Transz embereket megcélzó lengyel nyelvű bejegyzés

A döntés lengyel nyelvű változatának elolvasásához kattints ide.

Kliknij tutaj, aby przeczytać postanowienie w języku polskim.

Összefoglalás

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálta a Meta eredeti döntését egy olyan Facebook-bejegyzés platformon hagyásáról, amelyben egy felhasználó a csoport tagjainak öngyilkosságát szorgalmazó erőszakos beszéddel célozta meg a transznemű embereket. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejegyzés mind a gyűlöletbeszédre, mind pedig az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvet megszegte. Ebben az esetben azonban nem a szabályok jelentik az alapvető problémát, hanem a betartatásuk. Mivel a Metának a bejegyzés káros tartalmára vonatkozó többszöri jelzés ellenére, ismétlődően nem sikerült meghoznia a megfelelő szabálybetartatási intézkedést, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a vállalat nem felel meg az LMBTQIA+-biztonsággal kapcsolatban általa megfogalmazott eszméknek. A Bizottság felszólítja a Metát a szabálybetartatási hiányosságok megszüntetésére, beleértve az ellenőröknek szóló belső útmutató továbbfejlesztését.

Tudnivalók az esetről

2023 áprilisában egy lengyelországi Facebook-felhasználó képet tett közzé egy, a transznemű zászló színeivel megegyező, kék-rózsaszín-fehér csíkos függönyről, a következő lengyel nyelvű szöveggel: „Új technológia ... Függönyök, amelyek felakasztják magukat”, felette pedig: „tavaszi nagytakarítás <3”. A felhasználó bemutatkozásában a következő leírás szerepel: „Transzfób vagyok”. A bejegyzés kevesebb mint 50 reakciót kapott.

2023 áprilisa és májusa között 11 különböző felhasználó összesen 12 alkalommal jelentette a bejegyzést. A 12 bejelentés közül csak kettőt soroltak előre emberi ellenőrzésre a Meta automatikus rendszerei, a többit lezárták. A Facebook öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó alapelvének potenciális megszegése miatt emberi ellenőrzésre küldött két bejelentést nem értékelték szabálysértőként. A gyűlöletbeszédre hivatkozó bejelentések közül egyet sem küldtek emberi ellenőrzésre.

Ezután három felhasználó kérte, hogy a Meta vonja vissza a Facebook-bejegyzés platformon hagyására irányuló döntését, és ezek közül egy esetben az emberi ellenőr fenntartotta az eredeti döntést az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelv alapján. A gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv értelmében benyújtott döntésvisszavonási kéréseket ebben az esetben sem küldték emberi ellenőrzésre. Végül a tartalmat eredetileg jelentő egyik felhasználó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. Miután a Bizottság kiválasztotta az esetet, a Meta megállapította, hogy a bejegyzés mind a gyűlöletbeszédre, mind pedig az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatot megszegte, és eltávolította azt a Facebookról. Ezen túlmenően a vállalat több korábbi szabálysértés miatt letiltotta a tartalmat közzétevő felhasználó fiókját.

Főbb megállapítások

A Bizottság szerint a tartalom azért sértette meg a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatát, mert „erőszakos beszédet” tartalmaz egy védett tulajdonsággal rendelkező csoport öngyilkosság általi halálára való felhívás formájában. A transznemű emberek öngyilkosságát szorgalmazó bejegyzés a megfélemlítés és a kizárás légkörét teremtette meg, és fizikai bántalomhoz is hozzájárulhatott volna. A szöveg és a kép jellegét figyelembe véve a bejegyzés a transznemű közösség által tapasztalt mentális egészségügyi válságot is súlyosbította. A Gay and Lesbian Alliance Against Defamation (GLAAD) szervezet által nemrég kiadott jelentés rámutat, hogy „már önmagában az traumatikus pszichológiai hatást vált ki, ha valaki folyamatosan ki van téve az internetes gyalázkodásnak és gyűlöletkeltő viselkedésnek”. A Bizottság megállapítását az LMBTQIA+-közösséget Lengyelországban érő online és nem online jellegű ártalmak tágabb összefüggései is alátámasztják, beleértve a befolyásos kormányzati és közszereplők támadásait és politikai retorikáját.

A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a Meta emberi ellenőrei nem figyeltek fel a kontextuális utalásokra. A bejegyzés utalása az öngyilkosság megnövekedett kockázatára („függönyök, amelyek felakasztják magukat”) és a csoport halálának támogatására („tavaszi nagytakarítás”) egyértelműen megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvet, míg az, hogy a tartalom készítője transzfóbként határozza meg magát, önmagában is újabb szabálysértésnek számítana. A Bizottság felszólítja a Metát, hogy javítsa az LMBTQIA+-embereket célzó gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályai betartatásának pontosságát, különösen olyankor, amikor a bejegyzésekben szereplő szöveg és képek csak a kontextus ismeretében értelmezhetők. Ebben az esetben az öngyilkosságra való némileg kódolt utalások egy védett csoport vizuális ábrázolásával (transznemű zászló) együtt „rosszindulatú kreativitás” formájában jelentek meg. Ez arra utal, hogy negatív szereplők újszerű eszközöket dolgoznak ki az LMBTQIA+-közösség megcélzására olyan bejegyzések és mémek útján, amelyeket „humorosnak vagy szatirikusnak” titulálnak, de valójában gyűlöletet vagy zaklatást képviselnek.

A Bizottság emellett a Metának azt a kijelentését is aggályosnak tartja, miszerint az, hogy az emberi ellenőrök nem távolították el a tartalmat, összhangban van a belső útmutató szigorú alkalmazásával. Ez azt jelentené, hogy a Meta belső útmutatója nem tükrözi megfelelően, miként hathat egymásra szöveg és kép oly módon, hogy azzal a tagjai nemi identitása által meghatározott csoportot ábrázoljon.

Miközben a bejegyzés a Facebook öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvét is egyértelműen megszegte, a Bizottság szerint ennek a szabályzatnak egyértelműbben kellene tiltania azokat az öngyilkosságra buzdító tartalmakat, amelyek azonosítható csoportokat céloznak meg – szemben az adott csoporton belüli egyes személyeket megcélzó tartalmakkal.

Ebben az esetben a Meta ellenőrzéseket rangsoroló automatikus rendszerei jelentősen befolyásolták a szabálybetartatást, beleértve azt is, hogyan kezeli a vállalat az ugyanazon tartalomra vonatkozó többszöri bejelentést. Az „ellenőri döntések és szabálybetartatási intézkedések következetességének biztosítása érdekében” a Meta figyeli és deduplikálja (eltávolítja) az ilyen bejelentéseket. A bejelentések automatikus lezárása kapcsán megadott egyéb indokok között szerepelt a tartalom alacsony súlyossági szintje és a vírusszerű terjedéssel kapcsolatos alacsony pontszáma (a tartalom megtekintéseinek száma), ami azt jelentette, hogy a tartalmat nem sorolták előre emberi ellenőrzésre. Ebben az esetben a Bizottság úgy véli, hogy a felhasználó bemutatkozását releváns jelzésnek kellett volna tekinteni a súlyossági pontszám meghatározásakor.

A Bizottság szerint a Metának többet kellene befektetnie az LMBTQIA+-közösséget érintő, potenciálisan szabálysértő tartalmak azonosítására szolgáló besorolók fejlesztésébe, és magasabb szintű képzést kellene biztosítania emberi ellenőreinek a nemi identitással kapcsolatos bántalmazásról.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését a tartalom platformon hagyásáról.

A Bizottság a következőket javasolja a Metának:

• Annak tisztázása az öngyilkosságról és az önsértésről szóló oldalon, hogy a szabályzat tiltja az azonosítható csoportot célzó, öngyilkosságot népszerűsítő vagy azt szorgalmazó tartalmakat.
• A tömeges ellenőrzést végző ellenőröknek adott belső útmutató módosítása oly módon, hogy a nemi identitás emberi alakot nem tartalmazó, zászlóalapú vizuális ábrázolása a tagjai nemi identitása által meghatározott csoport ábrázolásaként legyen értelmezhető.

* Az eset összefoglalása áttekintést ad az esetről, és nincs precedensértéke.

