Orosz vers

A jelen döntés szövege orosz nyelven (a képernyő tetején található menü segítségével, a „Nyelv” lapon keresztül), lett nyelven (itt) és ukrán nyelven (itt) is elérhető.

Lai iepazītos ar lēmumu latviski, spied šeit.

Щоб прочитати це рішення українською мовою, натисніть тут.

Az eset összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálta a Meta eredeti döntését egy olyan Facebook-bejegyzés eltávolításáról, amely a nácikhoz hasonlította az ukrajnai orosz hadsereget, és a fasiszták megölésére felhívó verset idézett. A Bizottság a Meta azon megállapítását is felülbírálta, mely szerint az ugyanebben a bejegyzésben holttestnek tűnő kép sérti az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzatot. A Meta figyelmeztető képernyőt helyezett el a képnél a szabályzat megsértése miatt. Az eset fontos problémákat jelez a konfliktushelyzetben folytatott tartalommoderálással kapcsolatban.

Tudnivalók az esetről

2022 áprilisában egy lettországi Facebook-felhasználó közzétett egy képet, amely egy utcán fekvő holttestet ábrázol, arccal lefelé. A testen nem látható sérülés. A Meta megerősítette a Bizottságnak, hogy az illetőt az ukrajnai Bucsában lőtték le.

A képet kísérő orosz szöveg szerint a szovjet katonák azon az alapon kaptak felmentést a második világháborúban Németországban elkövetett állítólagos atrocitásaik alól, hogy a náci katonák által a Szovjetunióban elkövetett bűnöket bosszulták meg velük. A szöveg párhuzamot von a náci hadsereg és az ukrajnai orosz hadsereg között, mondván, hogy az orosz hadsereg „fasisztává vált”.

A bejegyzés felidézi az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett állítólagos atrocitásokat, és azt írja, hogy „a Bucsában történtek után az ukránok is meg akarnak majd tenni... és meg is fognak tudni tenni” hasonlókat. A bejegyzés Konsztantyin Szimonov szovjet költő „Öld meg!” című verséből vett, következő sorokat is tartalmazó idézettel zárul: „öld meg a fasisztát... Öld meg! Öld meg! Ölj!”

A bejegyzést egy másik Facebook-felhasználó jelentette, a Meta pedig eltávolította gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelveinek megsértése miatt. Miután a Bizottság kiválasztotta az esetet, a Meta megállapította, hogy tévesen távolította el a bejegyzést, és visszaállította azt. Három héttel később erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzata értelmében figyelmeztető képernyőt helyezett el a képnél.

Főbb megállapítások

A Bizottság megállapítja, hogy a bejegyzés eltávolítása és a figyelmeztető képernyő későbbi elhelyezése nem felel meg a Facebook közösségi alapelveinek, a Meta értékeinek és emberi jogi kötelezettségeinek.

A Bizottság véleménye szerint a bejegyzés nem általánosságban vádaskodik azzal, hogy „az orosz katonák nácik”, hanem azt állítja, hogy egy adott időpontban és helyen náciként viselkedtek, és történelmi párhuzamot von. A bejegyzés nem nemzetiségük, hanem harci szerepük miatt veszi célba az orosz katonákat. Ebben az összefüggésben sem a Meta emberi jogi kötelezettségei, sem gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvei nem nyújtanak védelmet a katonáknak az égbekiáltó gaztettekkel kapcsolatos állításokkal szemben, és nem akadályozzák meg tetteik provokatív összehasonlítását múltbeli eseményekkel.

A Bizottság hangsúlyozza a kontextus fontosságát annak megítélésében, hogy egy tartalom erőszakra buzdít-e. Ebben az esetben a Bizottság retorikai eszközként alkalmazott művészeti és kulturális hivatkozásnak tekinti az „Öld meg!” című versből vett idézeteket. A Bizottság szerint a teljes bejegyzés összefüggésében olvasva az idézetek inkább egy lelkiállapot leírására, mintsem annak ösztönzésére szolgálnak. Az erőszak visszatérő jellegére és arra figyelmeztetnek, hogy a történelem megismétlődhet Ukrajnában.

