Politikus megjegyzései demográfiai változásokról

Összefoglalás

Az Ellenőrző Bizottság fenntartotta a Meta döntését egy olyan videóklip platformon hagyásáról, amelyben Éric Zemmour francia politikus beszél az európai és afrikai demográfiai változásokról. A tartalom nem sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvet, mivel nincs benne közvetlen támadás emberek ellen védett tulajdonságok, például faji vagy etnikai hovatartozás, illetve származás alapján. A Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy a tartalom fennhagyása összhangban van a Meta emberi jogi felelősségeivel. A Bizottság azonban azt javasolja, hogy a Meta nyilvánosan tisztázza, hogyan különbözteti meg a bevándorlással kapcsolatos vitákat a káros beszédtől, ideértve a gyűlölködő összeesküvés-elméleteket, amelyek migrációs státuszuk alapján vesznek célba embereket.

Tudnivalók az esetről

2023 júliusában egy felhasználó, aki az oldal adminisztrátora, hivatalos Facebook-oldalán közzétett egy videót, amelyben Éric Zemmour francia politikus beszél az Európában és Afrikában zajló demográfiai változásokról. A klip a politikussal készített hosszabb videóinterjú része. A videóban Zemmour a következőket állítja: „Since the start of the 20th century, there has been a population explosion in Africa.” (A 20. század eleje óta Afrikában népességrobbanás történt.) Hozzáteszi továbbá, hogy míg Európa népessége nagyjából változatlan, körülbelül 400 millió fő maradt, az afrikai népesség 1,5 milliárdra nőtt, „so the power balance has shifted” (így az erőegyensúly eltolódott). A bejegyzés francia nyelvű képaláírása elmondja, hogy az 1900-as években „when there were four Europeans for one African, [Europe] colonized Africa” (amikor négy európai jutott egy afrikaira, [Európa] gyarmatosította Afrikát), most pedig „there are four Africans for one European and Africa colonizes Europe” (négy afrikai jut egy európaira, és Afrika gyarmatosítja Európát). Zemmour Facebook-oldalának körülbelül 300 ezer követője van, ezt a bejegyzést pedig 2024 januárjáig körülbelül 40 ezer alkalommal tekintették meg.

Zemmourt több alkalommal bírósági eljárás alá vonták, és Franciaországban többször is elítélték fajgyűlöletre való uszításért és a muszlimokra, afrikaiakra és feketékre vonatkozó sértő faji megjegyzésekért. 2022-ben indult az elnökválasztáson, de nem jutott tovább az első fordulónál. Választási kampányának középpontjában a Nagy lakosságcsere elmélet áll, amely azt állítja, hogy a fehér európai népességet szándékosan cserélik ki etnikai és kulturális úton a migráció és a kisebbségi közösségek gyarapodása révén. Nyelvi szakértők megjegyzik, hogy az elmélet és a hozzá kapcsolódó kifejezések „rasszizmust, gyűlöletet és erőszakot keltenek a bevándorlók, a nem fehér európaiak és kifejezetten a muszlimok ellen”. A bejegyzésben szereplő videó nem tesz kifejezett említést az elméletről.

Két felhasználó jelentette a tartalmat a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatának megsértése miatt, de mivel a jelentéseket 48 órán belül nem sorolták előre ellenőrzésre, mindkettőt automatikusan lezárták. A jelentéseket a Meta automatikus rendszerei az előre jelzett szabálysértés súlyossága, a tartalom viralitása (megtekintések száma) és a szabálysértés valószínűsége alapján rangsorolják. Az egyik felhasználó ezután a döntés visszavonását kérte a Metától, aminek eredményeként a vállalat egyik emberi ellenőre úgy határozott, hogy a tartalom nem sértette meg a Meta szabályait. A felhasználó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

Főbb megállapítások

A Bizottság többsége arra a megállapításra jutott, hogy a tartalom nem sérti a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvét. A videóklip a bevándorlással kapcsolatos védett (bár ellentmondásos) véleménynyilvánításra szolgál példával, és nem tartalmaz erőszakra való felhívást, sem pedig emberi mivolttól megfosztó vagy gyűlöletkeltő nyelvezetet kiszolgáltatott csoportok irányában. Bár Zemmourt korábban már elítélték gyűlöletbeszéd miatt, és a videóban szereplő témák hasonlóak a Nagy lakosságcsere elmélethez, ezek a tények nem indokolják egy olyan bejegyzés eltávolítását, amely nem sérti a Meta alapelveit.

Ahhoz, hogy szabálysértés történjen, a bejegyzésnek „közvetlen támadást” kellett volna tartalmaznia, kifejezetten felszólítva egy „védett tulajdonsággal bíró” csoport „kirekesztésére vagy szegregációjára”. Mivel Zemmour megjegyzései nem tartalmaznak semmilyen közvetlen támadást, és nincs kifejezett felhívás arra, hogy bármely csoportot kizárjanak Európából, sem bármilyen olyan kijelentés az afrikaiakról, amely káros sztereotípiának, gyalázkodásnak vagy bármilyen más közvetlen támadásnak minősülne, nem sértik a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályait. A szabályzat indoklása azt is világossá teszi, hogy a Meta megengedi „a bevándorlási politikával kapcsolatos kommentárokat és kritikát”, bár azt nyilvánosan nem osztják meg, hogy a vállalat lehetővé teszi a kirekesztésre való felhívást a bevándorlási politikák megvitatásakor.

A Bizottság ugyanakkor aggasztónak találja, hogy a Meta nem tekinti az afrikaiakat védett tulajdonsággal bíró csoportnak, tekintettel arra, hogy a nemzeti származás, a faj és a vallás mind a Meta szabályai, mind a nemzetközi emberi jogi törvények szerint védettek. A tartalomban végig afrikaiakat említenek, és ebben a videóban tulajdonképpen nem fehér afrikaiakat értenek alatta.

A Bizottság emellett a veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó szabályzat relevanciáját is figyelembe vette ennél az esetnél. A többség azonban úgy találja, hogy a bejegyzés nem sérti ezt a szabályzatot, mert nem áll rendelkezésre elég összetevő ahhoz, hogy összeesküvés-elméletek híveinek erőszakra buzdító, szélesebb körű hálózata részeként vizsgálják. A Meta definíciója szerint ezek a hálózatok közös küldetésnyilatkozattal rendelkező nem állami szereplők, amelyek megalapozatlan elméletei szerint befolyásos szereplők titkos összeesküvései állnak a társadalmi és politikai problémák mögött, és amelyek közvetlenül offline ártalmak mintázatához köthetők.

A bizottsági tagok kisebbsége úgy találja, hogy a Meta káros összeesküvés-elméleteket terjesztő tartalmakkal kapcsolatos megközelítése nincs összhangban azoknak a szabályoknak a céljaival, amelyeket a vállalat a védett kisebbségeket érintő kirekesztő online és offline környezet megakadályozására dolgozott ki. Ezen szabályok értelmében a fenyegetett kisebbségi csoportok védelme érdekében moderálnak bizonyos egyéb összeesküvési narratívákat magukban foglaló tartalmakat. Bár ezek a bizottsági tagok úgy vélik, hogy engedélyezni kell a bevándorlás és hozzá hasonló kérdések kritikáját, pontosan azért lehet a Nagy lakosságcsere és hasonló összeesküvés-elméletek terjedése ártalmas, mert a téma bizonyítékokon alapuló megvitatása kimondottan releváns. A közösségimédia-vállalatok számára nem az egyes tartalmak jelentik a legnagyobb kihívást, hanem az ilyen tartalmak nagy tömegű és gyors megosztásának összeadódó hatása. Ezért a Metának át kell dolgoznia a szabályait ahhoz, hogy a szolgáltatásaival ne élhessenek vissza azok, akik online és offline jellegű ártalmat okozó összeesküvés-elméleteket terjesztenek.

A Meta kutatást végzett egy olyan szabályponttal kapcsolatban, amellyel kezelni lehetne a gyűlöletkeltő összeesküvés-elméletek problémáját, ám a vállalat úgy döntött, hogy ez végső soron túl sok politikai megnyilvánulás eltávolításához vezetne. A Bizottság aggodalmát fejezi ki a Meta által a folyamattal kapcsolatban megosztott információk hiánya miatt.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság fenntartotta a Meta döntését a bejegyzés platformon hagyásáról.