Az esetről hozott teljes döntés

1. A döntés összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését egy olyan lengyel nyelvű tartalom Facebookon hagyásáról, amelyben egy felhasználó a csoport tagjainak öngyilkosságát szorgalmazó erőszakos beszéddel célozta meg a transznemű embereket. Miután a Bizottság kiválasztotta az esetet ellenőrzésre, a Meta arra a megállapításra jutott, hogy a bejegyzés platformon hagyásáról hozott eredeti döntése hibás volt, ezért eltávolította a tartalmat, és szankciókat vetett ki. A Bizottság szerint a bejegyzés mind a gyűlöletbeszédre, mind pedig az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvet megszegte. A Bizottság megragadja ezt az alkalmat, hogy felszólítsa a Metát szabályai és az ellenőreinek adott útmutató továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy hatékonyabban védje platformjain a transznemű embereket. Különösen annak megítélésekor, hogy egy bejegyzés gyűlöletbeszéd-e, a Metának gondoskodnia kell arról, hogy a nemi identitás emberi alakot nem tartalmazó, zászlóalapú vizuális ábrázolása a tagjai nemi identitása által meghatározott csoport ábrázolásaként legyen értelmezhető. A Metának azt is egyértelműsítenie kell, hogy egy egész csoport öngyilkosságra buzdítása is épp annyira szabálysértő, mint egy adott személy öngyilkosságra buzdítása. A Bizottság azonban úgy véli, hogy ebben az esetben nem a szabályokkal van alapvetően probléma, hanem a betartatásukkal. A szabályok még az akkori szövegezésükkel is egyértelműen tiltották ezt a bejegyzést, amelyben több jel is utalt az egy csoportot célzó, nemi identitáson alapuló gyűlöletbeszédre. Tekintve, hogy a Metának ebben az esetben több felhasználói bejelentés ellenére, ismétlődően nem sikerült meghoznia a megfelelő szabálybetartatási intézkedést, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Meta nem felel meg az LMBTQIA+-biztonsággal kapcsolatban általa megfogalmazott eszméknek. A Bizottság felszólítja a Metát e szabálybetartatási hiányosságok megszüntetésére.

2. Az eset leírása és háttere

2023 áprilisában egy lengyelországi Facebook-felhasználó képet tett közzé a transznemű zászló színeivel megegyező, kék-rózsaszín-fehér csíkos függönyről. A képen lévő lengyel nyelvű szöveg így szól: „Új technológia. Függönyök, amelyek felakasztják magukat.” E sor felett további lengyel nyelvű szöveg szerepel: „tavaszi nagytakarítás <3”. A felhasználó lengyel nyelvű bemutatkozásában a következő leírás szerepel: „Transzfób vagyok”. A bejegyzés kevesebb mint 50 reakciót kapott más felhasználóktól, amelyek többsége támogató volt. A „vicces” reakciót kifejező hangulatjelet használták a leggyakrabban.

2023 áprilisa és májusa között 11 különböző felhasználó összesen 12 alkalommal jelentette a tartalmat. Ezek közül 10 bejelentést különböző okok (például „alacsony súlyossági és vírusszerű terjedési pontszám”) miatt nem soroltak előre emberi ellenőrzésre a Meta automatikus rendszerei. A Meta általában súlyossága, vírusszerű terjedése és a tartalmi szabályok megsértésének valószínűsége alapján sorolja előre a tartalmakat emberi ellenőrzésre. A tartalmat csupán két, a Facebook öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvének hatálya alá eső bejelentés esetében küldték emberi ellenőrzésre. A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatra hivatkozó bejelentések közül egyet sem küldtek emberi ellenőrzésre. A Meta szerint az ellenőrök megfelelő képzettséggel és eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy „értékelést végezzenek és intézkedjenek” a hozzájuk rendelt szabályzati kategóriákon (pl. gyűlöletbeszéd vagy öngyilkosság és önsértés) kívül eső tartalmakkal kapcsolatban. Mindazonáltal mindkét ellenőr úgy ítélte meg, hogy a tartalom nem szabálysértő, és nem eszkalálta tovább azt.

Három felhasználó kérte azt, hogy a Meta vonja vissza a tartalom Facebookon tartásáról szóló döntését. Az egyik döntésvisszavonási kérés nyomán az emberi ellenőr fenntartotta a Meta eredeti döntését, amely szerint a tartalom nem szegte meg az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatot. A Facebook gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatára hivatkozó másik két döntésvisszavonási kérést nem küldték emberi ellenőrzésre. Ennek oka, hogy az ellenőri döntések és szabálybetartatási intézkedések következetességének biztosítása érdekében a Meta „figyeli és deduplikálja” az ugyanazon tartalomra vonatkozó többszöri bejelentést.

A tartalmat eredetileg jelentő egyik felhasználó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz. Miután a Bizottság kiválasztotta az esetet, a Meta megállapította, hogy a tartalom mind a gyűlöletbeszédre, mind pedig az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatot megszegte, és eltávolította a bejegyzést. Ezen túlmenően a Meta az eset felülvizsgálata során megállapította, hogy a tartalomkészítő fiókja már többször megsértette a közösségi alapelveket, és elérte a letiltáshoz szükséges küszöbértéket. 2023 augusztusában a Meta letiltotta a fiókot.

A Bizottság ebben az esetben hozott döntése során az alábbi kontextust vette figyelembe:

Lengyelországban gyakran számolnak be az LMBTQIA+-közösséggel szembeni nagy fokú ellenségességről [Megjegyzés: A Bizottság az „LMBTQIA+” (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszexuális és aszexuális) kifejezést használja, amikor a szexuális irányultságon, a nemi identitáson és/vagy a nemi önkifejezésen alapuló csoportokra utal. A Bizottság azonban megőrzi a mások által használt rövidítéseket vagy szóhasználatot, amikor idézi őket.]. Az Európa Tanács emberi jogi biztosa korábban felhívta a figyelmet az „LMBTI-emberek megbélyegzésére” mint „Lengyelországban régóta fennálló problémára”. Az International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association (ILGA) Rainbow Europe jelentése az LMBTI-emberek emberi jogait közvetlenül érintő jogszabályok és szakpolitikák alapján rangsorolja az országokat. A jelentés szerint Lengyelország az Európai Unió (EU) leggyengébben teljesítő tagállama, amely a 42. helyen áll a 49 értékelt európai ország között. A nemzeti és helyi kormányok, valamint a prominens közéleti személyiségek egyre gyakrabban veszik célba az LMBTQIA+-közösséget diszkriminatív megnyilatkozásokkal és jogalkotási lépésekkel.

Az ILGA-Europe 2018-tól kezdve nyomon követi „a lengyel politikai vezetők LMBTI-emberek elleni, nagy horderejű politikai gyűlöletbeszédét”, beleértve azokat a kijelentéseket, amelyek szerint az „egész LMBT-mozgalom” „fenyegetést” jelent Lengyelországra nézve. Ugyanebben az évben a lengyelországi Lublin polgármestere megkísérelte betiltani a városban szervezett Egyenlőség Menetét, bár a fellebbviteli bíróság nem sokkal a tervezett menet előtt feloldotta a tilalmat. 2019-ben Varsó polgármestere bevezette a varsói LMBT+ Chartát, hogy „javítsa az LMBT-emberek helyzetét” a városban. A Lengyelországban kormányon lévő Jog és Igazságosság párt (PiS), valamint vallási vezetők bírálták a chartát. Lengyelország elnöke és központi kormánya is célba vette a transznemű közösséget. A kormányzó PiS párt elnöke például „abnormálisként” utalt a transznemű személyekre. A lengyel igazságügyi miniszter arra is felkérte a lengyel legfelsőbb bíróságot, hogy vegye fontolóra, hogy „a transz embereknek a szüleiken kívül a gyermekeiket és a házastársukat is be kell perelniük [a nemváltás engedélyezéséhez], amikor igénybe szeretnék venni az LGR-t [a nem törvényes elismerését]”.