A Meta moderátoroknak szóló belső útmutatója szerint a vállalat úgy értelmezi az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelveket, hogy azok lehetővé teszik az ilyen „semleges utalás[oka]t egy lehetséges kimenetelre” és a „tanácsadó jellegű figyelmeztetés[eke]t”. A nyilvános közösségi alapelvek azonban nem tartalmazzák ezt a magyarázatot. Az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzat hasonló módon tiltja az erőszakos halált ábrázoló képeket. A moderátoroknak szóló belső útmutató leírja, hogyan dönti el a Meta, hogy egy haláleset erőszakosnak tűnik-e, de a nyilvános szabályzat nem tér ki erre.

Ebben az esetben a bizottsági tagok többségének véleménye szerint a bejegyzésben szereplő kép nem tartalmaz olyan, erőszakra utaló egyértelmű jeleket, amelyek a Meta moderátoroknak szóló belső útmutatója szerint indokolnák a figyelmeztető képernyő elhelyezését.

A Bizottság szerint összességében véve valószínűtlen, hogy a bejegyzés fokozná az erőszakot. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az erőszakos beszéd értékelése bonyolultabb olyan nemzetközi konfliktushelyzetekben, ahol a nemzetközi jog lehetővé teszi a harcosok megcélzását. Ukrajna orosz megszállása nemzetközileg jogellenesnek minősül. A Bizottság felszólítja a Metát, hogy a jogellenes katonai beavatkozás körülményeinek figyelembevételével vizsgálja felül a szabályait.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését a bejegyzés eltávolításáról, valamint azt a későbbi megállapítást, hogy a bejegyzésben szereplő kép sérti az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzatot, aminek következtében a Meta figyelmeztető képernyőt helyezett el.

A Bizottság a következőket javasolja a Metának:

• Módosítsa az erőszakra és uszításra vonatkozó nyilvános közösségi alapelveket, hogy a szabályzat Meta általi értelmezése alapján egyértelművé tegye: engedélyezi az olyan tartalmakat, amelyek „semlegesen utalnak egy lehetséges kimenetelre”.
• Az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó nyilvános közösségi alapelvekben adjon magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan határozza meg, hogy egy kép „az adott személy erőszakos halálát” ábrázolja-e.
• Értékelje olyan eszközök bevezetésének megvalósíthatóságát, amelyek alapján a felnőtt felhasználók el tudják dönteni, hogy látni kívánják-e a durva tartalmakat, és ha igen, akkor figyelmeztető képernyővel vagy anélkül.

*Az eset összefoglalása áttekintést ad az esetről, és nincs precedensértéke.

Az esetről hozott teljes döntés

1. A döntés összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését egy, az ukrajnai konfliktussal foglalkozó Facebook-bejegyzés eltávolításáról. A Lettországban közzétett orosz nyelvű tartalom egy utcaképet ábrázoló, szöveggel kísért fényképet tartalmaz, amelyen egy – valószínűleg elhunyt – személy fekszik a földön. A szöveg idézeteket tartalmaz Konsztantyin Szimonov szovjet költő egyik ismert verséből, amely a második világháborúban a német megszállókkal szembeni ellenállásra szólított fel, és arra utal, hogy az orosz megszállók hasonló szerepet játszanak Ukrajnában, mint egykor a német katonák a Szovjetunióban. Miután a Bizottság kiválasztotta felülvizsgálatra a bejegyzést, a Meta megváltoztatta álláspontját, és visszaállította a tartalmat a platformon. A tartalom fontos fogalommeghatározási kérdéseket vet fel a Meta gyűlöletbeszédre, erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzataival kapcsolatban. A bejegyzés visszaállításáról hozott döntés után néhány héttel a Meta figyelmeztető képernyővel látta el a fényképet. A Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy a fénykép nem sérti az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzatot, mivel a képen nem szerepelnek olyan – a Meta tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatójában leírt –, erőszakra utaló egyértelmű vizuális jelek, amelyek indokolnák a figyelmeztető képernyő elhelyezését.

2. Az eset leírása és háttere

2022 áprilisában egy lettországi Facebook-felhasználó közzétett egy fényképet orosz nyelvű szöveggel saját hírfolyamában. A bejegyzés – amelyet mintegy 20 ezer alkalommal tekintettek meg és körülbelül 100 alkalommal osztottak meg – közel 600 reakciót és több mint 100 hozzászólást kapott.

