प्रकाशित
Lakóhellyel kapcsolatos információk megosztása
8 फ़रवरी 2022
Szabályzatra vonatkozó iránymutatásában a Bizottság azt javasolja a Metának, hogy távolítsa el a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó közösségi alapelvből azt a kivételt, amely lehetővé teszi a lakóhellyel kapcsolatos adatok megosztását, amennyiben ez az információ nyilvánosan elérhetőnek tekinthető.
Az Ellenőrző Bizottság ma közzétette első szabályzatra vonatkozó iránymutatását. A szabályzatra vonatkozó iránymutatások keretében a Bizottság megvizsgálja a Meta szabályait egy adott témakörben, és ajánlásokat fogalmaz meg ezek módosítására.
A Bizottság szabályzatra vonatkozó teljes iránymutatását a lakóhellyel kapcsolatos nem nyilvános információk megosztásáról itt találod.
Az iránymutatás összefoglalóját alább olvashatod.
Szabályzatra vonatkozó iránymutatásában a Bizottság azt javasolja a Metának, hogy távolítsa el a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó közösségi alapelvből azt a kivételt, amely lehetővé teszi a lakóhellyel kapcsolatos adatok megosztását, amennyiben ez az információ nyilvánosan elérhetőnek tekinthető. A Meta ezáltal jobban védhetné az emberek lakóhellyel kapcsolatos privát adatait.
A Bizottság többek között a következőket javasolja a Metának: hozzon létre egy kommunikációs csatornát a „doxing” áldozatainak; adjon több lehetőséget a felhasználók kezébe annak szabályozására, miként járulnak hozzá privát lakóhelyük adatainak megosztásához; és tegye elérhetővé az adatokat azoknak a tartalmaknak a mennyiségéről, amelyeket személyiségi jogokkal kapcsolatos kormányzati megkeresések nyomán távolított el.
A Meta kérésének részletei
A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatást kért a Bizottságtól az elmúlt évben a privát lakóhelyek címeinek és képeinek megosztásával kapcsolatban, ideértve azokat a kontextusokat is, amelyekben ezek az információk közzétehetők a Facebookon és az Instagramon. A Meta szerint ez nehéz kérdés, mert bár ezeknek az információknak a hozzáférhetősége releváns lehet az újságírás és az állampolgári aktivizmus szempontjából, „az ilyen információk hozzájárulás nélküli közlése kockázatot jelenthet a lakók biztonsága szempontjából, és sértheti az egyén magánélethez való jogát”.
Kérésében a Meta több potenciális kárt is megemlít a személyes adatok, azon belül a lakóhely címének és képeinek közléséhez kapcsolódóan. Ide értendő például a „doxing” (amely a „dox” szóval rövidített dokumentumok közlésére utal), amikor valakinek az azonosítására alkalmas adatok válnak online elérhetővé. A Meta megjegyezte, hogy a „doxing” negatív következményekkel járhat a való életben, például zaklatással vagy zaklató hatású követéssel.
Főbb megállapítások
A Facebook személyiségi jogok megsértésére vonatkozó közösségi alapelve szerint a felhasználók nem tehetnek közzé, „személyazonosításra alkalmas információ[t] rólad vagy másokról”, aminek része többek között „mások személyes elérhetőségei, például telefonszámok, címek és e-mail-címek, kivéve, ha ezek megosztása vagy kérése jótékonysági célok népszerűsítésére, eltűnt személyek, állatok vagy tárgyak felkutatására, illetve üzleti szolgáltatókkal való kapcsolatfelvétel céljából történik”.
