapú rangsoroló programját” is, amely „egy meghatározott kulcsszavakat kereső, speciális digitális csatornán keresztül” azonosítja és automatikusan várólistára rendezi emberi ellenőrzésre a szabálysértő tartalmakat, amelyekben bizonyos kulcsszavak szerepelnek akár szövegekben, akár képeken, például képernyőfelvételeken. A Meta jelezte a Bizottságnak, hogy a lista sok olyan szót és kifejezést tartalmaz, amelyeket a Meta félretájékoztatási és regionális csapatai fogalmaztak meg. Ennek a kulcsszóalapú észlelési rendszernek az elsődleges funkciója a választások és népszavazások „tisztaságának biztosítása” a „releváns tartalom szisztematikus azonosításával és manuális ellenőrzésével”. A kulcsszóalapú észlelési rendszer ebben az esetben a képviseleti népszavazáshoz életre hívott virtuális IPOC miatt aktiválódott. A Meta a kezdeményezést globális szinten valósítja meg. Nem korlátozódik bizonyos országokra vagy régiókra, ugyanakkor a helyi körülményekhez igazodik. A Meta szerint a kulcsszavak listája „dinamikus”, változhat, és „az egyes események jellegétől függ”.

A kezdeményezés célja, hogy aktívan érvényesítse a Meta közösségi alapelveinek következő területeit: (i) az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat „szavazási és/vagy népszámlálási csalásokkal” kapcsolatos pontja – ilyen csalások közé tartoznak a „szavazat készpénzért vagy ajándékok fejében történő vásárlására vagy eladására vonatkozó ajánlatok”, valamint az „olyan kijelentések, amelyek támogatják a szavazási vagy népszámlálási folyamatban való jogellenes részvételt, [és] arra nézve utasításokat adnak”; továbbá (ii) a félretájékoztatásra vonatkozó szabályzat szavazásba vagy népszámlálásba való beavatkozásról szóló része – idetartozik a „félretájékoztatás a választáshoz, illetve a népszámlálásban való részvételhez kapcsolódó dátumokról, időpontokról, helyszínekről és módszerekről; […] a szavazásra jogosultak köréről, a szavazatszámlálásról, illetve arról, hogy milyen anyagokat kell megadni a szavazáshoz”. A képviseleti népszavazáshoz kapcsolódó kulcsszóalapú észlelési rendszert nem a választásokkal vagy szavazásokkal kapcsolatos egyéb – például az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelv hatálya alá tartozó – tartalmi szabályok aktív betartatására tervezték. Ha azonban a kezdeményezés által megjelölt tartalom más közösségi alapelveket sért, akkor arra az emberi ellenőrzést követően szintén alkalmazni kell a szabályokat.

Az esetben vizsgált tartalom esetében a „double vote” (kettős szavazás) és a „vote multiple times” (szavazás többször) kifejezések voltak azok a kulcsszavak, amelyek aktiválták a Meta észlelési rendszerét. A „double vote” (kettős szavazás) kifejezést nem használták közvetlenül a Facebook-bejegyzésekben, hanem az AEC X-bejegyzéséről készült képernyőfelvételen jelent meg. Minden olyan tartalom, amely ezeket a kulcsszavakat tartalmazza, akár szövegként, akár képeken, például képernyőfelvételeken, „automatikusan megjelölésre és várólistára kerül emberi ellenőrzés céljából a választók elnyomásával kapcsolatos beszéd proaktív figyelése érdekében”.

A Bizottság 12 kérdést tett fel írásban a Metának. A kérdések a Meta szavazások befolyásolására vonatkozó tartalmi szabályaira, a kulcsszóalapú észlelési rendszerre és a Meta által a képviseleti népszavazással kapcsolatos tartalmak moderálására bevezetett protokollokra irányultak. A Meta az összes kérdést megválaszolta.

7. Nyilvános hozzászólások

Az Ellenőrző Bizottság öt olyan nyilvános hozzászólást kapott, amely megfelel a beküldés feltételeinek. Három hozzászólás érkezett Ázsiából, a Csendes-óceáni térségből és Óceániából (mind Ausztráliából), egy az Egyesült Államokból és Kanadából, egy pedig Európából. A közzétételi hozzájárulással benyújtott nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

A beküldött hozzászólások a következő témákat érintették: a képviseleti népszavazáshoz vezető társadalmi-történelmi kontextus, a választói csalások története Ausztráliában, a félrevezető és kontextusból kiragadott információk terjedése a képviseleti népszavazás során, valamint általánosságban a Meta tartalmi szabályai és szabálybetartatási gyakorlata a félretájékoztatás kapcsán.