A Bizottság a következőket javasolja a Metának:

• Adjon részletesebb tájékoztatást a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv szövegében arról, hogyan különbözteti meg a bevándorlással kapcsolatos vitákat az embereket migrációs státuszuk alapján megcélzó káros beszédtől. Ennek keretében magyarázza el, hogy a vállalat hogyan kezeli a gyűlöletkeltő összeesküvés-elméleteket terjesztő tartalmakat, hogy a felhasználók megérthessék, miként védi a Meta a bevándorlásról szóló politikai megnyilvánulást, miközben ezen elméletek potenciális offline jellegű ártalmaival is foglalkozik.

*Az esetek összefoglalásai áttekintést adnak az esetekről, és nincs precedensértékük.

Az esetről hozott teljes döntés

1.A döntés összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság fenntartja a Meta döntését, hogy Éric Zemmour francia politikus hivatalos Facebook-oldalán hagy egy bejegyzést, amely egy Zemmourral készített videóinterjút tartalmaz, amelyben az Európában és Afrikában zajló demográfiai változásokat vitatja meg. A Bizottság megállapítja, hogy a tartalom nem sérti a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvét, mivel nem támad közvetlenül embereket védett tulajdonságok, például faji vagy etnikai hovatartozás, illetve származás alapján. A Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy a Meta döntése a tartalom Facebookon hagyásáról összhangban van a vállalat emberi jogi felelősségeivel. A bizottsági tagok kisebbsége úgy találja, hogy a Meta szabályai nem alkalmasak arra, hogy megfeleljenek a Meta emberi jogi kötelezettségeinek a káros és kirekesztő összeesküvés-elméletek, például a Nagy lakosságcsere elmélet által jelentett jelentős veszély kezelése terén. A Bizottság azt javasolja, hogy a Meta nyilvánosan tisztázza, hogyan kezeli a gyűlöletkeltő összeesküvés-elméleteket terjesztő tartalmakat, tekintettel arra, hogy egyszerre kell védeni a bevándorlásról szóló véleménynyilvánítást, valamint foglalkozni az ilyen káros összeesküvés-elméletek potenciális offline jellegű ártalmaival.

2. Az eset leírása és háttere

2023. július 7-én egy felhasználó közzétett egy videót Éric Zemmour francia politikus hivatalos, ellenőrzött Facebook-oldalán. A videóban, amely egy 50 másodperces klip egy hosszabb, francia nyelvű interjúból, Zemmour az Európában és Afrikában zajló demográfiai változásokról beszél. A videót közzétevő felhasználó a körülbelül 300 ezer követővel rendelkező oldal adminisztrátora. A 2022-es francia elnökválasztás jelöltjeként Zemmour az első fordulóban a szavazatok mintegy 7%-át szerezte meg, de nem jutott tovább. Az elnökválasztáson való indulása előtt Zemmour állandó rovatvezető volt a Le Figarónál és más újságoknál, valamint szókimondó televíziós kommentátorként híres volt az iszlámmal, a bevándorlással és a nőkkel kapcsolatos provokációiról. Amint azt az alábbiakban részletesebben kifejtjük, több bírósági eljárásban is érintett volt, és néhány esetben ezen megjegyzései miatt elítélték. Bár a Meta a videót közzétevő felhasználót nem tekintette közszereplőnek, Zemmourt annak tekintette.

A videóban Zemmour a következőket állítja: „Since the start of the 20th century, there has been a population explosion in Africa.” (A 20. század eleje óta Afrikában népességrobbanás történt.) Kijelenti, hogy míg Európa népessége nagyjából változatlan, körülbelül 400 millió fő maradt, az afrikai népesség 1,5 milliárdra nőtt, „so the power balance has shifted” (így az erőegyensúly eltolódott). A francia nyelvű felirat megismétli a videóban szereplő állításokat, és kijelenti, hogy az 1900-as években, „when there were four Europeans for one African, [Europe] colonized Africa” (amikor négy európai jutott egy afrikaira, [Európa] gyarmatosította Afrikát), most pedig „there are four Africans for one European and Africa colonizes Europe” (négy afrikai jut egy európaira, és Afrika gyarmatosítja Európát). Ezeket az adatokat összevetjük az ENSZ-szervek által rendelkezésre bocsátott alábbi adatokkal. A Bizottság többségi álláspontját továbbá ezekkel a számokkal kapcsolatban az alábbi 8.2. szakaszban részletesebben ismertetjük.

Az eset 2023. november 28-i, bizottság általi bejelentéséig a tartalmat körülbelül 20 ezer alkalommal tekintették meg. 2024 januárjáig a tartalmat körülbelül 40 ezerszer tekintették meg, és kevesebb mint 1000 reakciót kapott. Utóbbiak közül a legtöbb „kedvelés” volt, ezt pedig az „imádom” és a „vicces” reakciók követték.

2023. július 9-én két felhasználó külön-külön jelentette a tartalmat a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatának megsértése miatt. A vállalat mindkét bejelentést automatikusan lezárta, mert 48 órán belül nem sorolták őket előre ellenőrzésre. A Meta elmagyarázta, hogy a jelentéseket dinamikusan sorolják előre ellenőrzésre olyan tényezők alapján, mint például az előre jelzett szabálysértés súlyossága, a tartalom viralitása (a tartalom által elért megtekintésszám), valamint annak valószínűsége, hogy a tartalom sérteni fogja a vállalat szabályait. A tartalmat nem távolították el, és a platformon maradt.

A tartalmat elsőként jelentő személy 2023. július 11-én kérte a Meta döntésének visszavonását. A döntésvisszavonási kérést egy emberi ellenőr értékelte, aki fenntartotta a Meta eredeti döntését a tartalom platformon hagyásáról. A bejelentő felhasználó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Ellenőrző Bizottsághoz.

Tíz nappal a tartalom közzététele előtt Nahel Merzouk, egy marokkói és algériai származású 17 éves francia fiatal lelövése széles körű zavargásokat és erőszakos tiltakozásokat váltott ki Franciaországban. A fiatal 2023. június 27-én halt meg, miután két rendőr közvetlen közelről lelőtte Párizs egyik külvárosában. A tartalom közzétételekor zajló tiltakozások a franciaországi rendőri erőszakra és rendőri fellépésben feltételezett rendszerszintű faji megkülönböztetés ellen irányultak. Ezek voltak a legutóbbi tüntetések az állítólag az afrikai származású franciaországi bevándorlókat és más marginalizált közösségeket gyakran megcélzó rendőri erőszakkal szembeni hosszú tiltakozássorozatban.

A Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) szerint Franciaországban a rasszizmus fő áldozatai a bevándorlók, különösen az afrikai származásúak és leszármazottaik. 2022-ben a Faji Diszkrimináció Felszámolásával Foglalkozó Bizottság (CERD) sürgette Franciaországot, hogy kétszerezze meg a rasszista gyűlöletbeszéd hatékony megelőzése és leküzdése érdekében tett erőfeszítéseit, és megjegyezte, hogy „az állam erőfeszítései ellenére… a Bizottságot továbbra is aggasztja, hogy mennyire tartós és széles körben elterjedt a rasszista és diszkriminatív közbeszéd, különösen a médiában és az interneten.” Aggodalmát fejezte ki továbbá „egyes politikai vezetők rasszista megjegyzései miatt bizonyos etnikai kisebbségek, különösen a romák, az írországi és egyesült királysági cigányok, az afrikaiak, az afrikai származásúak, az arab származásúak és a nem állampolgárok tekintetében” (CERD/C/fra/CO/22-23, 11. bek.).

Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának 1999-es jelentése szerint 1900-ban Afrika becsült népessége 133 millió volt. Az ENSZ 2022-es becsült adata szerint Afrika népessége 2021-ben körülbelül 1,4 milliárd volt. Az ENSZ előrejelzése szerint Afrika becsült népessége 2050-re megközelítheti a 2,5 milliárdot. Ugyanezen 1999-es jelentés szerint 1900-ban Európa népessége körülbelül 408 millió volt. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának becslése szerint 2021-ben Európa népessége körülbelül 745 millió volt, és 2050-re körülbelül 716 millióra csökken majd.