Idetartoznak az olyan „magánjellegű információk” is, mint a „magánszemély lakóhelyének külső képét ábrázoló fényképek”. Az ilyen képek eltávolítására azonban csak az összes alábbi feltétel teljesülése esetén kerül sor: „a lakóhely egy család otthona, vagy a lakó lakásának száma szerepel a képen/képaláírásban; a város/városrész azonosítva van, vagy látható GPS-helyjelző (például a Google Térképek jelzője); a tartalom azonosítja a lakó(ka)t; az érintett lakó tiltakozik a privát lakóhelye bemutatása ellen, vagy a lakó ellen tiltakozásokat terveznek (ez nem vonatkozik a lakóhelyként is használt nagykövetségekre)”.
A Facebook személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabálya úgy fogalmaz, hogy „magánjellegű információk nyilvánosságra kerülhetnek a hírekből, periratokból, sajtóközleményekből vagy más forrásokból is”. A Meta ilyen esetekben engedélyezheti az információ közzétételét. Ha például egy személy lakcíme a megítélés szerint már „nyilvánosságra került”, a Facebookon és az Instagramon engedélyezettek lesznek az olyan képek, amelyek az adott lakcímű személyt azonosítják. A Meta tartalomellenőröknek szóló belső iránymutatása szerint a „legalább öt hírforrás által közzétett” információ már nem minősül magánjellegűnek a Facebook személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabályának értelmezésében.
A Bizottság meglátása szerint a privát lakóhelyek címének és fényképének megosztása potenciálisan súlyosan sérti a Facebookot és az Instagramot használó, illetve nem használó emberek magánélethez fűződő jogait is.
Az ilyen információ megosztása után az esetleg bekövetkező károk (mint a „doxing”) nehezen orvosolhatók. A „doxing” következményeként fellépő károk aránytalanul sújtják az olyan csoportokat, mint például a nők, a gyermekek és az LMBTQIA+ emberek, és ezen károk közé tartozhat az érzelmi szenvedés, a munkahely elvesztése, sőt akár a fizikai sérülés vagy a halál is.
Mivel a károkozási potenciál kifejezetten kontextusfüggő, kihívást jelent olyan objektív és univerzális indikátorok kifejlesztése, amelyek lehetővé tennék a tartalomellenőrök számára a káros hatású és az ártalmatlan tartalommegosztások közötti különbségtételt. A Bizottság ezért véli úgy, hogy a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabálynak fokozottabban kellene a magánélet védelmére koncentrálnia.
A nemzetközi emberi jogi normák megengedik a véleménynyilvánítás szükséges és arányos korlátozásait az emberek magánélethez való jogának védelme céljából. A Bizottság ennek megfelelően a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabály kivételeinek szűkítése mellett foglal állást, hogy a Meta hatékonyabban tudja védeni az emberek privát lakóhellyel kapcsolatos információit a platformjain és azokon kívül is.
A Bizottsággal folytatott kommunikációja során a Meta hangsúlyozta, hogy „folyamatos probléma” annak „biztosítása, hogy a »nyilvánosságra került« definíció miatt ne mentesülhessenek az eltávolítás alól az offline károkozás kockázatát hordozó tartalmak”. A „nyilvánosságra került” információ olyan lehetséges forrásai, mint például az állami nyilvántartások, továbbra is lépéseket és erőfeszítést igényelnek a nyilvánosság részéről a hozzáféréshez. A közösségi médiában ugyanakkor ez az információ sokkal gyorsabban megosztható és hozzáférhető, méghozzá sokkal nagyobb léptékben, ami jelentősen növeli a károkozás kockázatát. A Bizottság ennek megfelelően a „nyilvánosságra került” kivétel megszüntetését ajánlja mind a privát lakcímek, mind a bizonyos feltételeknek megfelelő képek megosztásánál.
Az Ellenőrző Bizottság ajánlásai
Szabályzatra vonatkozó iránymutatásában a Bizottság 17 ajánlást fogalmazott meg a tartalmi szabályok, a szabálybetartás és az átláthatóság témájában.