8. Az Ellenőrző Bizottság elemzése

A Bizottság a Meta tartalmi szabályainak, emberi jogi felelősségének és értékeinek elemzése alapján vizsgálta meg, hogy el kell-e távolítani ezeket a bejegyzéseket. A Bizottság azt is felmérte, milyen hatást gyakorol ez az eset a Meta tágabb értelemben vett tartalomszabályozási szemléletére.

A Bizottság azért választotta ki ezeket az eseteket, hogy megvizsgálja a Meta tartalommoderálási szabályait és szabálybetartatási gyakorlatait a félrevezető vagy kontextusból kiragadott választási információk és a választói csalások kapcsán, tekintettel a 2024-es választások történelmi számára. Ezek az esetek a Bizottság „választások és a civil szféra” stratégiai prioritásának hatálya alá esnek.

8.1. Megfelelés a Meta tartalmi szabályainak

I. Tartalmi szabályok

A Bizottság megállapítja, hogy mindkét bejegyzés megsértette az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzatot, amely tiltja a szavazási vagy népszámlálási folyamatban való jogellenes részvétel népszerűsítését. A „vote often” (szavazz gyakran) kifejezés az első bejegyzésben, amikor az AEC X-bejegyzésével együtt osztották meg a többszörös szavazatok számlálásáról, egyértelmű felhívás az ilyen gyakorlatra. A Meta tartalomellenőröknek szóló belső irányelvei szerint a „kétszeri szavazás” a „jogellenes szavazás” egy formája.

A második bejegyzés szintén sérti az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzatot. Egy képernyőfelvételt tartalmazott az X-bejegyzésről, és a következő ráhelyezett szöveg kísérte: „so you can vote multiple times” (vagyis többször is szavazhatsz). Emellett arra buzdítja az embereket, hogy „smash the voting centres” (zúzzák össze a szavazóközpontokat). Az is lehet, hogy felhasználó egyszerűen megpróbálhatja kifejezni a csalódottságát az AEC-vel szemben annak kapcsán, hogy feltehetően lehetővé teszi az emberek számára, hogy többször szavazzanak („vote multiple times”). A kifejezést azonban, ha együtt olvassuk a képernyőfelvételen szereplő ráhelyezett szöveg többi részével, amely azt állítja, hogy az AEC elnézi a többszöri szavazást, és azzal vádolja az AEC-t, hogy manipulációra („rigging”) készíti elő az embereket, észszerűbb úgy értelmezni, hogy arra ösztönzi az embereket, hogy árasszák el a szavazóhelyiséget többszöri szavazással. Az ausztráliai választások összefüggésében, ahol a szavazás kötelező, és a részvételi arány meghaladja a 90%-ot, az emberek egyszeri szavazásra való felhívása valószínűtlen értelmezése a „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) kifejezésnek, különösen akkor, ha ez a felhívás az után az állítás után következik, hogy az emberek „can vote multiple times” (többször is szavazhatnak). Ezt tovább erősíti a felhasználó kérése, hogy az emberek ismétlődően szavazzanak „Nem”-mel („NO, NO, NO, NO, NO”) Összességében és az ausztráliai választások összefüggésében olvasva tehát a bejegyzés kétszeri szavazásra való felhívásnak minősül, ez pedig kimeríti a „jogellenes szavazás” fogalmát, amelyet az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat tilt.

A Bizottság elismeri, hogy bár lehetséges, hogy a bejegyzések szatirikus céllal készültek, szatirikus szándékuk nem egyértelmű. A Bizottság a képaláírások megfogalmazása és a képekre ráhelyezett szöveg alapján nem hiszi, hogy a bejegyzések burkoltan szatirikusak lettek volna. Bár a határozottság mértéke a felhívásban eltérő a két bejegyzés esetében, mindkettő tartalmaz egy kifogást a többszörös – tehát „jogellenes” – szavazásra vonatkozóan. A választói csalási kísérletekhez kapcsolódó kockázatok fényében a Bizottság úgy véli, hogy a Meta humorra vagy szatírára vonatkozó kivétele ilyen körülmények között csak a kifejezetten humoros tartalmakra alkalmazható. Ezért egyik bejegyzés sem jogos ezen kivétel alkalmazása.