A világ számos részéhez hasonlóan Franciaországban a más országokból érkező nagyszámú bevándorló a politikai vita egyik legjelentősebb témájává vált. 2023 szeptemberében körülbelül 700 ezer menekült és menedékkérő tartózkodott Franciaországban, amely így az Európai Unió harmadik legnagyobb befogadó országa. Amikor a Bizottság az esetet vizsgálta, Franciaországban nagyszabású tiltakozások és heves nyilvános vita zajlott a migrációról egy új bevándorlási törvény parlamenti elfogadásával párhuzamosan, amely többek között bevándorlási kvótákat állapít meg, és szigorítja a családegyesítésre és a szociális ellátásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat. Zemmour és pártja nagyon aktívak voltak ezekben a vitákban, és támogatták a bevándorlási korlátozásokat.

Zemmourt több alkalommal bírósági eljárás alá vonták, és a francia bíróságok az elmúlt években többször is elítélték fajgyűlöletre való uszításért és faji szempontból sértő megjegyzésekért a muszlimokról, afrikaiakról, feketékről és az LMBTQIA+ közösség tagjairól szóló nyilatkozatai alapján. Zemmourt elítéltékfajgyűlöletre való uszításért a 2011-ben a televízióban tett megjegyzései miatt, amelyekben azt mondta: „a kábítószer-kereskedők többsége fekete és arab. Ez tény.” Nemrégiben egy bíróság bűnösnek találta Zemmourt, mert 2020-ban fajgyűlöletre uszított, és 10 000 eurós bírságot szabott ki rá, mert kijelentette, hogy a kiskorú migránsok „tolvajok, gyilkosok, nemi erőszakot elkövetők. Ennyit tudnak. Vissza kell küldenünk őket.” Egy másik ügyben, amelyben a büntetés-végrehajtási bíróság elítélte és megbírságolta a francia muszlim közösség elleni diszkrimináció és vallási gyűlöletkeltés miatt, élt a fellebbezési jogával. Az ítélet egy 2016-os tévéműsorban tett kijelentésén alapult, amely szerint a muszlimoknak „választaniuk kell az iszlám és Franciaország között”, és hogy „harminc éve tart az invázió, gyarmatosítás (…) küzdelem egy olyan terület iszlamizálásáért, amely nem az, eredendően nem iszlám föld”. 2022 decemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az ítélet nem sértette meg Zemmour jogát a véleménynyilvánítás szabadságához.

Bár a jelen esetben vizsgált tartalom nem említi kifejezetten a Nagy lakosságcsere elméletet, a koncepció központi szerepet játszik Zemmour politikai ideológiájában, és nagy hangsúlyt kapott az elnökválasztási kampányában, amelynek során megígérte, hogy ha megválasztják, felállít egy „Remigrációs Minisztériumot”. Azt is kijelentette, hogy öt éven belül „visszaküldene egymillió” külföldit. A Bizottság által megrendelt független kutatás szerint, amelyet az összeesküvés-elméletekkel és a francia politikával, a közösségi média trendjeivel és nyelvészettel foglalkozó szakértők végeztek, a Nagy lakosságcsere elmélet támogatói azt állítják, hogy a fehér európai népességet szándékosan cserélik ki etnikai és kulturális úton a migráció és a kisebbségi közösségek gyarapodása révén. Az elmélet szerint a nem fehér (és túlnyomórészt muszlim) emberek nem európai országokból (főként Afrikából és Ázsiából) Európába irányuló jelenlegi migrációja egyfajta demográfiai hadviselés. A Bizottság szakértői hangsúlyozták, hogy a migráció és a migráció növekedése tényszerűen nem vitatott. A Nagy lakosságcsere elmélet ezzel szemben azért tekintendő összeesküvés-elméletnek, mert ragaszkodik ahhoz, hogy létezik egy tényleges terv vagy összeesküvés azzal a céllal, hogy nem fehér embereket vigyenek Európába a fehér népesség kicserélése vagy arányának csökkentése érdekében. A Bizottság által megkérdezett nyelvi szakértők elmagyarázták, hogy a Nagy lakosságcsere elmélet és a hozzá kapcsolódó kifejezések „rasszizmusra, gyűlöletre és erőszakra uszítanak a bevándorlók, a nem fehér európaiak és kifejezetten a muszlimok ellen”. Az Európai Unió Radikalizálódás-tudatossági hálózatának (RAN) jelentése megjegyzi, hogy a Nagy lakosságcsere elméletet hirdető emberek által terjesztett antiszemita, muszlimellenes és általánosan bevándorlásellenes hangulat szolgált elméleti alapként az elmúlt években Európában számos nagy nyilvánosságot kapott egyéni támadó célpontjainak kiválasztásához. A Bizottság által megrendelt kutatás azt is jelezte, hogy az elmélet az elmúlt években világszerte számtalan erőszakos incidenst inspirált, beleértve az új-zélandi Christchurchben történt tömeges lövöldözést, amelyben 51 muszlimot öltek meg.

A Bizottság tagjainak kisebbsége fontos kontextusnak tekinti azt a tényt is, hogy az elmúlt évben nőtt az erőszakos szélsőjobboldali tiltakozások száma Franciaországban. Miután november 18-án egy franciaországi vidéki faluban, Crépolban tartott ünnepi összejövetelen halálosan megkéseltek egy tinédzsert, aktivisták és jobboldali pártok erőszakos tiltakozásokat szerveztek, amelyekben a tüntetők fizikai összetűzésbe kerültek a rendőrséggel. Azt állították, hogy bevándorlók és kisebbségiek voltak a felelősök, annak ellenére, hogy a késeléssel kapcsolatban letartóztatott kilenc ember közül nyolc francia és egy olasz volt. Gérald Darmanin belügyminiszter elmondta, hogy milíciatagok „arabokat és más bőrszínű embereket próbálnak megtámadni, és a Harmadik Birodalom iránti nosztalgiájukról beszélnek”. Sandrine Rousseau francia zöldpárti politikus ezeket a tiltakozásokat a ratonnade-okhoz, egy etnikai kisebbség vagy társadalmi csoport, főként észak-afrikai származású emberek ellen elkövetett fizikai erőszakhoz hasonlította. A gyakran a kifejezés elterjedéséhez társított legemlékezetesebb ratonnade 1961. október 17-én történt, amikor 200 békésen tiltakozó algériai vált a kitörő rendőri erőszak áldozatává. A szó azóta többször is felmerült különböző összefüggésekben Franciaországban. 2022 decemberében például francia politikusok csatlakoztak a közösségi média felhasználóihoz az utcai erőszak elítélésében, és azt a francia-marokkói világbajnoksági mérkőzést követő ratonnade-okhozhasonlították.

3. Az Ellenőrző Bizottság jogosultsága és hatásköre

A Bizottságnak jogában áll megvizsgálni a Meta döntését az akkor épp fenn hagyott tartalmat korábban jelentő személy felülvizsgálati kérelme alapján (az Alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a szervezeti és működési szabályzat 3. cikkének 1. szakasza).

A Bizottság fenntarthatja vagy felülbírálhatja a Meta döntését (az Alapokmány 3. cikkének 5. szakasza), és döntése kötelező a vállalatra nézve (az Alapokmány 4. cikke). A Metának azt is meg kell vizsgálnia, alkalmazható-e a Bizottság döntése párhuzamos kontextus hasonló tartalmaira (az Alapokmány 4. cikke). Döntéseiben a Bizottság olyan, nem kötelező érvényű ajánlásokat is megfogalmazhat, amelyekre a Meta köteles reagálni (az Alapokmány 3. cikkének 4. szakasza; illetve 4. cikke). Amikor a Meta kötelezettséget vállal az ajánlások megvalósítására, a Bizottság ellenőrzi azok végrehajtását.