Lengyelország LMBTQIA+-ellenes jogszabályokat is törvénybe iktatott. A Human Rights Watch szavait idézve, a városok 2019-ben többek között „LMBT-mentes zónák” kialakításával kezdték követelni „az LMBT-emberek kirekesztését a lengyel társadalomból”. A Human Rights Watch jelentése szerint ezek a zónák olyan helyek, „ahol a helyi hatóságok diszkriminatív »családi chartákat« fogadtak el, amelyekben vállalják, hogy »megvédik a gyermekeket az erkölcsi romlástól«, vagy kijelentik, hogy mentesek az »LMBT-ideológiától«”. Több mint 100 város hozott létre ilyen zónákat. Az ILGA-Europe jelentése szerint a helyi, uniós és nemzetközi nyomás hatására néhány ilyen önkormányzat visszavonta „a LMBT-ellenes határozatokat, illetve a családjogi chartákat”. 2022. június 28-án a lengyel legfelsőbb közigazgatási bíróság elrendelte, hogy négy önkormányzat vonja vissza LMBTQI+-ellenes határozatait. Mindazonáltal, ahogy Lengyelország Rainbow Europe jelentésben szereplő rangsorolása is mutatja, az ország légköre kifejezetten ellenséges az LMBTQIA+-közösséggel szemben.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének az LMBTI-emberek uniós helyzetéről végzett 2019-es felmérése összehasonlította egymással az LMBTI-emberek támadással és zaklatással kapcsolatos tapasztalatait Lengyelországban és az Európai Unió más részein. A felmérés szerint a lengyelországi LMBTI-emberek 51%-a gyakran vagy mindig elkerül bizonyos helyeket a bántalmazástól való félelme miatt. Ez az arány az Európai Unió többi részén 33%. A felmérés azt is megállapította, hogy minden ötödik lengyelországi transznemű embert ért fizikai vagy szexuális támadás a felmérést megelőző öt évben, ami több mint duplája a többi LMBTI-csoportra jellemző értéknek.

A Bizottság külső szakértőket bízott meg a lengyel kormánytisztviselők becsmérlő kijelentéseire a közösségi médiában adott válaszok elemzésével. E szakértők szerint „2015 óta aggasztóan megerősödött a lengyelországi kisebbségi közösségek, köztük az LMBTQIA+-közösségek ellen irányuló online gyűlöletbeszéd”. A Facebookon lévő, lengyel nyelvű LMBTQIA+-ellenes tartalmak elemzése alapján ezek a szakértők megjegyezték, hogy „az LMBTQIA+-ellenes jogszabályokkal kapcsolatos bírósági döntések” idején különösen megugrott az ilyen tartalmak előfordulása. Ilyen volt a fent említett legfelsőbb közigazgatási bírósági döntés, valamint az azokkal a 2019 óta folyamatban lévő helyi közigazgatási bírósági fellebbezésekkel kapcsolatos határozatok, amelyeket lengyelországi ombudsmanok nyújtottak be az emberi jogi biztoshoz több LMBT-ellenes nyilatkozat elfogadása ellen.

A Bizottság több nyelvi szakértőt is megkérdezett a bejegyzésben szereplő két lengyel kifejezés jelentéséről. A „függönyök, amelyek felakasztják magukat” kifejezéssel kapcsolatban a szakértők megjegyezték, hogy az „ablakban lógó transznemű zászló” kontextusában a kifejezés „szójáték”, amely a „függönyök felakasztását” párhuzamba állítja az „akasztással elkövetett öngyilkossággal”. A szakértők szerint a kifejezés „rejtett transzfób gyalázkodás”. A „tavaszi nagytakarítás” kifejezéssel kapcsolatban a szakértők elmondták, hogy a kifejezés „általában a tavasz beköszöntével végzett alapos takarításra utal”, de bizonyos összefüggésben „azt is jelenti, hogy »kidobunk minden szemetet« és »megszabadulunk minden nem kívánt tárgytól (és/vagy személytől)«”. Több nyilvános hozzászólás, köztük a Human Rights Campaign Foundation beadványa (PC-16029) azzal érvelt, hogy a bejegyzésben a „tavaszi nagytakarításra” való utalás „a transz emberek lengyel társadalomból való (halál útján történő) kirekesztése és elszigetelése dicsőítésének” egy formája.

Az online és nem online jellegű ártalmak jelen esetben figyelembe vett problémái túlmutatnak az LMBTQIA+-közösség lengyelországi helyzetén, és világszerte érintik a közösséget. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az öngyilkosság világszerte a negyedik leggyakoribb halálok a 15–29 éves korcsoportban. A WHO megjegyzi, hogy „az öngyilkosságok aránya a hátrányos megkülönböztetésnek kitett, kiszolgáltatott csoportok, például a menekültek és migránsok, az őslakosok, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI-) személyek körében is magas”. Más kutatások „pozitív összefüggést” állapítottak meg az internetes áldozattá válás, valamint az önsértő gondolatok és viselkedés között.

Különösen aggályos az öngyilkosság transznemű és nem bináris közösségnél fennálló kockázata. A Trevor Project LMBTQ-emberek mentális egészségéről készített 2023-as országos felméréséből kiderült, hogy 2022-ben az Egyesült Államokban a transznemű és nem bináris fiatalok felében merült fel az öngyilkosság gondolata. Ugyanezen tanulmány becslése szerint az LMBTQ-fiatalok 14%-a kísérelt meg öngyilkosságot az elmúlt évben, köztük közel minden ötödik transznemű és nem bináris fiatal. A CDC fiatalok kockázatos viselkedéséről készített felmérése alapján az Egyesült Államokban a középiskolások 10%-a kísérelt meg öngyilkosságot 2021-ben. Világszerte számos tanulmány megállapította, hogy a transznemű vagy nem bináris embereknél nagyobb az öngyilkossági gondolatok és kísérletek kockázata, mint a ciszneműeknél.

A Bizottsághoz benyújtott nyilvános hozzászólásában a Gay and Lesbian Alliance Against Defamation (GLAAD) (PC-16027) kiemelte éves felmérése, a Social Media Safety Index eredményeit az LMBTQ-felhasználók öt nagy közösségimédia-platformon tapasztalt biztonságával kapcsolatban. A 2023-as jelentés 61%-os pontszámot adott a Facebooknak 12 LMBTQ-specifikus mutatószám alapján. Ez a pontszám 15 százalékpontos javulást jelent 2022-höz képest, és a Facebook – a három másik nagy platformot megelőzve – az Instagram után a második helyen áll. A GLAAD szerint azonban „továbbra sem kielégítő az LMBTQ-felhasználók biztonsága és védelmük színvonala”. A jelentés megállapította, hogy az LMBTQ-emberek „nagyon is valós ártalmakat szenvednek el az interneten, amibe beleértendő véleménynyilvánítási szabadságuk csorbulása a célponttá válástól való félelem miatt, valamint az állandó gyalázkodásnak és gyűlöletkeltő magatartásnak való kitettség által már önmagában kiváltott traumatikus pszichológiai hatás”.

3. Az Ellenőrző Bizottság jogosultsága és hatásköre

A Bizottságnak jogában áll megvizsgálni a Meta döntését a platformon hagyott tartalmat korábban jelentő személy felülvizsgálati kérelme alapján (az Alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a Szervezeti és működési szabályzat 3. cikkének 1. szakasza).

A Bizottság fenntarthatja vagy felülbírálhatja a Meta döntését (az Alapokmány 3. cikkének 5. szakasza), és döntése kötelező a vállalatra nézve (az Alapokmány 4. cikke). A Metának azt is meg kell vizsgálnia, hogy alkalmazható-e ez a döntés hasonló kontextusú, megegyező tartalmak esetén (az Alapokmány 4. cikke). Döntéseiben a Bizottság olyan, nem kötelező erejű ajánlásokat is megfogalmazhat, amelyekre a Meta köteles reagálni (az Alapokmány 3. cikkének 4. szakasza; illetve 4. cikke). Amikor a Meta kötelezettséget vállal az ajánlások megvalósítására, a Bizottság ellenőrzi azok végrehajtását.

Amikor a Bizottság olyan esetet választ ki, mint ez, amelyben a Meta utólag elismeri, hogy hibát követett el, a Bizottság megvizsgálja az eredeti döntést, hogy jobban megértse a hibához vezető tartalommoderálási folyamatot, és ajánlásokat tegyen a hibák csökkentése, valamint a Facebook- és Instagram-felhasználókkal való méltányosabb bánásmód érdekében.