A bejegyzések az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat szerinti, figyelemfelkeltésre alkalmazható kivétel feltételeinek sem felelnek meg. A képernyőfelvételeket és a felhasználó által létrehozott tartalom nagy részét úgy alakították ki, hogy felhívják a figyelmet a választói csalás lehetőségére az AEC közleménye alapján. A bejegyzések azonban ezen túlmenően az AEC X-en közzétett bejegyzéseinek puszta megvitatása helyett aktívan arra ösztönöztek másokat, hogy többszöri szavazással jogellenesen vegyenek részt a képviseleti népszavazáson. A bejegyzések nem tartalmazták az AEC által ugyanabban az X-beszélgetésben biztosított további kontextust arról, hogy Ausztráliában a többszöri szavazás szabálysértésnek minősül. Ezért ahelyett, hogy a többszöri szavazás lehetőségére hívták volna fel a figyelmet, mindkét bejegyzés kiragadta a kontextusból az AEC közleményét annak sugalmazása érdekében, hogy az AEC közlése szerint egynél többször is szabad szavazni.

A Metával ellentétben a Bizottság nem hiszi, hogy ebben az esetben a „smash” (zúzás) kifejezés szó szerinti értelmezése (azaz az épületek megsemmisítése) alkalmazható, tekintettel az ebbe az irányba mutató jelek hiányára (pl. konfliktushelyzet vagy fokozott feszültségek kontextusa közvetlenül erőszakra uszító tartalom széles körű terjesztésével). Ezért a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a második bejegyzés nem sérti a Meta erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzatát.

A Bizottság mindkét tartalmi elemet értékelte a Meta félretájékoztatásra vonatkozó szabályzatának fényében is, tekintettel arra, hogy kiragadják a kontextusból az AEC közleményét. A Bizottság azonban arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv az alkalmazandó, mivel mindkét felhasználó arra ösztönöz másokat, hogy választói csalásban vegyenek részt.

II. Szabálybetartatási intézkedés

A Bizottság elismeri a Meta integritási erőfeszítéseit a képviseleti népszavazással kapcsolatban, beleértve a Meta által bevezetett kulcsszóalapú észlelési rendszert. A vállalat kifejtette, hogy a rendszert azért vezették be, hogy proaktívan azonosítsa a potenciálisan szabálysértő tartalmakat az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére, valamint a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelvek szavazások befolyásolására vonatkozó szabálypontjai értelmében. A Meta szerint a kulcsszóalapú észlelési rendszert a helyi körülményekhez igazították, és az piacspecifikus kifejezéseket tartalmaz. A Meta által a Bizottsággal megosztott, a kezdeményezés működésére vonatkozó információk alapján a Bizottság értékeli, hogy a kulcsszóalapú észlelési rendszert bevezették, és úgy tűnik, hogy ebben az esetben az működött is. Az ilyen kezdeményezéseket világszerte egységesen kell alkalmazni, minden olyan országban, ahol választásokat tartanak és más demokratikus folyamatok zajlanak. A Bizottság úgy véli továbbá, hogy ennek a kezdeményezésnek ki kell terjednie a szavazásba való beavatkozásról szóló, valamint a kapcsolódó szabályokra is az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelv értelmében.

A káros tartalmak észlelésére szolgáló kulcsszóalapú megközelítések korlátainak fényében a Bizottság továbbra is meg fogja vizsgálni a Meta rendszerének hatékonyságát más, választásokkal kapcsolatos esetekben. Ebben a tekintetben a Bizottság arra ösztönzi a Metát, hogy dolgozzon ki sikermérőszámokat annak értékelésére, hogy a kulcsszóalapú észlelési rendszer a választások tisztaságát szolgáló más erőfeszítésekkel együtt mennyire hatékony a választáshoz kapcsolódó szabályokat potenciálisan sértő tartalmak azonosítása terén. Ez összhangban lenne a Brazil tábornok beszéde esetről hozott döntésben megfogalmazott ajánlással, mely szerint a Meta „dolgozzon ki egy keretrendszert a vállalat választások tisztaságát szolgáló erőfeszítései értékeléséhez.”