4.Hivatalos források és iránymutatás

A Bizottság elemzését ennél az esetnél a következő normák és előzmények támasztották alá:

I.Az Ellenőrző Bizottság döntései

• Holokauszttagadás
• Közösségi erőszak az indiai Orisza államban
• Knini rajzfilm
• Megosztott al-Dzsazíra-bejegyzés
• Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése
• Zwarte Piet ábrázolása

II.A Meta tartalmi szabályai

Gyűlöletbeszéd

A gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv szabályindoklása elmagyarázza, hogy a gyűlöletbeszéd, azaz a meghatározás szerint emberek elleni közvetlen támadás védett tulajdonságaik alapján, nem megengedett a platformon, mert „megfélemlítő, kirekesztő környezetet teremt, és bizonyos esetekben offline erőszakra ösztönözhet”. A szabályzat a védett tulajdonságok között említi például a faji, etnikai és vallási hovatartozást, valamint a származást. A szabályzat elmagyarázza, hogy a „támadások két súlyossági szintre oszthatók”, és az 1. szintre sorolt támadások a súlyosabbak. A gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv indoklása azt is elmagyarázza, hogy a szabályzat „[védi] a menekülteket, a migránsokat, az bevándorlókat és a menedékkérőket a legsúlyosabb támadásokkal szemben”, a Meta azonban engedélyezi „a bevándorlási politikával kapcsolatos kommentárokat és kritikát”. A Meta tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatója kifejti ezt, és elmagyarázza, hogy a migránsokat, bevándorlókat, menekülteket és menedékkérőket kvázi védettnek tekinti. Ez azt jelenti, hogy a Meta a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat értelmében megvédi őket az 1. szintű támadásoktól, a 2. szintű támadásoktól azonban nem.

A szabályzat, amely korábban három különböző támadási szintet rögzített, most már azonban csak kettőt különböztet meg, jelenleg 2. szintű támadásként tiltja egyéb tartalmak mellett a „kirekesztést vagy szegrációt a következő formákban: felhívás, szándéknyilatkozat, valamit kívánatosnak tartó vagy feltételező kijelentések, illetve [ezeket] népszerűsítő vagy támogató állítások, definíciójuk szerint: [...] ha bizonyos csoportokat kifejezetten kirekesztenek, vagy azt mondják, hogy bizonyos dolgok számukra nem megengedettek”. A Meta elutasította a Bizottság azon kérését, hogy további információkat tegyen közzé a tartalomellenőröknek szóló belső útmutatásáról ezen szabálypont kapcsán.

A gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv szabályindoklásának alján a „További információ a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szemléletünkről” szöveggel hivatkozott, „Hard Questions: Who Should Decide What Is Hate Speech in an Online Global Community? (Nehéz kérdések: Ki döntse el, hogy mi a gyűlöletbeszéd egy online globális közösségben) című 2017-es Sajtószoba-bejegyzésben a Meta elismerte, hogy a bevándorlással kapcsolatos politikai viták gyakran „a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos politikai vitává válnak, mivel mindkét oldal lázító megfogalmazást használ.” A vállalat elmondta, hogy a Facebookon a globális migrációs vitáról szóló bejegyzéseket vizsgálatát követően „úgy döntött, hogy új irányelveket dolgoz ki a migránsok elleni erőszakra való felhívások vagy a rájuk irányuló, emberi mivolttól megfosztó hivatkozások – például az állatokkal, mocsokkal vagy szeméttel való összehasonlítás – eltávolítására.” A vállalat ugyanakkor meghagyta „a lehetőséget az emberek számára, hogy kifejezzék véleményüket magáról a bevándorlásról”, ugyanis „mélyen elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy a Facebook továbbra is megfelelő hely maradjon a legitim vitára”.

Veszélyes szervezetek és személyek

A veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó közösségi alapelv indoklása szerint a Meta nem engedélyezi olyan szervezetek vagy személyek jelenlétét a Meta platformjain, amelyek/akik erőszakos küldetést hirdetnek vagy erőszakos tevékenységben vesznek részt. Elmagyarázza továbbá, hogy a Meta ezeket az entitásokat „mind online, mind offline viselkedésük alapján [megvizsgálja], leginkább az erőszakhoz kapcsolódó viszonyuk szempontjából”.

A veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó közösségi alapelv elmagyarázza, hogy a Meta tiltja az Erőszakra uszító összeesküvés-elméletek hívei hálózatainak jelenlétét, amelyek a jelenlegi definíció szerint olyan nem állami szereplők: (i) „amelyeket valamilyen név, küldetésnyilatkozat, szimbólum vagy közös szóhasználat azonosít”; (ii) „amelyek olyan megalapozatlan elméleteket támogatnak, amelyek jelentős társadalmi és politikai problémák, események és körülmények végső okaira próbálnak magyarázatot adni két vagy több befolyásos szereplő titkos terveiről szóló állításokkal;”; és (iii) „amelyek kifejezetten támogatják a követők által elkövetett offline fizikai ártalmak mintázatát, illetve azzal összefüggésbe hozhatók, attól a vágytól vezérelve, hogy felhívják a figyelmet a hálózat által hirdetett megalapozatlan elméletekben megnevezett feltételezett károkra, illetve orvosolják azokat”.

A Bizottság emellett a Meta által „elsődleges fontosságúnak” tartott véleménynyilvánítás iránti elkötelezettség, valamint a biztonság és a méltóság értéke alapján elemezte a tartalmi szabályokat.

III. A Meta emberi jogi felelősségei

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott, üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek (UNGP-k) meghatározzák az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségeinek önkéntes keretrendszerét. 2021-ben a Meta közzétettevállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben újfent megerősítette elkötelezettségét az UNGP-kben foglalt emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A Bizottság Meta emberi jogi felelősségeivel kapcsolatos elemzését ennél az esetnél a következő nemzetközi normák támasztották alá:

• A szabad véleménynyilvánítás joga: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. cikke, az ICCPR 20. cikkének 2. bekezdése, 34. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság, 2011; Az ENSZ vélemény és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjának jelentései: A/HRC/38/35 (2018) és A/74/486 (2019).
• Egyenlőség és diszkriminációmentesség: Az ICCPR 2. cikkének 1. bekezdése, valamint az ICCPR 26. cikke; A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény (ICERD) 2. cikke; Az ENSZ Közgyűlése, A/RES/73/195 sz. határozat.
• Az élethez való jog: Az ICCPR 6. cikke.

5. A felhasználó által beküldött információk

A Bizottság a számára benyújtott felülvizsgálati kérelem részeként információkat kapott a tartalmat jelentő és a tartalom platformon hagyásáról szóló Meta-döntés visszavonását kérő felhasználótól. A beküldött információk között a felülvizsgálatot kérő felhasználó elmondta, hogy Zemmour csak a túlnépesedés szempontjából magyarázza a gyarmatosítást és a bevándorlást, amit a felhasználó „álhírnek” minősített.

6. A Meta által beküldött információk

Miután a Bizottság kiválasztotta ezt az esetet, a Meta témaszakértők segítségével megvizsgálta a bejegyzést a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat fényében, és megállapította, hogy helyes volt az eredeti döntése a tartalom fennhagyásáról. A Meta nem adott bővebb tájékoztatást a további felülvizsgálatot végző szakértők konkrét feladatköréről vagy szakterületéről. A Meta hangsúlyozta, hogy ahhoz, hogy egy tartalom szabálysértőnek minősüljön, a szabályzat szerint védett tulajdonságokkal rendelkező csoportra és közvetlen támadásra egyaránt szükség van – a népességváltozásokról és a gyarmatosításról szóló állításokból pedig hiányoztak ezek az elemek. A Meta elmagyarázta, hogy mindaddig nem tekinti támadásnak azt az állítást, hogy egy csoport „gyarmatosít” egy adott helyet, amíg az nem minősül kirekesztésre való felhívásnak, és hangsúlyozta, hogy „meg akarja engedni a polgároknak, hogy megvitassák nemzetük törvényeit és politikáit, mindaddig, amíg ez a vita nem jelent támadást a kiszolgáltatott csoportok ellen, akikre ezek a törvények vonatkozhatnak”. Végül a Meta kifejtette, hogy a tartalom nem azonosít védett tulajdonságokkal rendelkező csoportot, mert Zemmour „Afrikára”, egy kontinensre és annak országaira utal, és hogy „a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat nem véd meg országokat vagy intézményeket a támadásoktól”.

A Meta megtagadta a káros összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos szabályzatfejlesztési folyamatával kapcsolatos titoktartás feloldását. Ehelyett a következőt állította: „Megvizsgáltunk szabályozási lehetőségeket az összeesküvés-elméleteket megvitató olyan konkrét tartalmakkal kapcsolatban, amelyek egyébként nem sértik a meglévő szabályainkat. Ugyanakkor arra a következtetésre jutottunk, hogy a lehetőségek bármelyikének megvalósítása jelenleg jelentős mennyiségű politikai megnyilvánulás eltávolításának kockázatával járna.”