4. Hivatalos források és iránymutatás

A Bizottság elemzését ennél az esetnél a következő normák és előzmények támasztották alá:

I. Az Ellenőrző Bizottság döntései

Az Ellenőrző Bizottság legrelevánsabb korábbi döntései közé tartoznak az alábbiak:

• Arab szavak használatának helyreállítása
• Knini rajzfilm
• Kolumbiai tüntetések
• Azerbajdzsánban élő örmények

II. A Meta tartalmi szabályai

A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabály indoklásának meghatározása szerint a gyűlöletbeszéd „közvetlenül támad embereket – tehát nem eszméket vagy intézményeket – általunk védett tulajdonságként meghatározott szempontok (...) alapján”, beleértve a nemet és a nemi identitást. A Meta a „támadást” a következőképpen határozza meg: „erőszakos vagy emberi mivolttól való megfosztásra irányuló beszéd, ártalmas sztereotípiák, alacsonyabbrendűségre utaló kijelentés, megvetés, undor vagy elutasítás kifejezése, káromkodás illetve a kirekesztésre vagy szegregációra való felhívás”. A szabály indoklásában a Meta kifejti továbbá az alábbiakat: „Meggyőződésünk szerint az emberek szabadabban mondják el a véleményüket és teremtenek kapcsolatot, ha nem érzik úgy, hogy a tulajdonságaik miatt támadják őket. Ezért nem engedélyezzük a gyűlöletbeszédet a Facebookon. A gyűlöletbeszéd megfélemlítő, kirekesztő környezetet teremt, és bizonyos esetekben offline erőszakra ösztönözhet.”

A Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelve „szintekbe” sorolja a támadásokat. Az 1. szintű támadások körébe tartoznak azok a tartalmak, amelyek „gyűlöletbeszéddel vagy a gyűlöletbeszéd írásos vagy vizuális formában történő támogatásával” céloznak meg egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságai(k) alapján. A Meta végül úgy ítélte meg, hogy az ebben az esetben szereplő bejegyzés megsértette ezt a szabályt. 2023. december 6-án a Meta módosította közösségi alapelveit, mivel a védett tulajdonsággal rendelkező csoportok elleni erőszakos beszéd tilalma átkerült az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzatba.

Az 2. szintű támadások körébe tartoznak azok a tartalmak, amelyek a „megvetés kifejezéseivel (írásos vagy vizuális formában)” céloznak meg egy személyt vagy csoportot védett tulajdonságai(k) alapján. A Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvében szereplő meghatározás szerint a megvetés kifejezései közé tartozik az „intolerancia önálló beismerése védett tulajdonságok alapján”, valamint az „arra vonatkozó kifejezések, hogy egy bizonyos védett tulajdonságnak nem kellene léteznie”.

Az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelv tiltja az „öngyilkosságra, önsértésre biztató minden tartalmat, ideértve a fiktív tartalmakat, például a mémeket és az illusztrációkat is”. E szabály értelmében a Meta eltávolítja az olyan tartalmakat, amelyek az öngyilkosságot vagy az önsértést „népszerűsítik, ösztönzik, koordinálják, vagy rájuk nézve utasításokat adnak”.

A Bizottság a Meta által „elsődleges fontosságúnak” tartott véleménynyilvánítás értékét, valamint a biztonság és a méltóság értékét figyelembe véve végezte elemzését.

III. A Meta emberi jogi felelőssége

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek (UNGP-k) meghatározzák az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségének önkéntes keretrendszerét. 2021-ben a Meta közzétette vállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben újfent megerősítette elkötelezettségét az emberi jogok UNGP-kkel összhangban történő tiszteletben tartása mellett. A Bizottság Meta emberi jogi felelősségével kapcsolatos elemzését ennél az esetnél a következő nemzetközi normák támasztották alá:

• A szabad véleményalkotás és véleménynyilvánítás joga: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. cikke; Az Emberi Jogi Bizottság 34. sz. általános megjegyzése (2011); Az ENSZ véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadójának jelentései: A/HRC/38/35 (2018), A/74/486 (2019); valamint a Rabati cselekvési terv, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése: A/HRC/22/17/4. kiegészítés (2013).
• Az élethez való jog: Az ICCPR 6. cikke.
• A lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészség élvezetének joga: A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICESCR) 12. cikke;
• Egyenlőséghez és diszkriminációmentességhez való jog: az ICCPR 2. cikkének 1. bekezdése, valamint az ICCPR 26. cikke.

5. A felhasználó által beküldött információk

A Bizottsághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmében a tartalmat jelentő felhasználó megjegyezte, hogy a képet közzétevő személy korábban már zaklatott transznemű embereket az interneten, és új fiókot hozott létre, miután felfüggesztették a Facebookon. Azt is hozzátette, hogy „nem szabadna megengedni” a transznemű közösség magas öngyilkossági arányának ünneplését.

6. A Meta által beküldött információk

A Meta végül a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösség alapelv 1. szintje értelmében eltávolította a bejegyzést, mivel a tartalom megsértette azt a szabályt, amely tiltja a személyt vagy csoportot védett tulajdonságai alapján „gyűlöletbeszéddel vagy a gyűlöletbeszéd írásos vagy vizuális formában történő támogatásával” megcélzó tartalmakat. A szabályzat alkalmazására vonatkozó belső útmutatóban a Meta azt írja, hogy a tartalmat el kell távolítani, ha az „cselekvésre való felhívások vagy szándékos károkozásra vonatkozó kijelentések, azt kívánatosnak tartó vagy feltételező kijelentések, illetve halált, betegséget vagy károkozást szorgalmazó vagy támogató kijelentések formájában megjelenő erőszakos beszéd (írásos vagy vizuális formában)”.

Ebben a belső útmutatóban a vállalat azt is leírja, mit tekint a védett tulajdonsággal rendelkező csoportok vizuális megjelenítésének egy képen vagy videón. A Meta nem engedélyezte a Bizottság számára az útmutatóval kapcsolatos részletesebb információk közzétételét. A vállalat ehelyett kijelentette, hogy „a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat értelmében a Meta figyelembe veheti a tartalom vizuális elemeit annak megállapításához, hogy a tartalom egy személyt vagy egy csoportot céloz-e meg annak védett tulajdonságai alapján”.

A Meta állítása szerint az, hogy ellenőrei több alkalommal a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvet nem sértőként értékelték a tartalmat, összhangban van „belső útmutatója szigorú alkalmazásával”. A Meta részletesen kifejtette az alábbiakat: „Bár a függönyök hasonlítanak a Trans Pride zászlóra, önmagában a zászló elleni támadást egy eszme vagy intézmény elleni támadásként értelmeznénk, amely nem sérti szabályainkat, és nem egy személy vagy csoport ellen irányul.” A Meta azonban utólag megállapította, „hogy a felakasztásra való utalás alapján a bejegyzés egy csoportot támad”. Ez az értékelés arra a megállapításra épült, hogy a „»függönyök, amelyek felakasztják magukat« kifejezés implicit módon a transznemű közösség öngyilkossági arányára utal, mivel a függönyök a Trans Pride zászlóra hasonlítanak, és a fényképen lógó függönyök (valamint a ráhelyezett szöveg) az akasztásos öngyilkosság metaforáját jelentik”. A Meta azt is megjegyezte, hogy az „eszmék vagy intézmények nem tudják »felakasztani magukat«, legalábbis nem szó szerint”. Ezért a Meta arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználó „a transznemű emberekre utalt, nem csupán az eszmére”. Ezért a Meta szerint „ez a tartalom sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatot, mivel úgy kell értelmezni, mint egy védett tulajdonsággal rendelkező csoport öngyilkosság általi halálát támogató kijelentést”.

A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat módosítását követően, amelynek eredményeként a védett tulajdonsággal rendelkező csoportokkal szembeni erőszakos beszédet tiltó szabály átkerült az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzatba, a Meta elmondta a Bizottságnak, hogy a tartalom továbbra is szabálysértő.

A Meta arról is beszámolt, hogy a felhasználó fiókjának bemutatkozásában szereplő „Transzfób vagyok” kijelentés sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat 2. szintjét, mivel az az „intolerancia önálló beismerése védett tulajdonságok alapján”. Ezt a kijelentést a Meta szerint mind az eset, mind a felhasználó fiókjának Meta általi ellenőrzése során szabálysértőnek értékelték, miután a Bizottság kiválasztotta az esetet. A Meta kifejtette, hogy a kijelentés segített számára megérteni az esetben szereplő tartalomban rejlő felhasználói szándékot.