8.2. A Meta emberi jogi felelősségeinek való megfelelés

A véleménynyilvánítás szabadsága (ICCPR, 19. cikk)

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. cikke széles körű védelmet biztosít „bármilyen jellegű” kifejezés számára. Ez a jog magában foglalja, hogy bárki „szabadon kutathasson, fogadjon és közöljön bármilyen jellegű információt vagy ötletet”. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás különösen nagy értéket képvisel a politikai kérdések, jelöltek és választott képviselők kapcsán (34. általános megjegyzés, 13. bek.). Ez magában foglalja a „mélyen sértő”, a közintézményekkel szemben kritikus és az esetlegesen téves véleményeket is (34. sz. általános megjegyzés, 11., 38. és 49. bek.).

Az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hangsúlyozta, hogy a kifejezés szabadsága elengedhetetlen a közügyek folytatásához és a szavazati jog hatékony gyakorlásához (34. sz. általános megjegyzés, 20. bek.). A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a közügyekkel és politikai kérdésekkel kapcsolatos információk és ötletek polgárok közötti szabad közlése elengedhetetlen a közügyekben való részvétel joga és a szavazati jog gyakorlásához (az ICCPR 25. cikke, 25. sz. általános megjegyzés, 25. bek.). Ebben az esetben mindkét felhasználó megszólalt a közérdekű népszavazás kapcsán, hogy közzétegyék az általuk kívánatosnak tartott eredménnyel kapcsolatos meglátásukat, azaz közvetlenül részt vettek a népszavazási folyamat által elindított nyilvános vitában.

Ha egy állam véleménynyilvánításra vonatkozó korlátozásokat vezet be, a korlátozásoknak meg kell felelniük a törvényesség, a jogszerű cél, a szükségesség és az arányosság követelményeinek (ICCPR 19. cikk, 3. bekezdés). Ezekre a követelményekre gyakran „három részből álló tesztként” utalunk. A Bizottság ezt a keretrendszert használja a Meta önkéntes emberi jogi kötelezettségvállalásainak értelmezésére, mind a felülvizsgálat alatt álló egyes tartalmi döntések, mind pedig annak megítélésekor, hogy mit jelentenek ezek a Meta tágabb tartalomszabályozási megközelítésére nézve. Ahogyan a korábbi esetekben is (pl. Azerbajdzsánban élő örmények, Örmény hadifoglyokról készült videó), a Bizottság egyetért az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjával abban, hogy bár „a vállalatoknak nincsenek olyan kötelezettségeik, mint a kormányoknak, befolyásuknál fogva kötelesek ugyanolyan jellegű kérdéseket megvizsgálni felhasználóik szabad véleménynyilvánításra való jogának védelmével kapcsolatban” (A/74/486, 41. bekezdés). Ennek során a Bizottság próbál tekintettel lenni egy magánkézben lévő közösségimédia-vállalat és egy kormány emberi jogi felelősségei közötti különbségekre.

I. Törvényesség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A véleménynyilvánítást korlátozó szabályokat egyértelműen kell meghatározni és közölni mind a szabályokat érvényesítő, mind az általuk érintett személyekkel (34. sz. általános megjegyzés, 25. bek.). Fontos, hogy a felhasználók képesek legyenek előre jelezni, milyen következményekkel jár a tartalmak közzététele a Facebookon és az Instagramon. Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja kiemelte a tartalommoderálási szabályok „egyértelműségének és pontosságának” szükségességét (A/HRC/38/35, 46. bek.).

Az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv nyilvános szövege nem elég egyértelmű a felhasználó számára. Tekintettel annak fontosságára, hogy a felhasználók részt vehessenek a közérdekű kérdések megvitatásában a közösségi médiában a demokratikus események összefüggésében, a Metának gondoskodnia kell arról, hogy a felhasználók egyértelmű tájékoztatást kapjanak az alkalmazandó szabályokról. Ez segít a felhasználóknak előre jelezni, hogy az általuk közzétett tartalom potenciálisan szabálysértő-e. E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy a belső iránymutatásokban a „jogellenes szavazás” fogalmának tisztázását be kell emelni a az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv nyilvános szövegébe.

II. Jogszerű cél

A szabad véleménynyilvánítás korlátozásának valamilyen jogszerű célt kell szolgálnia (ICCPR 19. cikke 3. bekezdés), többek között a „közrend” és „mások jogainak” védelmét.