A Bizottság nyolc kérdést tett fel írásban a Metának. A kérdések a következőkre terjedtek ki: a Meta szabályzatfejlesztési folyamata a Nagy lakosságcsere elmélet kapcsán; a gyűlöletbeszédre, illetve a veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó különböző szabálypontok alkalmazhatósága; valamint a Facebook-oldal és a közzétevő felhasználó szabálysértési előzményei. A Meta a Bizottság hat kérdésére válaszolt, kettőre ugyanakkor nem adott kielégítő választ. Miután a Meta nem adott meg elegendő részletet a Bizottság első kérdésére a Nagy lakosságcsere elmélettel kapcsolatos szabályzatfejlesztési folyamatra vonatkozóan, a Bizottság egy újabb kérdést tett fel. Erre a Meta további tájékoztatást adott, amely azonban továbbra sem volt teljes körű.

7.Nyilvános hozzászólások

Az Ellenőrző Bizottság 15 nyilvános hozzászólást kapott. A hozzászólások közül hét az Egyesült Államokból és Kanadából, három Európából, kettő Közép- és Dél-Ázsiából, egy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, egy Ázsiából és a Csendes-óceáni térségből, egy pedig a szubszaharai Afrikából érkezett. Ebbe beletartoznak azok a nyilvános hozzászólások is, amelyeket vagy duplán, vagy a közzétételhez való hozzájárulással együtt nyújtottak be, de nem feleltek meg a Bizottság által a közzétételhez előírt feltételeknek. A nyilvános hozzászólások a közzétételhez adott hozzájárulással vagy anélkül, illetve a megnevezéshez adott hozzájárulással vagy anélkül (azaz név nélkül) nyújthatók be a Bizottsághoz.

A beküldött információk elsősorban két témával foglalkoztak. Először is több hozzászólás is hangsúlyozta, hogy a jelen esetben vizsgált tartalom eltávolítása a cenzúrával egyenértékű lenne, és akár „növelheti is azoknak a polgároknak a haragját, akik úgy érzik, hogy nem hallgatják meg a véleményüket” (PC-22009). Másrészt két szervezet küldött be olyan hozzászólásokat, amelyek hangsúlyozták az ilyen jellegű tartalmak, illetve kifejezetten a Nagy lakosságcsere elmélet negatív hatását az offline térben. Mindkét hozzászólás amellett érvelt, hogy összefüggés van a christchurchi mészárlás és az elmélet között (PC-22013, Digital Rights Foundation; PC-22014, Globális projekt a gyűlölet és a szélsőséges eszmék ellen).

Az esethez beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

8.Az Ellenőrző Bizottság elemzése

A Bizottság elemezte a Meta tartalmi szabályait, emberi jogi felelősségeit és értékeit annak megállapítása érdekében, hogy el kell-e távolítani a jelen esetben vizsgált tartalmat. A Bizottság azt is felmérte, milyen hatást gyakorol ez az eset a Meta tágabb értelemben vett tartalomszabályozási szemléletére.

A Bizottság azért választotta ezt az esetet, mert lehetőséget ad arra, hogy megvizsgálja a Meta megközelítését a migránsokat célzó tartalmak terén az egyre inkább globális bevándorlóellenes retorika és a bevándorlási politikákról folytatott heves nyilvános viták kontextusában; különös tekintettel a bevándorlási politikákat megvitató politikai megnyilvánulások és a nagy tömegben közzétett káros tartalmak megkülönböztetésével kapcsolatos kihívásokra.

8.1. Megfelelés a Meta tartalmi szabályainak

A Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a tartalom nem sérti a Meta szabályait. Helyes volt tehát a Meta döntése, hogy a tartalmat a Facebookon hagyja. A bizottsági tagok kisebb része azonban úgy véli, hogy a Meta szabályai alkalmasak lehetnének arra, hogy különbséget tegyenek a bevándorlási politikák akár legkeményebb kritikái és a védett tulajdonságokkal rendelkező csoportokra nézve ártalmas összeesküvés-elméletekbe bocsátkozó véleménynyilvánítás között.

I.Tartalmi szabályok

Gyűlöletbeszéd

A Bizottság tagjainak többsége arra a megállapításra jutott, hogy a jelen esetben vizsgált tartalom nem sérti a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvét, és valójában példa a bevándorlás témájával kapcsolatos védett – bár ellentmondásos – véleménynyilvánításra. A Zemmourral készített interjú felhasználó által közzétett 50 másodperces klipje nem tartalmaz erőszakra való felhívást, sem pedig emberi mivolttól megfosztó vagy gyűlöletkeltő megfogalmazást kiszolgáltatott csoportok irányában. A tény, hogy Zemmourt korábban már bíróság elé állították és elítélték gyűlöletbeszéd miatt, vagy hogy a bejegyzés témái hasonlítanak a Nagy lakosságcsere elmélet témáira – amely sokak szerint erőszakot váltott ki a migránsokkal és kisebbségi csoportok tagjaival szemben –, nem megfelelő indok egy, a Meta alapelveit nem sértő bejegyzés eltávolítására. A szabályzat szerint két összetevő szükséges ahhoz, hogy a tartalom szabálysértőnek minősüljön: (i) egy „közvetlen támadás” és (ii) egy „védett tulajdonsággal” rendelkező csoport, amelyre a közvetlen támadás irányul. A Meta definíciója szerint „közvetlen támadás” egyéb típusú megnyilvánulások mellett a „felhívás formájában megfogalmazott kirekesztés vagy szegregáció” – amint ezt a fenti 4. szakaszban részletesebben is kifejtjük. A szabály indoklása továbbá világossá teszi, hogy a Meta megengedi „a bevándorlási politikával kapcsolatos kommentárokat és kritikát”.

A bizottsági tagok többsége számára Zemmour megjegyzései a videóban főként az általa Afrikáról, Európáról és a „gyarmatosításról” előadott, feltételezett demográfiai adatokra összpontosítanak. A videó többek között a következő állításokat tartalmazza: „So the balance of power has reversed” (Tehát az erőegyensúly megfordult), illetve „When there are now four Africans for one European, what happens? Africa colonizes Europe, and in particular, France.” (Ha pedig most négy afrikai jut egy európaira, mi történik? Afrika gyarmatosítja Európát, és különösen Franciaországot.) Zemmour megjegyzései nem tartalmaznak közvetlen támadást, és valójában nem használja a „Nagy lakosságcsere” kifejezést, illetve nem hivatkozik közvetlenül az elméletre. Nincs bennük kifejezett felhívás bármilyen csoport kizárására Európából, sem bármilyen kijelentés az afrikaiakról, amely káros sztereotípiának, gyalázkodásnak vagy bármilyen más közvetlen támadásnak minősülne. A Bizottság ugyanakkor aggasztónak találja, hogy a Meta nem tartja az afrikaiakat védett tulajdonsággal rendelkező csoportnak, tekintettel arra, hogy a származás, a faj és a vallás mind a Meta szabályai, mind a nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerint védett tulajdonságok. A tartalomban végig afrikaiakat említenek. Afrika nemzetek közössége – így az „afrikaiak” olyan emberekre utalnak, akik afrikai országok állampolgárai. Másrészt Zemmour korábbi megjegyzéseinek és a franciaországi migrációval kapcsolatos vitáinak kontextusában az „afrikaiak” kifejezés a nem fehér afrikaiak, különösen a fekete és muszlim afrikaiak helyettesítésére szolgál.

Veszélyes szervezetek és személyek

A Bizottság többsége azt is megállapítja, hogy a tartalom nem sérti a Meta veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó szabályzatát, mivel nincsenek meg benne az ahhoz szükséges összetevők, hogy ezt a konkrét tartalmat összeesküvés-elméletek híveinek erőszakra buzdító, szélesebb körű hálózata részeként értékeljék.

A fenti 6. szakaszban leírtak szerint a Meta megvizsgálta a szabályait egyébként nem sértő összeesküvés-elméleteket megvitató tartalmakra vonatkozó szabályozási lehetőségeket, ám arra a következtetésre jutott, hogy a lehetőségek bármelyikének megvalósítása jelenleg jelentős mennyiségű politikai megnyilvánulás eltávolításának kockázatával járna. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Meta nem biztosított elegendő információt a Bizottság e szabályzatfejlesztési folyamatra vonatkozó kérdéseire adott válaszában. A Bizottság megjegyzi, hogy a vállalat nem szolgáltatott semmilyen konkrét információt sem az általa végzett kutatásról, az általa gyűjtött információkról, a vizsgálódás terjedelméről, a megkérdezett szakértők fajtáiról, sem pedig az általa elemzett különböző szabályozási lehetőségekről. A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy a Meta úgy döntött, hogy nem oszt meg a nyilvánossággal információkat a szabályzatfejlesztési folyamatra és annak eredményére vonatkozóan.