A Bizottság azon kérdésére, hogy a tartalom sérti-e az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatot, a Meta megerősítette, hogy „a tartalom azáltal sérti az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatot, hogy öngyilkosságra buzdít, és ez összhangban van azzal a megállapításunkkal, hogy a tartalom egy védett tulajdonsággal rendelkező csoport öngyilkosság általi halálát támogató kijelentésnek minősül”. A Meta arról is beszámolt, hogy az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzat „nem tesz különbséget az adott személyt vagy csoportot megcélzó, öngyilkosságot népszerűsítő vagy arra buzdító tartalmak között”.

A Bizottság 13 kérdést tett fel írásban a Metának. A kérdések a következő témákat érintették: a Meta transznemű- és LMBTQIA+-kérdésekkel kapcsolatos tartalommoderálási megközelítése; a gyűlöletbeszédre, valamint az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvek közötti kapcsolat; hogyan értékelik a moderátorok a „humort” és a „szatírát” annak ellenőrzésekor, hogy a tartalom sérti-e a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályokat; a „vírusszerű terjedésre” vonatkozó és a „súlyossági” pontszámok szerepe az emberi ellenőrzésre szánt tartalom előresorolásában; hogyan kezeli a Meta tartalommoderálási gyakorlata az emberi ellenőrzésre szánt, több felhasználó által is bejelentett tartalmak előresorolását. A Meta mind a 13 kérdést megválaszolta.

7. Nyilvános hozzászólások

Az Ellenőrző Bizottság 35, az eset szempontjából releváns nyilvános hozzászólást kapott: 25-öt az Egyesült Államokból és Kanadából, hetet Európából és hármat Ázsiából és a Csendes-óceáni térségből. Ebbe beletartoznak azok a nyilvános hozzászólások is, amelyeket vagy duplán, vagy a közzétételhez való hozzájárulással együtt nyújtottak be, de nem feleltek meg a Bizottság által a közzétételhez előírt feltételeknek. Az ilyen kivétel alapulhat a hozzászólás visszaélésszerű jellegén, a felhasználói adatvédelemmel kapcsolatos aggályokon és/vagy egyéb jogszabályi okokon. A nyilvános hozzászólások a névvel vagy név nélkül való közzétételhez adott hozzájárulással vagy anélkül nyújthatók be a Bizottsághoz.

A hozzászólások a következő témákat érintették: a lengyelországi emberi jogi helyzet, különös tekintettel a transznemű emberek tapasztalataira; az LMBTQIA+-személyek által tapasztalt biztonság a közösségimédia-platformokon; az online és nem online jellegű ártalmak közötti kapcsolat Lengyelországban; a humor, a szatíra, a mémek és a transzneműek elleni gyűlölet/zaklatás közötti kapcsolat a közösségimédia-platformokon; valamint az értelmezéshez kontextust igénylő tartalmak moderálásával kapcsolatos kihívások.

Az esethez beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

8. Az Ellenőrző Bizottság elemzése

A Bizottság a Meta tartalmi szabályainak, emberi jogi felelősségeinek és értékeinek elemzése alapján vizsgálta meg, hogy el kell-e távolítani ezt a tartalmat. A Bizottság azt is felmérte, milyen hatást gyakorol ez az eset a Meta tágabb értelemben vett tartalomszabályozási szemléletére.

A Bizottság azért választotta ki ezt az esetet, hogy értékelje a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat Meta általi betartatásának pontosságát, és jobban megértse, milyen megközelítést alkalmaz a Meta a gyűlöletbeszédet és az öngyilkosság vagy önsértés népszerűsítését egyaránt magukban foglaló tartalmaknál.

8.1. Megfelelés a Meta tartalmakra vonatkozó szabályzatának

I. Tartalmakra vonatkozó szabályok

Gyűlöletbeszéd

A Bizottság megállapítja, hogy a tartalom ebben az esetben sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelveket. A bejegyzés „gyűlöletbeszédet vagy annak támogatását” (1. szint) tartalmazta egy védett tulajdonsággal rendelkező csoport öngyilkosság általi halálára való felhívás formájában, amely egyértelműen sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatot.

A Bizottság egyetért a Meta végső következtetésével, miszerint a bejegyzésben szereplő, akasztásra való utalás inkább egy csoport, mint egy eszme elleni támadás, mivel „eszmék vagy intézmények nem tudják »felakasztani magukat«”. A Bizottság következtetését az LMBTQIA+ közösség tagjait és különösen a transznemű embereket Lengyelországban érő online és nem online jellegű ártalmak tágabb összefüggései is alátámasztják. Az erőszakos beszédet használó, a transznemű emberek öngyilkosság általi halálát szorgalmazó és támogató bejegyzés megteremti a megfélemlítés és a kirekesztés légkörét, és hozzájárulhat a fizikai bántalmazáshoz. Szóhasználatának kontextusa alapján nyilvánvaló, hogy a bejegyzés célpontjának emberi mivolttól való megfosztására irányul. A szöveg és a kép jellegére tekintettel a bejegyzés a transznemű közösség által jelenleg tapasztalt mentális egészségügyi válságot is súlyosbítja. Több tanulmány is megállapította, hogy a transznemű vagy nem bináris embereknél nagyobb az öngyilkossági gondolatok és kísérletek kockázata, mint a cisznemű személyeknél. Ráadásul az online támadások és áldozattá válás tapasztalata pozitív korrelációt mutat az öngyilkossági gondolatokkal. A Bizottság megállapítja, hogy ebben az összefüggésben a transznemű zászló jelenléte, valamint a transznemű közösségen belüli megnövekedett öngyilkossági kockázatra való utalás („függönyök, amelyek felakasztják magukat”) egyértelműen jelzi, hogy a bejegyzés a transznemű embereket veszi célba. A Bizottság szerint a „<3” (szív) hangulatjellel kísért „tavaszi nagytakarítás” kifejezés szintén a csoport halálának támogatását jelenti. Így a bejegyzés a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv tiltását (2. szint) is sérti „az arra vonatkozó kifejezésekkel kapcsolatban, hogy egy bizonyos védett tulajdonságnak nem kellene léteznie”.

Ezzel a közösségi alapelvvel kapcsolatban a Bizottság úgy véli, hogy a szabály és a betartatására vonatkozó belső útmutató jobban reagálhatna a „rosszindulatú kreativitásra” a történelmileg marginalizált csoportokat megcélzó tartalmi trendekben. Ezt a kifejezést a Wilson Center alkotta meg a nemek szerinti és szexualizált visszaélésekkel kapcsolatos kutatások alapján, és nyilvános hozzászólásában (PC-16027) a GLAAD is kiemelte ennek jelentőségét. A „rosszindulatú kreativitás” „a kódolt nyelvezet; iteratív, kontextusfüggő vizuális és szöveges mémek; és egyéb taktikák használatára” utal „a közösségi média platformjain való észlelés elkerülése céljából”. A fogalmat a jelen esetben érintett bejegyzésre alkalmazva a GLAAD szerint a „rosszindulatú kreativitás” azt jelenti, hogy a „rosszhiszemű szereplők újszerű eszközöket dolgoznak ki az LMBTQ-közösség és általában véve a kiszolgáltatott csoportok megcélzására” olyan bejegyzések és mémek útján, amelyeket „humorosnak vagy szatirikusnak” titulálnak, de valójában „LMBTQ-ellenes gyűlöletet vagy zaklatást” jelentenek. A „rosszindulatú kreativitás” konkrétan egy olyan bejegyzés formájában jelent meg, amely két, némileg kódolt utalást használ az öngyilkosságra („függönyök, amelyek felakasztják magukat” és „tavaszi nagytakarítás”) egy védett csoport vizuális ábrázolásával (transznemű zászló) együtt, hogy öngyilkosságra buzdítson. Az Azerbajdzsánban élő örmények döntésben a Bizottság megjegyezte a kontextus fontosságát annak megállapításához, hogy az adott esetben vizsgált kifejezéssel védett tulajdonság alapján céloztak-e meg egy csoportot. Míg abban az esetben a háborús kontextus érvényesült, a Lengyelországban élő transznemű embereket fenyegető veszélyek azt mutatják, hogy a közösségek helyzete háború nélkül is szörnyű lehet. Amint fentebb említettük, Lengyelországban minden ötödik transznemű ember arról számolt be, hogy a 2019-et megelőző öt évben fizikai vagy szexuális támadás érte, ami több mint kétszerese a más LMBTI-csoportokhoz tartozó, ilyen támadást jelentő személyeknek.