A tartalmi szabályok esetében a Meta a következők szerint járjon el:
1. Szüntesse meg azt a kivételt, amely megengedi a privát lakóhely adatainak megosztását, ha az adott információkról úgy ítélhető, hogy „nyilvánosságra kerültek”. Ez azt jelenti, hogy a Meta nem fogja a továbbiakban engedélyezni a Facebookon és az Instagramon az egyébként szabálysértő tartalmakat, ha azokat „legalább öt hírforrás közzétette”, illetve ha a tartalomban szereplő lakcímek vagy képek forrásai valamely szervezet pénzügyi beszámolói vagy jelentései, bírósági dokumentumok, szakmai vagy üzleti engedélyek, szexuális bűnelkövetők nyilvántartásai, illetve kormányzati vagy bűnüldöző szervek sajtóközleményei.
2. Biztosítsa hírérték miatti engedményének következetes alkalmazását. Ahogy azt a Bizottság a kolumbiai tüntetésekkel kapcsolatos 2021-010-FB-UA. sz. eset 3. ajánlásában javasolta, a Meta dolgozzon ki világos kritériumokat tartalomellenőrei számára azoknak a közérdekű tartalmaknak a további ellenőrzésre való felterjesztésére, amelyek potenciálisan sértik a közösségi alapelveket, de alkalmazható lehet rájuk a hírérték miatti kivétel, és ezeket a kritériumokat tegye nyilvánosan hozzáférhetővé. Mivel már több eset tárgyalása során is felmerült, a Bizottság a jövőben egy külön szabályzatra vonatkozó iránymutatásban szeretné majd górcső alá venni a hírérték miatti kivétel alkalmazását.
3. Engedélyezze „magánszemély lakóhelyének külső képét ábrázoló fényképek” megosztását, ha az ábrázolt ingatlan egy hír központi eleme, még akkor is, ha a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó közösségi alapelv következő feltételei teljesülnek („a lakóhely egy család otthona, vagy a lakó lakásának száma szerepel a képen/képaláírásban; a város/városrész azonosítva van, vagy látható GPS-helyjelző (például a Google Térképek jelzője); a tartalom azonosítja a lakó(ka)t; az érintett lakó tiltakozik a privát lakóhelye bemutatása ellen;”). A Metának ugyanakkor nem szabad engedélyeznie a privát lakóhelyek képeinek megosztását, ha „a lakó elleni tiltakozás van tervbe véve”.
4. Engedélyezze tüntetések szervezését köztulajdonban álló hivatalos rezidenciáknál. A Meta engedélyezze a címek és képek közzétételét olyan hivatalos rezidenciák esetében, amelyeket magas beosztású kormányzati tisztviselők – például államfők, szövetségi vagy helyi kormányzatok vezetői, nagykövetek, illetve konzulok – használnak. A magas beosztású kormányzati tisztviselőktől általában elvárják, hogy elviseljék a magánéletük korlátozottságát, különösen a munkahelyükön, továbbá fokozott védelemben is részesülnek a biztonsági személyzettől. Ez az ajánlás a köztulajdonban álló hivatalos rezidenciáknál szervezett tüntetések szervezésének megengedését hivatott támogatni, nem pedig a kormányzati tisztviselők privát lakóhelyeihez tervezett tüntetésekét.
5. Engedélyezze a privát lakcímek megosztását, ha az érintett felhasználó ezt maga teszi meg, vagy hozzájárul a közzétételhez. Alapértelmezés szerint úgy kell tekinteni, hogy a felhasználók nem adtak ilyen jellegű hozzájárulást.
6. Biztosítson gyors és hatékony megoldást a felhasználóknak arra, hogy kérjék a mások által közzétett privát információik eltávolítását.
7. A Facebook személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabályában magyarázza el világosabban, mikor elég már csupán a lakóhely/rezidencia városának közzététele is a tartalom eltávolításához (például konkrétan megadva azt a népességi küszöbértéket, amelynél pusztán a város megadása nem minősíti szabálysértőnek a tartalmat).