A Bizottság tagjainak kisebbsége megérti, hogy annak ellenére, hogy a tartalom implicit módon több, egymást átfedő, védett tulajdonságokkal rendelkező csoportot (feketéket, arabokat és muszlimokat) céloz meg, a Meta gyűlöletbeszédre, valamint veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó szabályzataiban foglalt szabályok jelenlegi megfogalmazása nem tiltja az ilyen tartalmakat. Nem döntő jelentőségű ugyanakkor az a tény, hogy a bejegyzés csak a Nagy lakosságcsere elmélet „befogadhatóbb” részeit ismétli meg. A Bizottság a Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése esetben hozott döntésében kiemelte, hogy a Metának „abban a kontextusban kell értékelnie a befolyásos felhasználók bejegyzéseit, ahogyan azokat valószínűleg érteni fogják, még akkor is, ha lázító üzenetüket a felelősség alól kibújva fogalmazzák meg”.

Mindazonáltal, amint azt a 8.3. szakasz részletesebben kifejti, a Meta káros összeesküvés-elméleteket – például a Nagy lakosságcsere elméletet – terjesztő tartalmakkal kapcsolatos megközelítése a bizottsági tagok kisebbsége szerint nincs összhangban a vállalat által kidolgozott különböző szabályzatok céljaival, amelyek az online és offline ártalmaktól védett kisebbségeket negatívan érintő, megfélemlítő és kirekesztő környezet kialakulását hivatottak megelőzni. Bár a bizottsági tagok kisebbsége határozottan egyetért azzal, hogy a Meta szabályzatainak lehetővé kell tenniük a demokratikus társadalmakban releváns összes kérdés (például a bevándorlás) kritikáját és megvitatását, egyértelmű védőkorlátokat is ki kell alakítaniuk a kiszolgáltatott csoportok elleni burkolt vagy nyílt támadások terjedésének megakadályozása érdekében, figyelembe véve bizonyos összeesküvési narratívák, például a Nagy lakosságcsere elmélet offline jellegű ártalmait.

II. Átláthatóság

Az Átláthatósági központban a Meta valamennyi betekintést nyújt abba, hogyan kezeli a bevándorlással kapcsolatos tartalmakat a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvében, amelyben a vállalat elmagyarázza, hogy megvédi a menekülteket, a migránsokat, a bevándorlókat és a menedékkérőket a legsúlyosabb támadásokkal szemben. A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat indoklásában hivatkozott 2017-es Sajtószoba-bejegyzésben emellett a Meta további részletekkel is szolgál. A vállalat azonban nem kifejezetten magyarázza el, hogyan kezeli a Nagy lakosságcsere elmélethez kapcsolódó tartalmakat. A 2017-es bejegyzés tartalmaz a téma szempontjából releváns információkat, ám a fenti 6. szakaszban említett 2021-es szabályzatfejlesztési folyamatot követően nem frissült. A Meta továbbá a szabályzat nyilvános változatában nem magyarázza el kifejezetten, hogy a kirekesztésre való felhívások a bevándorlásról folytatott viták keretében megengedettek. Az sem világos, hogy miként kezelik az implicit vagy burkolt támadásokat ebben az összefüggésben.

8.2. A Meta emberi jogi felelősségeinek való megfelelés

A Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy a tartalom fennhagyása összhangban van a Meta emberi jogi felelősségeivel. A bizottsági tagok kisebbsége szerint ahhoz, hogy a Meta megfeleljen emberi jogi felelősségeinek, úgy kell átdolgoznia a szabályait, hogy ne élhessenek vissza a szolgáltatásaival olyanok, akik online és offline jellegű ártalmat okozó összeesküvés-elméleteket támogatnak.

A véleménynyilvánítás szabadsága (ICCPR, 19. cikk)

Az ICCPR 19. cikke a véleménynyilvánítás szabadságához való jog széles körű védelméről rendelkezik, beleértve „mindenféle információ és gondolat keresésének, fogadásának és közlésének szabadságát”, legyen szó „politikai diskurzusról” és a „közügyekhez” kapcsolódó kommentárokról (34. sz. általános megjegyzés, 11. bek.). Az Emberi Jogi Bizottság elmondta, hogy ez a jog „még a mélyen sértőnek tekinthető véleménynyilvánításra is kiterjed, bár az ilyen véleménynyilvánítás a 19. cikk (3) bekezdésének és a 20. cikknek megfelelően korlátozható” mások jogainak vagy hírnevének védelme, illetve a diszkriminációra, ellenségeskedésre vagy erőszakra való uszítás tiltása érdekében (34. sz. általános megjegyzés, 11. bek.).

A migrációról folytatott nyilvános viták keretében az ENSZ Közgyűlése jelezte elkötelezettségét „a véleménynyilvánítás szabadságának védelme mellett a nemzetközi joggal összhangban, felismerve, hogy a nyílt és szabad vita hozzájárul a migráció valamennyi aspektusának átfogó megértéséhez”. Vállalta továbbá, hogy „a társadalom minden részével együttműködve előmozdítja a migrációról és a migránsokról szóló nyílt és bizonyítékokon alapuló közbeszédet, amely reálisabb, humánusabb és konstruktívabb felfogást eredményez ebben a tekintetben” (A/RES/73/195, 33. bek). A bevándorlás és a vele kapcsolatos politikák – amelyek nemcsak Franciaországban, hanem globális szinten is élénk vita tárgyát képezik és relevánsak a politikai folyamatok szempontjából – legitim vitatémák a Meta platformjain. A bizottsági tagok többsége szerint az ilyen jellegű megnyilvánulások betiltása a Meta platformjain a véleménynyilvánítás szabadságának egyértelmű megsértése és veszélyes precedens lenne, a nyilvános vitára gyakorolt potenciális következményeket tekintve. A Bizottság kisebb része szerint éppen azért lehet annyira ártalmas az összeesküvés-elméletek, például a Nagy lakosságcsere elmélet terjedése a közösségimédia-platformokon, mert a bevándorlásról szóló nyílt és bizonyítékokon alapuló viták olyan fontosak egy demokratikus társadalom számára. A Stratégiai Párbeszéd Intézet jelentése szerint az elmélet terjesztésére használt módszerek között „emberi mivolttól megfosztó, rasszista mémek, torz és hamis demográfiai adatok, valamint megcáfolt tudományos gondolatok” említhetők.

Ha az állam korlátozásokat vezet be a véleménynyilvánításra, ezeknek a korlátozásoknak teljesíteniük kell a törvényesség, a jogszerű cél, a szükségesség és az arányosság követelményeit (ICCPR 19. cikk, 3. bekezdés). Ezekre a követelményekre gyakran „három részből álló tesztként” utalunk. A Bizottság ezt a keretrendszert használja a Meta önkéntes emberi jogi kötelezettségvállalásainak értelmezésére, mind a felülvizsgálat alatt álló egyes tartalmi döntések, mind pedig annak megítélésekor, mit jelentenek ezek a Meta tágabb tartalomszabályozási megközelítésére nézve. Mivel az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja kijelentette, hogy bár „a vállalatoknak nincsenek olyan kötelezettségeik, mint a kormányoknak, befolyásuknál fogva kötelesek ugyanolyan jellegű kérdéseket megvizsgálni felhasználóik szabad véleménynyilvánításra való jogának védelmével kapcsolatban” (A/74/486, 41. bekezdés).