A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a Meta első emberi ellenőrei nem figyeltek fel ezekre a kontextuális utalásokra a tartalomban, és emiatt nem ítélték azt szabálysértőnek. Bár a Bizottság javasolja a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv betartására vonatkozó útmutató felülvizsgálatát, hangsúlyozza, hogy a bejegyzés már az akkori szövegezésében is sértette a szabályokat. A bejegyzésben tett mindkét kijelentés támogatja a transznemű emberek öngyilkosság általi halálát. Ezenkívül a felhasználó bemutatkozásában szereplő további jelzés is alátámasztja ezt a következtetést. A felhasználó transzfóbként való önmeghatározása – már magában is – megsértené a gyűlöletbeszédre vonatkozó alapelv 2. szintjét, amely tiltja az „intolerancia önálló beismerését védett tulajdonságok alapján”. A Metának javítania kell az LMBTQIA+-közösséggel szembeni gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabálybetartatási intézkedések pontosságát, akár automatizálással, akár emberi ellenőrzéssel, különösen, ha a bejegyzések olyan képeket és szöveget tartalmaznak, amelyek értelmezéséhez kontextusra van szükség. Amint azt a GLAAD megjegyezte (PC-16027), a Meta „következetesen elmulasztja betartatni szabályait a »rosszindulatú kreativitást« alkalmazó tartalmakról szóló bejelentések ellenőrzésekor”.

A Bizottság a Metának azt a kijelentését is aggályosnak tartja, miszerint az, hogy az ellenőrök nem távolították el a tartalmat, „összhangban van a belső útmutató szigorú alkalmazásával”. A Meta kijelentése azt jelzi, hogy az ellenőröknek szóló belső útmutató nem megfelelően értelmezi, miként hathat egymásra szöveg és kép egy közösségimédia-bejegyzésben oly módon, hogy azzal a tagjai nemi identitása által meghatározott csoportot ábrázoljon. A Bizottság szerint nem biztos, hogy az útmutató elegendő ahhoz, hogy a tömeges ellenőrzést végző tartalomellenőrök megfelelő szabálybetartatási eredményre jussanak az olyan tartalmak esetében, amelyek vizuálisan ábrázolt, de nem megnevezett vagy nem emberi alakokban megjelenő, védett tulajdonságokkal rendelkező csoportokat céloznak meg. A Meta nem engedélyezte a Bizottság számára, hogy olyan további részleteket tegyen közzé, amelyek lehetővé tennék annak alaposabb megvitatását, hogyan lehetne javítani a szabálybetartatást az ilyen típusú tartalmaknál. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a Metának módosítania kellene útmutatóját annak érdekében, hogy megfelelően értelmezzék a nemi identitás vizuális ábrázolását a támadásokhoz használt tartalmak értékelése során. A Bizottság hangsúlyozza, hogy ezzel a javaslattal nem kívánja csökkenteni a Meta védelmét a fogalmakkal, intézményekkel, eszmékkel, gyakorlatokkal vagy meggyőződésekkel kapcsolatos kihívásokkal szemben. Sőt, a Bizottság azt szeretné, hogy a Meta egyértelműsítse: a bejegyzéseknek nem kell emberi alakokat ábrázolniuk ahhoz, hogy emberek elleni támadásnak minősüljenek.

Öngyilkosság és önsértés

A Bizottság megállapítja, hogy a jelen esetben érintett tartalom a Meta öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvét is megszegi. Ez a szabályzat tiltja az olyan tartalmakat, amelyek az öngyilkosságot vagy az önsértést „népszerűsítik, ösztönzik, koordinálják, vagy rájuk nézve utasításokat adnak”. A Meta által az ellenőröknek biztosított belső útmutató úgy határozza meg a „népszerűsítést”, mint a valamiről való „pozitív nyilatkozást”. A Bizottság egyetért a Meta azon végső következtetésével, hogy a tartalom a védett tulajdonsággal rendelkező csoport öngyilkosság általi halálát támogató kijelentés, és ennélfogva öngyilkosságra buzdít.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelvnek kifejezettebben meg kellene tiltani azokat az öngyilkosságot népszerűsítő vagy arra buzdító tartalmakat, amelyek – az adott csoporton belüli egyes személyeket megcélzó tartalmakkal szemben – azonosítható csoportokat céloznak meg. A Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy a szabályzat nem tesz különbséget a tartalmak e két formája között. Tekintettel azokra a kihívásokra, amelyeket az ellenőrök a jelen esetben a csoport öngyilkosságát szorgalmazó kijelentés azonosításakor tapasztaltak, a Bizottság felszólítja a Metát annak egyértelművé tételére, hogy a szabályzat tiltja azokat az öngyilkosságot népszerűsítő vagy arra buzdító tartalmakat, amelyek azonosítható csoportot céloznak meg. A Metának egyértelműsítenie kell ezt a pontot az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzat oldalán és az ellenőröknek szóló belső útmutatójában.

II. Szabálybetartatási intézkedés

A Bizottság szerint ebben az esetben a Meta automatikus ellenőrzést végző rangsoroló rendszerei jelentősen befolyásolták a szabálybetartatási intézkedéseket. A bejegyzéssel kapcsolatban érkezett 12 felhasználói bejelentés közül a Meta automatikus rendszerei tízet automatikusan lezártak. A Meta döntéseivel kapcsolatban érkezett három felülvizsgálati kérés közül a Meta automatikus rendszerei kettőt automatikusan lezártak. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy az eset Bizottsággal megosztott előzményei több, szabálysértésre utaló jelet is tartalmaznak, ami azt sejteti, hogy nem tartatták be megfelelően a Meta szabályait.

A Bizottság megjegyzi, hogy számos felhasználói bejelentést lezártak a Meta azon tartalommoderálási gyakorlatának eredményeként, amely az ugyanazon tartalom többszöri bejelentését kezeli. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos első felhasználói bejelentést „alacsony súlyossági és alacsony vírusszerű terjedési pontszám” miatt nem sorolták előre emberi ellenőrzésre. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos későbbi bejelentéseket nem sorolták előre emberi ellenőrzésre, mert ha több bejelentés érkezik ugyanazon tartalomról, a Meta „deduplikálja ezeket a bejelentéseket, hogy biztosítsa az ellenőri döntések és a szabálybetartatási intézkedések következetességét”. A Bizottság elismeri, hogy a deduplikáció észszerű gyakorlat a tömeges tartalommoderálásnál. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy ez a gyakorlat megnöveli a bejelentéssel kapcsolatos első döntés jelentőségét, mivel ez határozza meg a bejelentéssel egy csoportba sorolt összes többi bejelentés sorsát is.

A Bizottság szerint fontos lenne, hogy a Meta prioritásként kezelje a tartalmi szabályokat betartató és a tartalmak ellenőrzésének rangsorolását végző automatikus rendszerek pontosságának javítását, különös tekintettel az LMBTQIA+-embereket potenciálisan érintő tartalmakra. Az automatikus rendszerek azon képességének javítása, hogy felismerjék a jelen esetben vizsgált kódolt nyelvezetet és kontextusalapú képeket, kétségkívül pontosabbá tenné a szabálybetartatást a más védett tulajdonsággal rendelkező csoportokat megcélzó tartalmak esetében is. A Bizottság szerint például a felhasználó bemutatkozását, amelyben szerepelt a transzfóbia beismerése, már releváns jelnek kellett volna tekinteni, amikor meghatározták a súlyossági pontszámot abból a célból, hogy eldöntsék, előresorolják-e a tartalmat ellenőrzésre és/vagy végrehajtsanak-e szabálybetartatási intézkedést. Ez a jel kiegészíthetné azokat a meglévő viselkedési és közösségi hálózati elemzéseket, amelyeket a Meta felhasználhat a potenciálisan szabálysértő tartalmak azonosításához.