Az utcaképet ábrázoló fényképen egy valószínűleg elhunyt személy fekszik a földön, egy eldőlt kerékpár mellett. A testen nem látható sérülés. A szöveg így kezdődik: „meg akarták tenni, és meg is tették”. A bejegyzés a szovjet katonák által Németországban, a második világháború alatt állítólagosan elkövetett bűncselekményeket véleményezi. Álláspontja szerint ezek alól a bűnök alól azon az alapon kaptak felmentést a katonák, hogy a nácik által a Szovjetunióban elkövetett rémtetteket bosszulták meg velük. Párhuzamot von a második világháború és Ukrajna megszállása között, és azt állítja, hogy az orosz hadsereg „fasisztává vált”. A bejegyzés szerint az orosz hadsereg Ukrajnában „lányokat erőszakol meg, apákat sebesít meg, békés embereket kínoz és gyilkol meg”. Megállapítja, hogy „a Bucsában történtek után az ukránok is meg akarnak majd tenni... és meg is fognak tudni tenni” hasonlókat. A bejegyzés végén a felhasználó részleteket közöl Konsztantyin Szimonov szovjet költő „Öld meg!” című verséből, köztük a következő sorokat: „öld meg a fasisztát, hogy helyetted ő feküdjön a földön”; „ölj meg legalább egyet mielőbb”; „Öld meg! Öld meg! Ölj!”

A tartalom közzétételének napján egy másik felhasználó jelentette, hogy a bejegyzés „erőszakos és durva tartalom”. Emberi ellenőr döntése alapján a Meta eltávolította a tartalmat a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvek megsértése miatt. Néhány órával később a tartalmat közzétevő felhasználó a döntés visszavonását kérte, és egy második ellenőr a vizsgálat során azt állapította meg, hogy a tartalom sérti ugyanezt a szabályzatot.

A felhasználó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Ellenőrző Bizottsághoz. A felülvizsgálati kérelmet a Bizottság 2022. május 31-én kiválasztotta felülvizsgálatra, aminek nyomán a Meta úgy találta, hogy a tartalom eltávolítását eredményező korábbi döntése hibás, és visszaállította a tartalmat. 2022. június 23-án, a visszaállítás időpontja után 23 nappal a Meta figyelmeztető képernyőt helyezett el a bejegyzésben szereplő fényképnél az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében azzal az indokkal, hogy az egy személy erőszakos halálát ábrázolja. A figyelmeztető képernyő így szól „kényes tartalom – ezen a fényképen erőszak vagy durva tartalom látható”, és két lehetőséget biztosít a felhasználóknak: „további információ” elolvasását és „a fénykép megtekintését”.

A Bizottság döntése szempontjából a Bizottság megbízásából végzett kutatáson alapuló, alábbi tények relevánsak:

• Az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-án jogellenesnek ítélte Ukrajna orosz megszállását ( A/RES/ES-11/1).
• Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában elkövetett „lehetséges háborús bűncselekményekre, a nemzetközi humanitárius jog és a nemzetközi emberi jogok súlyos megsértésére vonatkozó nagy horderejű és felkavaró kérdésekkel” kapcsolatban.
• A posztszovjet kultúrákban a „fasiszta” kifejezés gyakran a német nácikra utal, különösen a második világháborúval összefüggésben. A „fasiszta” kifejezés meghatározása azonban már nem kapcsolódik közvetlenül a német nácikhoz. Oroszországban és Ukrajnában a politikai viták miatt homályossá vált ez a fogalom, és a „fasiszta” kifejezést a politikai paletta különböző színeihez tartozó ellenfelek megbélyegzésére használják.
• „Meg akarták tenni, és meg is tették” – a felhasználó bejegyzésének első mondata egy népszerű orosz mondásra utal („meg is tudjuk tenni”), amellyel egyesek a második világháborúban a nácik elleni szovjet győzelemre utalnak. A felhasználó később ismét erre a mondásra utal, amikor kijelenti, hogy „a Bucsában történtek után az ukránok is meg akarnak majd tenni... és meg is fognak tudni tenni” az orosz hadseregéhez hasonló cselekményeket.