I. Törvényesség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A törvényesség elve megköveteli, hogy a véleménynyilvánítás korlátozására alkalmazott szabályok egyértelműek és hozzáférhetők legyenek, és kellően pontosan legyenek megfogalmazva ahhoz, hogy az egyén annak megfelelően szabályozhassa magatartását (34. sz. általános megjegyzés, 25. bek.). Ezek a szabályok továbbá „nem ruházhatnak korlátlan mérlegelési jogkört a végrehajtásukkal megbízott személyekre” a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása terén és „a teljes bizonyossághoz elegendő iránymutatást kell adniuk a végrehajtásukkal megbízott személyek számára azzal kapcsolatban, hogy mely típusú véleménynyilvánítások korlátozása megfelelő, és melyeké nem” (ugyanott). Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjának álláspontját az online véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokra alkalmazva, a szabályoknak egyértelműnek és konkrétnak kell lenniük ( A/HRC/38/35, 46. bekezdés). A Meta platformjait használók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a szabályokhoz és megértsék őket, a tartalomellenőröknek pedig egyértelmű útmutatást kell kapniuk a szabályok betartatására vonatkozóan.

A Meta jelenlegi szabályai közül egyik sem tiltja „kifejezetten és egyértelműen” a jelen esetben vizsgált tartalmat. A Bizottság tagjainak többsége szerint egy átlagos felhasználónak a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvet vagy a Meta 2017-es „Nehéz kérdések” blogbejegyzését (amelyre a közösségi alapelv hivatkozik) olvasva valószínűleg az a benyomása, hogy a bevándorlók és migránsok elleni támadások közül csak a legsúlyosabbakat távolítják el, ugyanis a Meta egyértelműen jelzi, hogy szeretné megengedni a bevándorlási politikával kapcsolatos kommentárokat és kritikát a platformjain. A Bizottság tagjainak többsége szerint ez a kötelezettségvállalás összhangban van a Meta emberi jogi felelősségeivel. A Bizottsági tagok kisebb része szerint a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat célja, hogy megakadályozza egy olyan kirekesztő vagy szegregáló környezet kialakulását, amelyhez a gyűlöletkeltő összeesküvés-elméletek, például a Nagy lakosságcsere elmélet, hozzájárulnak. Tekintve, hogy az ilyen elméletekkel foglalkozó tartalmak általában kiszolgáltatott és kisebbségi csoportokat céloznak meg, és a méltóságuk elleni támadást jelentenek, az átlagos felhasználó elvárhatja a védelmet az ilyen jellegű tartalmakkal szemben a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzata alapján.

A Meta veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó jelenlegi szabályzata nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely tiltaná a jelen esetben vizsgált tartalmat. A bizottsági tagok többsége úgy véli, hogy még ha a Meta kifejezetten és egyértelműen meg is tiltotta a Nagy lakosságcsere elmélettel foglalkozó tartalmakat a platformjain, a jelen esetben tárgyalt tartalom nem nevezi meg az elméletet, és nem bontja ki az elmélet elemeit összeesküvőnek és károsnak tekinthető módon. A bejegyzés nem állítja, hogy az Európába irányuló, meghatározott embercsoportokat magában foglaló migrációs áramlatok egy titkos terv részei lennének, leplezett célú szereplőkkel.

II.Jogszerű cél

A véleménynyilvánítás szabadsága bármilyen korlátozásának továbbá legalább egy jogszerű célt kell követnie az ICCPR-ben foglaltak közül, ami lehet egyebek mellett „mások jogainak” védelme is. „A »jogok« szó magában foglalja az ICCPR és nagyobb általánosságban a nemzetközi emberi jogi jogszabályok által elismert emberi jogokat” (a 34. általános megjegyzés 28. bekezdése).

A Bizottság több döntésében is megállapította, hogy a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabálya, amelynek célja, hogy megvédje az embereket a gyűlöletbeszéd által okozott károktól, jogos célt szolgál, amelyet a nemzetközi emberi jogi normák is elismernek (lásd a Knini rajzfilm esetben hozott döntést). Védi az élethez való jogot (az ICCPR 6. cikkének 1. bekezdése), valamint az egyenlőség és diszkriminációmentesség jogát, köztük a faji, etnikai vagy származási alapú egyenlőség és diszkriminációmentesség jogát (az ICCPR 2. cikkének 1. bekezdése; az ICERD 2. cikke). A Bizottság korábban azt is megállapította, hogy a Meta veszélyes szervezetekkel és személyekkel kapcsolatos szabályzatának célja a való életben okozott tényleges károk megelőzése és visszaszorítása mások jogainak védelme mint jogszerű cél érdekében (lásd a Megosztott al-Dzsazíra-bejegyzés esetről hozott döntést). Ezzel szemben a Bizottság ismételten megjegyezte, hogy nem jogszerű cél a véleménynyilvánítás korlátozása kizárólag egyének sérelemmel szembeni megóvása érdekében (lásd a Zwarte Piet ábrázolása esetet, amely az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja A/74/486 jelentésének 24. bekezdésére hivatkozik, valamint a Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése esetet), mivel a nemzetközi emberi jogi jogszabályok kiemelt értékként kezelik az akadálytalan véleménynyilvánítást (a 34. általános megjegyzés 38. bekezdése).

III. Szükségesség és arányosság

A szükségesség és arányosság elve alapján a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció ellátásához; a lehető legkevésbé zavaró eszköznek kell lennie azok közül, amelyekkel a védelmi funkció ellátja feladatát; [és] arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (a 34. általános megjegyzés 34. bekezdése). A Metához hasonló vállalatok számára elérhető válaszok jellege és köre eltér az államok számára rendelkezésre állóktól, és ezek a válaszok gyakran kevésbé súlyosan korlátozzák a jogokat, mint például a büntetőjogi szankciók. Emberi jogi felelősségvállalásuk keretében a közösségimédia-vállalatoknak mérlegelniük kell a problémás tartalmakra a törlésen kívül adott lehetséges válaszlépések körét annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozások szűkre szabottak legyenek ( A/74/486, 51. bekezdés).

A potenciálisan erőszakos tartalmak által jelentett kockázatok elemzéséhez a Bizottság a Rabati cselekvési tervben leírt, hat részből álló tesztet alkalmazza, amely a diszkriminációra, ellenségeskedésre vagy erőszakra uszítással foglalkozik (OHCHR, A/HRC/22/17/4. kieg., 2013). A teszt figyelembe veszi a kontextust, a megszólalót, a szándékot, a tartalmat és a formát, a véleménynyilvánítás terjedésének mértékét és a közvetlen kár valószínűségét.

A Bizottság tagjainak többsége szerint a jelen esetben vizsgált tartalom eltávolítása nem volt sem szükséges, sem arányos. A Rabati teszt hangsúlyozza, hogy a beszéd tartalma és formája „az uszítás kritikus eleme”. A jelen esetben vizsgált tartalomban Zemmour megjegyzései a felhasználó által közzétett 50 másodperces videóban visszaadott formában nem kapcsolódnak közvetlenül a Nagy lakosságcsere elmélet összeesküvés jellegű elemeihez, a videó pedig nem tartalmaz lázító elemeket, például erőszakos vagy uszító jellegű képeket. A hozzászólások és a képaláírás sem tartalmaz közvetlen felhívást erőszakra vagy kirekesztésre. A többség szerint a véleménynyilvánítás szabadságát sértené, ha a megszólaló máshol tett kijelentései alapján zárnának ki politikailag ellentmondásos tartalmakat. A Zemmour által idézett számokat a többség csak kissé tartja túlzónak. A többség azt is megjegyzi, hogy a videóban Zemmour állításainak fő témája a bevándorlás, amely talán napjaink egyik legkiemelkedőbb politikai kérdése.