A Bizottság azt is hangsúlyozza, milyen fontos lenne, hogy a Meta biztosítsa az automatikus rendszerek megfelelő kalibrálását és a tartalomellenőrök képzését az LMBTQIA+-közösséggel kapcsolatos bejegyzések hatékony tömeges értékelése céljából. A Bizottság aggályosnak tartja a Meta jelenlegi megközelítését, amely szerint a felülvizsgálati kérések értékelésével megbízott ellenőrök gyakran látszólag ugyanolyan szintű szakértelemmel rendelkeznek, mint az első tartalmi értékelést végző ellenőrök. A Bizottság szerint a Metának többet kellene befektetnie az LMBTQIA+-közösséget érintő, potenciálisan szabálysértő tartalmak azonosítására szolgáló besorolók fejlesztésébe és betanításába, és az ilyen tartalmakat előre kellene sorolnia emberi ellenőrzésre. A gyűlöletbeszédet, különösen a Meta szabályzata 1. szintjének hatálya alá eső, legsúlyosabb tartalmakat mindig előre kellene sorolni ellenőrzésre. A Bizottság azt is javasolja, hogy ezeket a folyamatfejlesztéseket a következőkkel támogassák: i. a nemi identitással kapcsolatos bántalmazásról szóló emelt szintű oktatás az ellenőrök számára; ii. a transznemű és nem bináris személyek Meta-platformokon szerzett tapasztalataival foglalkozó munkacsoport létrehozása; és iii. speciális szakértői csoport létrehozása az LMBTQIA+-közösséget érintő kérdésekkel kapcsolatos tartalmak ellenőrzésére. Bár az ebben az esetben szereplő tények kifejezetten a transznemű emberek által a Facebookon elszenvedett ártalmakra vonatkoznak, a Bizottság annak megvizsgálására is ösztönzi a Metát, hogyan lehetne javítani a szabálybetartatást más, védett tulajdonságokkal rendelkező csoportokat érintő gyűlöletkeltő tartalmaknál.

Bár a Bizottság az alábbiakban csak két hivatalos ajánlást fogalmaz meg, hangsúlyozza, hogy ez azért van így, mert a jelen esetben kiemelt kihívások kevésbé kapcsolódnak a szabályok jelenlegi szövegezéséhez, mint azok betartatásához. A Bizottság legalább öt, káros tartalomra utaló jelet vesz figyelembe ebben az esetben: 1. a bejegyzés „önmagukat felakasztó függönyökre” való utalása; 2. a bejegyzés „tavaszi nagytakarításra <3” való utalása; 3. a felhasználó „transzfóbként” való önmeghatározása egy olyan országban, ahol az LMBTQIA+-közösséggel szembeni nagymértékű ellenségességről számolnak be; 4. a tartalommal kapcsolatos felhasználói bejelentések és felülvizsgálati kérések száma; és 5. a bejelentések és a felülvizsgálati kérések száma a tartalom vírusszerű terjedéséhez viszonyítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a Meta figyelmen kívül hagyta ezeket a jeleket, és meggyőződése szerint ez a szabályok nem megfelelő betartatására utal. A Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy a Meta alaposan és kreatívan gondolja át, hogyan lehet megszüntetni az LMBTQIA+-személyek Meta-platformokon való védelmére vonatkozó eszméi és ezen eszmék betartatása közötti szakadékot.

8.2. A Meta emberi jogi felelősségének való megfelelés

A véleménynyilvánítás szabadsága (ICCPR, 19. cikk)

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ICCPR) 19. cikkének 2. bekezdése kimondja, hogy „mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz; ez a jog magában foglalja, hogy bárki határokra való tekintet nélkül, szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen médiumon keresztül, szabadon kutathasson, fogadjon és közöljön bármilyen jellegű információt vagy ötletet”. A 34. sz. általános megjegyzés (2011) meghatározza továbbá, hogy a védett véleménynyilvánításba a potenciálisan „mélyen sértőnek” minősülő véleménynyilvánítás is beletartozik (11. bekezdés).

Ha az állam korlátozásokat vezet be a véleménynyilvánításra, ezeknek a korlátozásoknak teljesíteniük kell a törvényesség, a jogszerű cél, a szükségesség és az arányosság követelményeit (ICCPR 19. cikk, 3. bekezdés). Ezekre a követelményekre gyakran „hármas követelményként” utalunk. A Bizottság ezt a keretrendszert használja a Meta önkéntes emberi jogi kötelezettségvállalásainak értelmezéséhez, mind a felülvizsgálat alatt álló egyes tartalmi döntések, mind pedig annak megítélésekor, mit jelentenek ezek a Meta tágabb tartalomszabályozási megközelítésére nézve. Mivel az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadója kijelentette, hogy bár „a vállalatoknak nincsenek olyan kötelezettségeik, mint a kormányoknak, befolyásuknál fogva kötelesek ugyanolyan jellegű kérdéseket megvizsgálni felhasználóik szabad véleménynyilvánításra való jogának védelmével kapcsolatban” (A/74/486, 41. bekezdés).

I. Törvényesség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapján a törvényesség elve megköveteli, hogy a véleménynyilvánítás korlátozására alkalmazott szabályok egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetők legyenek (a 34. sz. általános megjegyzés 25. bekezdése). A véleménynyilvánítást korlátozó szabályok „nem ruházhatnak korlátlan mérlegelési jogkört a végrehajtásukkal megbízott személyekre” a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása terén és „a teljes bizonyossághoz elegendő útmutatást kell adniuk a végrehajtásukkal megbízott személyek számára azzal kapcsolatban, hogy mely típusú véleménynyilvánítások korlátozása megfelelő, és melyeké nem” (ugyanott). Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különleges előadójának álláspontját az online véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokra alkalmazva, a szabályoknak egyértelműnek és konkrétnak kell lenniük (A/HRC/38/35, 46. bekezdés). A Meta platformjait használók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a szabályokhoz és megértsék őket, a tartalomellenőröknek pedig egyértelmű útmutatót kell kapniuk a szabályok betartatására vonatkozóan.

A Bizottság szerint a Meta kellő egyértelműséggel tiltja a csoportokat védett tulajdonságaik alapján írásos vagy vizuális formában megcélzó „erőszakos beszédet vagy annak támogatását”, az arra vonatkozó kifejezéseket, hogy egy bizonyos védett tulajdonságnak nem kellene léteznie, valamint az öngyilkosságot és önsértést népszerűsítő vagy arra buzdító beszédet.

A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a Meta javíthatná a jelen esetben érintett szabályok betartatásának pontosságát azáltal, hogy egyértelműbb útmutatást ad az emberi ellenőröknek, amint azt a fenti 8.1. szakasz is jelzi. A Metának egyértelműsítenie kell, hogy a nemi identitás vizuális ábrázolásának (pl. egy zászlón keresztül) nem feltétlenül kell emberi alakokat megjelenítenie ahhoz, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat értelmében támadásnak minősüljön. A Metának azt is egyértelműsítenie kell, hogy egy csoport (és nem egy személy) öngyilkosságra buzdítása megszegi az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatot.

II. Jogszerű cél

A véleménynyilvánítás bármilyen korlátozásának az ICCPR szerinti valamely jogszerű célt kell követnie, amely lehet egyebek mellett „mások jogainak” védelme is. A Bizottság több döntésében is megállapította, hogy a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabálya, amelynek célja, hogy megvédje az embereket a gyűlöletbeszéd által okozott ártalmaktól, jogos célt szolgál, amelyet a nemzetközi emberi jogi normák is elismernek (lásd például a Knini rajzfilm esetben hozott döntést). A Bizottság megállapítja továbbá, hogy ebben az esetben az öngyilkosságra és önsértésre buzdító tartalmakra vonatkozó szabályok azt a jogszerű célt szolgálják, hogy megvédjék az emberek elérhető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát (ICESCR 12. cikk) és élethez való jogát (ICCPR 5. cikk). Az ehhez hasonló esetekben, amikor egy védett tulajdonságokkal rendelkező csoportot öngyilkosságra buzdítanak, az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzat az emberek egyenlőséghez és diszkriminációmentességhez való jogát is védi (az ICCPR 2. cikkének 1. bekezdése).

III. Szükségesség és arányosság

A szükségesség és arányosság elve alapján a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció ellátásához; a lehető legkevésbé zavaró eszköznek kell lennie azok közül, amelyekkel a védelmi funkció ellátja feladatát; [és] arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (a 34. sz. általános megjegyzés 34. bekezdése).