Az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzat célja „az offline károkozás és utánzás megelőzése és visszaszorítása” azáltal, hogy eltávolítja a „bizonyos bűncselekménynek minősülő vagy ártalmas tevékenységek elősegítését, szervezését, népszerűsítését, illetve beismerését” hordozó tartalmakat.

A szavazati jog és a közügyekben való részvételhez való jog védelme olyan cél, amelyet a Meta ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó szabályzata jogszerűen tűzhet ki, különösen a választások összefüggésében (az ICCPR 25. cikke). A Bizottság megállapítja, hogy annak megakadályozása, hogy a felhasználók másokat szavazói csalásban való részvételre szólítsanak fel, jogszerű cél, amely a szavazati jog védelmét szolgálja. A szavazati jogról szóló 25. sz. általános megjegyzés kimondja, hogy „a szavazási és számlálási folyamatot független vizsgálatnak kell alávetni”, hogy „a választók bízzanak a szavazás biztonságában és a szavazatok számlálásában” (20. bek.). Ezenkívül az „»egy személy, egy szavazat« elvének kell érvényesülnie”, ami azt jelenti, hogy „bármely választó szavazatának értéke kötelezően egyenlő egy másik választó szavazatáéval” (21. bek). A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a szabályzat segít megőrizni a „közrendet” azáltal, hogy szélesebb körben védi a szavazóhelyiségeket és a demokratikus folyamatokat a választói beavatkozástól.

III. Szükségesség és arányosság

Az ICCPR 19. cikkének 3. bekezdése értelmében a szükségesség és arányosság elve megköveteli, hogy a véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció ellátásához; és arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (34. általános megjegyzés, 34. bek.). Emberi jogi felelősségvállalásuk keretében a közösségimédia-vállalatoknak mérlegelniük kell a problémás tartalmakra a törlésen kívül adott lehetséges válaszlépések körét annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozások szűkre szabottak legyenek ( A/74/486, 51. bek.).

A Bizottság megállapítja, hogy mindkét bejegyzés Meta általi eltávolítása a Facebookról megfelelt a szükségesség és arányosság követelményének. A Bizottság megjegyzi, hogy a tartalmat néhány nappal a közelgő népszavazás előtt tették közzé, amely jelentős alkotmányos pillanatot jelentett Ausztráliában, különösen az őslakosok és a Torres-szigetek lakói számára. Egyrészt a politikai véleménynyilvánítás a demokratikus folyamatok létfontosságú eleme, és mindkét felhasználó közvetlenül részt vett a népszavazás által kiváltott nyilvános vitában. Másrészt a felhasználók felhívása arra, hogy a népszavazás keretében mások jogellenes magatartást tanúsítsanak, befolyásolta az Ausztráliában élő emberek politikai jogait, különös tekintettel a szavazati és a közügyekben való részvételhez való jogra.

Ezeket az alapelveket az esetben vizsgált tartalomra alkalmazva a „vote No” (szavazz nemmel) felhívások mindkét bejegyzésben egyértelműen védett politikai véleménynyilvánításnak minősülnek. Az első bejegyzésben szereplő „vote often” (szavazz gyakran) és a második bejegyzésben szereplő „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) kifejezés azonban más megítélés alá esik, ugyanis aktívan ösztönöztek másokat arra, hogy többszöri szavazással jogellenes módon vegyenek részt a képviseleti népszavazáson, amint azt a fenti 8.1. szakaszban részletesebben is kifejtettük. A Bizottság által megkérdezett szakértők megjegyezték, hogy gyakoriak voltak a népszavazás manipulációjával kapcsolatos állítások, sajtóbeszámolók pedig kiemelték, hogy gyakran fogalmaztak meg választói csalással kapcsolatos állításokat is. Ezért a Bizottság úgy találja, hogy a Meta helyesen járt el, amikor inkább a demokratikus folyamatok védelmét helyezte előtérbe, megakadályozva a választói csalási kísérletek terjesztését a Meta platformjain (25. sz. általános megjegyzés). A választói csalással kapcsolatos tartalmak terjesztése olyan környezetet teremthet, ahol a választási folyamatok tisztasága veszélyben van. A Bizottság kisebbsége azonban úgy találja, hogy az embereket a „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) felhívással ösztönző bejegyzés eltávolítása nem állja ki a szükségesség és arányosság próbáját, mivel a Meta nem tudott „közvetlen és azonnali kapcsolatot megállapítani a kifejezés és a fenyegetés között” (34. sz. általános megjegyzés, 35. bek.). Tekintettel arra, hogy a felhasználó felhívása arra, hogy az emberek „smash the voting centres” (zúzzák össze a szavazóközpontokat), kétértelmű felhívás arra, hogy az emberek többször szavazzanak, a választói csalással való kapcsolat nem volt közvetlen és azonnali.