A bizottsági tagok kisebb része számára a jelen esetben vizsgált tartalom nem sérti a Meta jelenlegi szabályait (lásd a 8.1. szakaszt). A vállalat azonban olyan szabályokat dolgozott ki, amelyek célja a kirekesztő és megfélemlítő környezet kialakulásának megakadályozása, amely nemcsak online (a kirekesztett csoportok véleménynyilvánításának akadályozásával), hanem az offline térben is hatással van a védett kisebbségekre. Ezen szabályok értelmében moderálják az antiszemita és a fehér felsőbbrendűséget hirdető narratívákat, valamint az Erőszakra hajlamosító összeesküvés-elméletek hívei hálózataitól származó tartalmakat. Az ilyen tartalmak eltávolítása összhangban van a Meta emberi jogi felelősségeivel. Amint azt a fenti 2. szakaszban kifejtettük, a Nagy lakosságcsere elmélet azt állítja, hogy létezik egy szándékos terv arra, hogy Európa fehér népességét lecseréljék túlnyomórészt Afrikából és Ázsiából származó migráns népességgel. A Nagy lakosságcsere elmélet narratíváinak elterjedése hozzájárult a bevándorlók, a nem fehér európaiak és a muszlimok elleni rasszizmusra, gyűlöletre és erőszakra való uszításhoz. A bizottsági tagok kisebb része hangsúlyozza, hogy ez nem egyszerűen egy elvont eszme vagy ellentmondásos vélemény, hanem inkább egy tipikus összeesküvés-elmélet, amely online és offline jellegű ártalmakhoz vezet. Kétségtelenül hozzájárul bizonyos kisebbségek kirekesztését és megfélemlítését előidéző légkör megteremtéséhez. Amint azt a Bizottság a Holokauszttagadás esetben is tárgyalta, a Meta platformjain közzétett antiszemita tartalmak összesített vagy halmozott, nagy mennyiségű és gyors terjedése által okozott kár bizonyítéka hasonló a Nagy lakosságcsere elmélet által okozott kár bizonyítékához, amelyet a 2. szakasz ismertet. Ezen okok miatt a bizottsági tagok kisebbsége szerint összeegyeztethetetlen a diszkriminációmentesség elvével, valamint a Meta biztonság és méltóság értékével a Meta döntése, miszerint bizonyos fenyegetett kisebbségi csoportokat megvéd az összeesküvéses narratívák miatti kirekesztéstől és megkülönböztetéstől, miközben a hasonlóan veszélyeztetett helyzetben lévő többi csoportot védelem nélkül hagyja. A Bizottság kisebb része nem talált meggyőző okot arra, hogy megkülönböztesse a Meta Nagy lakosságcsere elmélettel kapcsolatos megközelítését a fent említett egyéb összeesküvési narratívákra vonatkozó megközelítésétől, amelyeket a Meta az emberi jogi felelősségeivel összhangban moderál.

A fentiekhez kapcsolódóan a Bizottság kisebb része szerint a közösségimédia-vállalatok számára nem az egyes tartalmak jelentik a legnagyobb kihívást , hanem a nagy tömegben és gyorsan megosztott káros tartalmak halmozódása. A Bizottság magyarázata szerint „a Meta emberi jogi felelősségeivel bizonyos körülmények között összhangban állhat a gyűlöletbeszéd halmozódó káraival szembeni fellépést célzó tartalommoderálás, még ha a véleménynyilvánítás nem is uszít közvetlenül erőszakra vagy diszkriminációra” (lásd a Zwarte Piet ábrázolása és a Közösségi erőszak az indiai Orisza államban döntéseket. 2022-ben a CERD aggodalmát fejezte ki „amiatt, hogy mennyire tartós és széles körben elterjedt a rasszista és diszkriminatív közbeszéd [Franciaországban], különösen a médiában és az interneten.” A Nagy lakosságcsere elmélettel kapcsolatos tartalmak halmozódása egy kisebbség számára „olyan környezetet teremt, ahol az erőszakos cselekményeket nagyobb valószínűséggel tolerálják, és ezek a cselekmények reprodukálják a diszkriminációt a társadalomban” (lásd a Zwarte Piet ábrázolása és a Közösségi erőszak az indiai Orisza államban esetről hozott döntéseket). A bizottsági tagok kisebbsége hangsúlyozta, hogy az UNGP-k szerint „az üzleti vállalkozásoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az olyan csoportokhoz vagy népességcsoportokhoz tartozó egyénekre gyakorolt konkrét emberi jogi hatásokra, akiket fokozottan veszélyeztethet a kiszolgáltatottság és a marginalizáció” (UNGP-k, 18. és 20. alapelv). Amint azt a fenti 2. szakaszban említettük, Franciaországban a rasszizmus fő áldozatai a bevándorlók, különösen az afrikai származásúak és leszármazottaik. Egy 2023-as interjúban Franciaország belbiztonsági főigazgatója megosztotta azt a meggyőződését, hogy a szélsőséges csoportok, többek között azok, amelyek szerint cselekedniük kell a „Nagy lakosságcsere” megállítása érdekében, komoly fenyegetést jelentenek az országban.

A Bizottság kisebb része megjegyzi, hogy bár a Meta azt állította, hogy az összeesküvés-elmélettel kapcsolatos tartalmak moderálása „elfogadhatatlan mennyiségű politikai megnyilvánulás” eltávolításának kockázatával járna, a vállalat nem szolgáltatott semmilyen bizonyítékot vagy adatot ezen állítás alátámasztására. Ráadásul a Meta nem magyarázta meg, hogy ez miért van így a Nagy lakosságcsere elmélethez kapcsolódó tartalmak esetében, és miért nincs így például a fehér felsőbbrendűséget hirdető vagy antiszemita tartalmak esetében, pedig ezek is értelmezhetők lennének összeesküvés-elméletek terjesztéseként. A bizottsági tagok kisebbsége szerint a fenti okok miatt a Metának a Nagy lakosságcsere elméletet támogató tartalmak kezelése érdekében felül kell vizsgálnia a szabályait, kivéve, ha a vállalatnak elegendő bizonyítéka van: (i) az ilyen jellegű tartalmak terjedéséből eredő kár kizárására, amint azt a jelen döntésben is tárgyaltuk; vagy (ii) annak igazolására, hogy az ilyen jellegű tartalmak moderálása aránytalan hatással lenne a védett politikai megnyilvánulásra. Az arányos válasz érdekében a Meta többek között fontolóra veheti egy csak eszkaláció alapján érvényesítendő szabály létrehozását, amely lehetővé teszi a Nagy lakosságcsere elméletet nyíltan támogató tartalmak eltávolítását anélkül, hogy ez befolyásolná a védett politikai megnyilvánulást, vagy fontolóra veheti a Nagy lakosságcsere elméletét kifejezetten hirdető szereplők megjelölését Összeesküvés-elméletek híveinek erőszakra buzdító hálózata részeként a Meta veszélyes szervezetekre és személyekre vonatkozó szabályzata értelmében.

A többség szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ki lehetne-e dolgozni olyan szabályzatot, melynek értelmében ez a tartalom szabálysértő lenne, és amely megfelelne a törvényesség, a szükségesség és az arányosság követelményeinek, különös tekintettel a „Nagy lakosságcsere” szavak vagy bármely variációjuk hiányára a tartalomban. Az ilyen tartalmak eltávolítására irányuló kísérlet, akár kódolt utalásként való értelmezés esetén is, jelentős mennyiségű védett politikai megnyilvánulás eltávolítását eredményezné. Fontos, hogy az önmagukban védett tartalmak ne legyenek az asszociáció révén szabálysértőnek tekinthetők a megszólaló személye vagy a gyűlöletkeltő ideológiákhoz való hasonlóságuk miatt.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság fenntartja a Meta döntését a tartalom platformon hagyásáról.

10. Ajánlások

Átláthatóság

1. A Metának a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv szövegében részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogyan különbözteti meg a bevándorlással kapcsolatos vitákat az embereket migrációs státuszuk alapján megcélzó káros beszédtől. Ennek keretében magyarázza el, hogyan kezeli a vállalat a gyűlöletkeltő összeesküvés-elméleteket terjesztő tartalmakat. Erre azért van szükség, hogy a felhasználók megértsék, hogyan védi a Meta a bevándorlásról szóló politikai megnyilvánulást úgy, hogy közben a gyűlöletkeltő összeesküvés-elméletek potenciális offline jellegű ártalmaival is foglalkozik.

A Bizottság akkor tekinti ezt megvalósítottnak, ha a Meta közzétesz egy tájékoztatót, amelyben elmagyarázza, milyen megközelítést alkalmaz a bevándorlásról szóló vitákkal kapcsolatban a Nagy lakosságcsere elmélet összefüggésében, és jól láthatóan hivatkozik a tájékoztatóra az Átláthatósági központban.

*Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének kell jóváhagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Az esetről hozott döntéssel kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. A geopolitika, a bizalom és biztonság, valamint a technológia metszéspontjában működő Duco Advisors tanácsadó cég szintén segítette a Bizottság munkáját. A közösségi média trendjeiről nyílt forrású kutatásokat végző Memetica is készített elemzést. A nyelvi szaktudást a világ 5000 városában dolgozó, együttesen több mint 350 nyelven folyékonyan beszélő szakembergárdát foglalkoztató Lionbridge Technologies LLC vállalat biztosította.

मामले के निर्णयों और नीति सलाहकार राय पर लौटें