Az erőszakos tartalmak által jelentett kockázatok elemzéséhez a Bizottság jellemzően a Rabati cselekvési tervben leírt, hat részből álló tesztet alkalmazza, amely az ellenségeskedésre, diszkriminációra vagy erőszakra uszításnak minősülő nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet hirdetésével foglalkozik. A releváns tényezők, különösen a tartalom, a véleménynyilvánítás formája, a beszélő szándéka és az alábbiakban részletesen ismertetett kontextus alapján a Bizottság megállapítja, hogy a tartalom eltávolítása megfelel a Meta emberi jogi felelősségének, mivel az közvetlenül fenyegető és valószínűsíthető kárt okoz. A tartalom eltávolítása a véleménynyilvánítás szükséges és arányos korlátozása az élethez való jog, valamint a szélesebb LMBTQIA+-közösség és különösen a lengyelországi transznemű emberek számára elérhető lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog védelme érdekében.

Bár a Bizottság korábban már megjegyezte, hogy az LMBTQIA+-emberekre vonatkozó becsmérlő kifejezések használatának helyreállítása fontos a dezinformációval szembeni fellépés érdekében (lásd az Arab szavak használatának helyreállítása döntést), itt nem erről van szó. A bejegyzés politikai vagy hírértéket képviselő beszédet sem tartalmaz (lásd a Kolumbiai tüntetések döntést). Az ebben az esetben szereplő bejegyzésben függönyként felakasztott transznemű zászló képe szerepel azzal a leírással, hogy a függönyök felakasztják magukat. A Bizottság által megkérdezett szakértők szerint a függönyök ábrázolása – sem vizuális, sem szöveges formában – nem tűnik a transznemű közösséget megcélzó, ismétlődő kódolt nyelvezetnek. Mindazonáltal, amint azt fentebb tárgyaltuk, a transznemű embereket megcélzó tartalmaknál tapasztalt trendeket egyre inkább jellemzi a „rosszindulatú kreativitás” jelensége, vagyis az újszerű nyelvezet és ábrázolási stratégiák gyűlöletet vagy zaklatást kifejező használata. A Bizottság szerint az ebben az esetben szereplő tartalom pontosan beleillik ebbe a trendbe. Bár a bejegyzés egyesek által „humorosnak” ítélt képeket tartalmazott (amint azt a „vicces” hangulatjeles reakciók is bizonyítják), a bejegyzés továbbra is értelmezhető a transznemű közösséget megcélzó erőszakos és provokatív kijelentésként. A humor és a szatíra természetesen felhasználható a jogos kritika határainak feszegetésére, de nem lehet a gyűlöletbeszéd álcázása. A bejegyzés csak azért foglalkozik a transznemű közösség körében tapasztalható magas öngyilkossági arány témájával, hogy ezt a tényt ünnepelje.

A tartalomkészítő szándékát vizsgálva a Bizottság megjegyzi, hogy bemutatkozásában az illető nyíltan kijelentette, hogy „transzfób”. Bár a Meta csak később vizsgálta meg ennek a kijelentésnek a következményeit magára az esetben érintett tartalomra nézve, a Bizottság úgy véli, hogy ez rendkívül fontos a felhasználó szándékának meghatározása szempontjából. Ez már önmagában indokolná a tartalom eltávolítását, mivel a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat 2. szintű megsértésének minősül. A bejegyzés a transznemű egyének öngyilkosság általi halálát „tavaszi nagytakarításnak” is nevezte, és a leírás mellet egy szív hangulatjelet is tartalmazott. Figyelembe véve a csoport öngyilkosság általi halálát támogató kijelentést, a Bizottság – a bejegyzés tartalma, a felhasznált kép, valamint a kísérő szöveg és felirat alapján – megállapítja a diszkriminációra és erőszakra való buzdítás szándékát. A tartalom ebben az esetben nemcsak arra buzdítja a transznemű embereket, hogy kövessenek el erőszakos cselekményeket maguk ellen, hanem másokat is arra uszít, hogy alkalmazzanak hátrányos megkülönböztetést és viselkedjenek ellenségesen a transznemű emberekkel szemben. Ezt az értelmezést megerősíti az a tény, hogy a „vicces” volt a tartalomra reagáló többi felhasználó által leggyakrabban használt hangulatjel.

Végezetül a Bizottság felhívja a figyelmet a lengyel LMBTQIA+-közösséget fenyegető jelentős, nem online jellegű kockázatokra, amelyek a jogalkotási és közigazgatási intézkedések, valamint a központi kormányzati szereplők és befolyásos közszereplők politikai retorikája nyomán fokozódó támadások formájában jelentkeznek. Az ILGA-Europe rangsora szerint 2020 óta folyamatosan Lengyelország a legrosszabbul teljesítő uniós tagállam az LMBTQIA+-jogokat illetően. Azt is fontos megjegyezni, hogy Lengyelországban a gyűlöletbeszédre és a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok nem tartalmaznak LMBTQIA+-védelmi rendelkezéseket, és többek között az ILGA-Europe és az Amnesty International is felszólította Lengyelországot, hogy foglalkozzon ezzel a problémával. Továbbá a lengyel nyelvű LMBTQIA+-ellenes retorika külső szakértők és számos nyilvános hozzászólás által is jelzett felerősödése a Facebookon nem elszigetelt jelenség. Számos szervezet és intézmény aggodalmát fejezte ki az LMBTQIA+-ellenes megnyilatkozások közösségi médiában való elterjedtsége miatt. Az ENSZ szexuális irányultsággal és nemi identitással foglalkozó független szakértője (IE SOGI), Victor Madrigal-Borloz megállapította, hogy a nemileg sokszínű és transznemű emberekkel szembeni erőszak és megkülönböztetés mértéke „sérti az emberi lelkiismeretet”. A GLAAD kutatásai és jelentései megállapították, hogy „az LMBTQ-emberek nagyon is valós ártalmakat szenvednek el az interneten, amibe beleértendő (...) az állandó gyalázkodásnak és gyűlöletkeltő magatartásnak való kitettség által már önmagában kiváltott traumatikus pszichológiai hatás”. A jelen esetben szereplő bejegyzéshez hasonló tartalmak, különösen tömeges formában, hozzájárulhatnak egy olyan környezet kialakulásához, amelyben súlyosbodik az öngyilkosság általi halálozás amúgy is elterjedt problémája a transznemű közösségen belül. Ráadásul az ehhez a bejegyzéshez hasonló, az erőszakos transzneműellenes beszédet normalizáló tartalmaknál fennáll annak a kockázata, hogy tovább erősítik mind a transznemű közösséget érintő, jelenleg is tartó mentális egészségügyi válságot, mind pedig a közösség ellen irányuló, nem online jellegű erőszakot.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését a tartalom platformon hagyásáról.

10. Ajánlások

Tartalmi szabályzat

1. A Meta öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó szabályzatát tartalmazó oldalnak egyértelművé kell tennie, hogy a szabályzat tiltja az azonosítható csoport ellen irányuló, öngyilkosságot népszerűsítő vagy azt szorgalmazó tartalmakat.

A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor az öngyilkosságra és önsértésre vonatkozó közösségi alapelv nyilvános szövege tükrözni fogja a javasolt változtatást.

Szabálybetartatás

2. A Meta tömeges ellenőrzést végző ellenőröknek szóló belső útmutatóját módosítani kell oly módon, hogy a nemi identitás emberi alakot nem tartalmazó, zászlóalapú vizuális ábrázolása a tagjai nemi identitása által meghatározott csoport ábrázolásaként legyen értelmezhető. Ez a módosítás egyértelműsítené az olyan, e formában megjelenő tartalmakkal kapcsolatos tömeges szabálybetartatásra vonatkozó utasításokat, amelyekben erőszakos támadás szerepel.

A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta benyújtja a Bizottsághoz a belső útmutató változtatásait.

* Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének jóvá kell hagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Az esetről hozott döntéssel kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. A Bizottság segítségére volt egy, a Göteborgi Egyetemen működő független kutatóintézet, amely egy 6 földrész több mint 50 társadalomtudósából álló csapatra, valamint a világ minden tájáról több mint 3200 országszakértő hozzájárulására támaszkodik. A közösségi média trendjeiről nyílt forrású kutatásokat végző Memetica is készített elemzést. A nyelvi szaktudást a világ 5000 városában dolgozó, együttesen több mint 350 nyelven folyékonyan beszélő szakembergárdát foglalkoztató Lionbridge Technologies LLC vállalat biztosította.

मामले के निर्णयों और नीति सलाहकार राय पर लौटें