A Bizottság úgy véli, hogy amikor a Meta egyértelműséget vár el a felhasználóktól a kivételek érvényesítésekor, azzal észszerűen jár el annak értékeléséhez, hogy a tartalmat elítélés, figyelemfelkeltés vagy híradás céljából, illetve humoros vagy szatirikus kontextusban osztották-e meg. A Bizottság által elemzett bejegyzésekben nem volt egyértelmű utalás arra, hogy a „vote often” (szavazz gyakran) és a „smash the voting centres” (zúzd össze a szavazóközpontokat) kifejezések átvitt értelemben értendők, ahelyett, hogy egyértelműen a többszöri szavazást támogatták volna – egy olyan cselekedetet, amely veszélyezteti a képviseleti népszavazás tisztaságát. Ezért mindkét eltávolítás szükséges és arányos válasz volt a Meta részéről.

Emellett a Bizottság kisebbsége nincs meggyőződve arról, hogy a Meta részéről a tartalomeltávolítás a legkevésbé drasztikus eszköz a választói csalással kapcsolatos véleménynyilvánítás kezelésére, és megállapítja, hogy mivel a Meta nem tudja bizonyítani ennek az ellenkezőjét, a döntés nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményének. A különmegbízott kijelentette, hogy „amint az államoknak is értékelniük kell, hogy a véleménynyilvánítás korlátozása a legkevésbé megszorító jellegű megközelítés-e, úgy a vállalatoknak is el kell végezniük ezt a fajta értékelést. Az értékelés elvégzése során pedig a vállalatokra hárul a szükségesség és arányosság nyilvános bizonyításának terhe.” ( A/74/486, 51. bek.). Ezen kisebbség szerint a Metának nyilvánosan be kellett volna mutatnia, hogy az ilyen bejegyzések eltávolítása miért a legkevésbé drasztikus eszköz a rendelkezésére álló számos eszköz közül a valószínűsíthető rövid távú károk, például a választói csalás elhárítására. Ha nem tud ilyen indoklást adni, akkor a Metának átlátható módon el kell ismernie, hogy a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályai eltérnek az ENSZ emberi jogi normáitól, és nyilvános indoklást kell fűznie ehhez. A kisebbség úgy véli, hogy a Bizottság ezután mérlegelhetné a Meta nyilvános indoklását, és nyilvános párbeszédet lehetne folytatni az ENSZ meglévő emberi jogi normái torzulásának kockáztatása nélkül.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság fenntartja a Meta döntéseit mindkét tartalmi elem eltávolításáról.

10. Ajánlások

Tartalmi szabályzat

1. Annak érdekében, hogy a felhasználók teljes körű tájékoztatást kapjanak az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó közösségi alapelv „Szavazási és/vagy népszámlálási csalások” szakasza által tiltott tartalomtípusokról, a Metának be kell emelnie a „jogellenes szavazás” fogalmának meghatározását a szabályzat nyilvános szövegébe, amely tiltja a „szavazási vagy népszámlálási eljárásban való jogellenes részvételre való buzdítást, ahhoz való útmutatás nyújtását vagy az arra való kifejezett szándék kinyilvánítását, kivéve, ha azt elítélő, figyelemfelkeltő, hírközlési, humoros vagy szatirikus kontextusban teszik közzé”.

A Bizottság ezt az ajánlást akkor tekinti megvalósítottnak, amikor a Meta e változásnak megfelelően frissíti az ártalmas tevékenység koordinálására és a bűnözés népszerűsítésére vonatkozó nyilvános közösségi alapelvét.

*Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének kell jóváhagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Az esetről hozott döntéssel kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. A geopolitika, a bizalom és biztonság, valamint a technológia metszéspontjában működő Duco Advisors tanácsadó cég segítette a Bizottság munkáját. A közösségi média trendjeiről nyílt forrású kutatásokat végző Memetica is készített elemzést.

मामले के निर्णयों और नीति सलाहकार राय पर लौटें