3. Az Ellenőrző Bizottság jogosultsága és hatásköre

A Bizottságnak jogában áll megvizsgálni a Meta döntését annak a felhasználónak a felülvizsgálati kérelme alapján, akinek a tartalmát eltávolították (az Alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a szervezeti és működési szabályzat 3. cikkének 1. szakasza). A Bizottság fenntarthatja vagy felülbírálhatja a Meta döntését (az alapokmány 3. cikkének 5. szakasza), és döntése kötelező a vállalatra nézve (az Alapokmány 4. cikke). A Metának azt is meg kell vizsgálnia, alkalmazható-e döntése párhuzamos kontextus hasonló tartalmaira (az Alapokmány 4. cikke). Döntéseiben a Bizottság olyan, nem kötelező érvényű ajánlásokat tartalmazó, szabályalkotást támogató tanácsadó nyilatkozatokat is megfogalmazhat, amelyekre a Meta köteles reagálni (az Alapokmány 3. cikkének 4. szakasza; illetve 4. cikke).

Amikor a Bizottság olyan, a mostanihoz hasonló eseteket választ ki, amelyeknél a Meta elismeri a hibáját, a Bizottság azért vizsgálja meg az eredeti döntést, hogy nagyobb rálátást biztosítson a hibák elkövetésének okaira, illetve hogy olyan észrevételekkel vagy javaslatokkal éljen, amelyek mérsékelhetik a hibák előfordulását, illetve elősegíthetik a tisztességes és átlátható eljárást.

4. Hivatalos források

Az Ellenőrző Bizottság a következő szabályforrásokat és alapelveket vette figyelembe:

I. Az Ellenőrző Bizottság döntései:

Az Ellenőrző Bizottság legrelevánsabb korábbi döntései közé tartoznak az alábbiak:

• „Tigray Communication Affairs Bureau” eset ( 2022-006-FB-MR) Ebben az esetben a Bizottság fenntartotta a Meta döntését a tartalom eltávolításáról, miután megállapította, hogy a felhasználó (egy regionális kormányzati minisztérium) profilját, az alkalmazott nyelvezetet (kifejezett felhívás a magukat meg nem adó katonák megölésére) és az oldal elérhetőségét (mintegy 260 ezer követő) figyelembe véve nagy volt a kockázata annak, hogy a bejegyzés további erőszakhoz vezet.
• „Durva erőszakot megjelenítő szudáni videó” esete ( 2022-002-FB-MR). Ebben az esetben a Bizottság a következőket javasolta a Meta számára: (i) az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó közösségi alapelveket módosítva engedélyezze az embereket vagy holttesteket ábrázoló videók megjelenítését, amennyiben azok megosztása az emberi jogi visszaélésekre való figyelemfelkeltés vagy azok dokumentálása céljából történik; és (ii) dolgozzon ki olyan szabályzatfejlesztési folyamatot, amely kritériumokat határoz meg az embereket vagy holttesteket ábrázoló videók azonosítására, amennyiben azok megosztása az emberi jogi visszaélésekre való figyelemfelkeltés vagy azok dokumentálása céljából történik.

II. A Meta tartalmi szabályai:

A gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvek szerint a Meta nem engedélyezi az emberek vagy csoportok ellen, védett tulajdonságaik alapján irányuló „erőszakos” vagy „emberi mivolttól való megfosztásra” irányuló beszédet. A szabályzat kijelenti, hogy az „emberi mivolttól való megfosztásra irányuló beszéd” „összehasonlításokat, általánosításokat vagy viselkedésre vonatkozó, nem minősített kijelentéseket tartalmaz... erőszakos és szexuális bűnözőkről vagy rájuk vonatkozóan”. A szabályzat kifejezetten nem alkalmazandó a viselkedésre vonatkozó, nem minősített kijelentésekre. A gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat nem biztosít védelmet „az erőszakos vagy szexuális bűncselekményeket elkövető csoportokkal” szemben a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat értelmében indított támadások ellen.