8. A Facebook személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabályában magyarázza el, milyen kritériumok alapján határozza meg azt, hogy a lakót kellő mértékben azonosítja-e a tartalom. A Meta pontosítsa, hogy szükséges feltétel-e az érintett személy nevének teljes vagy részleges közzététele is a lakóhely-információ mellé, vagy pedig elég, ha a fényképe és/vagy következtetésre alkalmas általánosabb leírása kerül közzétételre.
9. Magyarázza el a felhasználóknak, hogy számos konkrét kivételtől eltekintve betartatja a Facebook közösségi alapelveit az Instagramon, és az Instagram közösségi irányelveiben helyezzen el a Facebook személyiségi jogok megsértésére vonatkozó közösségi alapelvére mutató hivatkozást.
A szabálybetartatáshoz kapcsolódóan a Meta a következők szerint járjon el:
10. A személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabályt potenciálisan sértő tartalmakat jelentő felhasználóknak tegye lehetővé további kontextus megadását.
11. Hozzon létre egy specifikus kommunikációs csatornát a „doxing” áldozatainak, amely legyen hozzáférhető mind a platformjait használó emberek, mind pedig a platformjait nem használó emberek számára. Ez a csatorna legyen könnyen hozzáférhető, tegye lehetővé az áldozatnak, hogy részletesen elmagyarázza a helyzetét, valamint a tartalom kapcsán őt fenyegető kockázatokat, továbbá gyors intézkedést lehessen kérni rajta a vállalat részéről. A Meta sorolja előre az intézkedést olyan helyzetekben, amikor az érintett személy állítása szerint fokozott biztonsági kockázatnak kitett csoporthoz tartozik a privát lakóhelye régiójában.
12. Tekintse „súlyos” szabályszegésnek a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabályának megsértését, amennyiben a privát lakóhely adatainak megosztása egyértelműen rosszindulatú, erőszak vagy zaklatás kockázatához vezető cselekvéshez kapcsolódik. Ez eredményezze az érintett fiók ideiglenes felfüggesztését.
13. Adjon lehetőséget a felhasználóknak arra, hogy a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabály megsértése miatt eltávolított tartalmaikból töröljék vagy kiszerkesszék a magánjellegű információkat. Ha a felhasználó adott határidőn belül eltávolítja vagy kiszerkeszti a tartalomból a privát lakóhellyel kapcsolatos információkat, a tartalom ideiglenes tiltása legyen feloldva.
14. Tegye lehetővé a felhasználóknak, hogy a Metához benyújtott ellenvetésükben jelezzék, miszerint a tartalmuk a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabály egyik kivételének körébe tartozik.
Az átláthatóság tekintetében a Meta a következők szerint járjon el:
15. A közösségi alapelvek betartatásával kapcsolatos jelentésben tegyen közzé mennyiségi adatokat a vállalat személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabályának betartatásáról.
16. A jelentésben bontsa le az adatokat a „Tartalom elérhetőségének korlátozása helyi jogszabályok alapján” kategóriában annak megjelenítéséhez, hogy a tartalom mekkora mennyisége lett eltávolítva az adatvédelemmel kapcsolatos kormányzati megkeresésekre reagálva, még ha az eltávolítás a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó szabály alapján történt is, nem pedig a helyi adatvédelmi törvények alapján.
17. Tájékoztassa részletesebben a felhasználókat arról, hogy tartalmuk mely konkrét szabályt sértette a személyiségi jogok megsértésére vonatkozó közösségi alapelven belül. A Meta ezt minden olyan nyelvnél tegye meg, amelyen a platformjai elérhetők.
További információ:
Az alábbi mellékletekben hivatkozásokat találsz a következő dokumentumokra:
- A Meta eredeti szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése
- A Metától kapott szabályfrissítési tájékoztatás
- Függelék a szabályzatra vonatkozó iránymutatással kapcsolatban kapott nyilvános hozzászólásokkal
- A Bizottság szabályzatra vonatkozó iránymutatásának teljes verziója