Az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében a Meta nem engedélyezi „a potenciálisan halálos kimenetelű (vagy más súlyos erőszakhoz vezető) fenyegetéseket”, ahol a „fenyegetést” egyebek mellett „súlyos erőszakra való felhívásként” és „súlyos erőszak mellett érvelő bármilyen kijelentésként” határozza meg. A Meta tartalomellenőröknek szóló belső útmutatója egyértelműsíti, hogy a vállalat úgy értelmezi ezt a szabályt, hogy az olyan tartalmakat is engedélyez, amelyek „tanácsadó jellegű figyelmeztetést vagy semleges utalást tartalmaznak egy intézkedés lehetséges kimenetelére”.

Az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében az „egy személy vagy emberek baleset vagy gyilkosság miatti erőszakos halálát ábrázoló képeket” figyelmeztető képernyővel kell ellátni.

III. A Meta értékei:

A közösségi alapelvek bevezetőjében a Meta egyebek mellett a Facebook „véleménynyilvánítás”, „méltóság” és „biztonság” értékeit ismerteti. Ez a döntés úgy hivatkozik ezekre az értékekre, ahogy és amennyiben azok a döntés szempontjából relevánsak.

IV. Nemzetközi emberi jogi normák:

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott, üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek (UNGP-k) meghatározzák a magánvállalatok emberi jogokkal kapcsolatos felelősségeinek önkéntes keretrendszerét. 2021-ben a Meta közzétettevállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben újfent megerősítette elkötelezettségét az UNGP-kben foglalt emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A Bizottságnak a Meta emberi jogi felelősségével kapcsolatos elemzését ennél az esetnél a következő emberi jogi normák támasztották alá:

• A szabad vélemény és véleménynyilvánítás joga: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. cikke, 34. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság, 2011; Az ENSZ vélemény és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjának jelentései: A/HRC/38/35 (2018), A/74/486 (2019) és A/HRC/44/49/2. kiegészítés (2020); Az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése: A/HRC/22/17/4. kiegészítés (2013).
• Egyenlőség és diszkriminációmentesség: az ICCPR 2. cikkének 1. bekezdése.
• Fizikai biztonsághoz való jog: az ICCPR 9. cikke.
• Az élethez való jog: az ICCPR 6. cikke.

5. Felhasználó által benyújtott információk

A Bizottságnak küldött felülvizsgálati kérelmében a felhasználó leírja, hogy az általa közzétett fénykép a „legártalmatlanabb” mindazon felvételek közül, amelyek dokumentálják „az orosz hadsereg által Bucsában elkövetett bűncselekményeket”, „ahol több tucatnyi civil holtteste hever az utcákon”. A felhasználó kijelenti, hogy a bejegyzése nem hív fel erőszakra, annak témája „a történelmi múlt és a jelen”. Elmondása szerint a vers témája eredetileg „a szovjet katonák nácikkal szembeni küzdelme”, és annak bemutatása érdekében tette közzé, hogy „az orosz hadsereg a fasiszta hadsereg hasonmásává vált”. A felülvizsgálati kérelemben szerepel, hogy a felhasználó újságíró, és hite szerint fontos megértetni az emberekkel, mi történik, különösen háborús időkben.

6. A Meta által küldött információk

A Meta által a Bizottsághoz benyújtott indoklásban a vállalat három különböző szabályzat fényében elemezte az érintett tartalmat, a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzattal kezdve. A Meta arra összpontosított, hogy a vállalat miért változtatta meg eredeti döntését, ahelyett, hogy elmagyarázta volna, hogyan jutott az eredeti döntésre. A Meta szerint az az állítás, hogy az orosz katonák az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben bűncselekményeket követtek el, nem minősül támadásnak a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat alapján, mivel a platformon megengedettek a „viselkedésre vonatkozó, nem minősített kijelentések”. A Meta azt is elmagyarázta, hogy a fasizmus egy politikai ideológia, és pusztán az, hogy összekapcsolják az orosz hadsereget egy bizonyos politikai ideológiával, nem minősül támadásnak, mivel „az orosz hadsereg intézmény, és nem egy védett tulajdonsággal rendelkező csoport, vagy a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzattal lefedett alcsoport (szemben az orosz katonákkal, akik emberek)”. Végül pedig a Meta megállapította, hogy az „Öld meg!” című versből vett különböző idézetek a bejegyzés szövegében (pl. „öld meg a fasisztát”, „ölj meg legalább egyet”, „öld meg!”) a II. világháború összefüggésében utalnak a „nácikra”, és a nácik nem védett csoport.

A Meta az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat fényében is elemezte a bejegyzést. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a kijelentés, miszerint a Bucsában történtek után „az ukránok is meg akarnak majd tenni... és meg is fognak tudni tenni” hasonlókat, nem támogatja az erőszakot. A Meta azt állította, hogy ez „semleges utalás egy lehetséges kimenetelre”, ami a vállalat értelmezése szerint megengedett az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat értelmében. A Meta azt is kijelentette, hogy Szimonov versének idézése felhívja a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a történelem megismétlődhet Ukrajnában. Végül a vállalat kifejtette, hogy a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályzatban felsorolt személyek, például a (Szimonov versében „fasisztáknak” nevezett) nácik elleni erőszak ösztönzése megengedett az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében.

A Meta ezután elmagyarázta, hogy az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzat értelmében figyelmeztető képernyőt helyezett el és megfelelő életkori korlátozásokat alkalmazott a bejegyzésnél, mivel a tartalomban szereplő kép egy személy erőszakos halálát ábrázolja. A Meta megerősítette, hogy a képen egy, az ukrajnai Bucsában lelőtt személy szerepel.

A Bizottság kérdéseire válaszul a Meta további magyarázatot adott az ukrajnai konfliktussal összefüggésben kidolgozott kezdeményezéseire. A Meta azonban megerősítette, hogy e kezdeményezések közül egyik sem volt releváns az ebben az esetben érintett tartalom első eltávolítása, illetve a figyelmeztető képernyő elhelyezésével való visszaállításáról hozott döntés szempontjából. A vállalat hozzátette, hogy számos lépést tett az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelveivel összhangban, hogy biztosítsa a kellő gondosságot konfliktusok idején. E lépések részeként az ukrán és az orosz civil társadalom és az orosz független média bevonásával visszajelzést kért a konfliktus kezdetén bevezetett intézkedései hatásáról.

A Bizottság 11 kérdést tett fel a Metának, és a Meta valamennyire teljeskörűen válaszolt.

7. Nyilvános hozzászólások

Az Ellenőrző Bizottság nyolc nyilvános hozzászólást kapott az esettel kapcsolatban. Három hozzászólás Európából, négy az Egyesült Államokból és Kanadából, egy pedig Latin-Amerikából és a Karib-térségből érkezett. A hozzászólások a következő témákkal foglalkoztak: nemzetközi fegyveres konfliktus; a kontextus fontossága a tartalommoderálásban; az újságírók szerepe konfliktushelyzetekben; a háborús bűnök dokumentálása és a művészi kifejezésmód.

Az esethez beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

8. Az Ellenőrző Bizottság elemzése

A Bizottság először megvizsgálta, hogy megengedett-e a tartalom a Meta tartalmi szabályai szerint, szükség esetén értelmezte a tartalmat a platform értékei alapján, majd értékelte, hogy a tartalom kezelése összhangban van-e a vállalat emberi jogi felelősségével.

A Bizottság azért választotta ezt az esetet, mert a bejegyzés eltávolítása fontos aggályokat vetett fel a művészi kifejezésmóddal és az új kontextusba helyezett kulturális hivatkozásokkal kapcsolatban, amelyek konfliktushelyzetekben potenciálisan erőszakra uszíthatnak. A háború által érintett emberek számára különösen fontosak a véleménynyilvánítás online terei, és a közösségimédia-vállalatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a jogaik védelmére. Ez az eset bemutatja, hogy a kontextuális elemzés tömeges tartalommoderálás során oly gyakori elmulasztása hogyan akadályozhatja meg a felhasználókat abban, hogy véleményt nyilvánítsanak a konfliktusról, és provokatív történelmi párhuzamokat vonjanak.

8.1. Megfelelés a Meta tartalmi szabályainak

A Bizottság megállapítja, hogy a tartalom ebben az esetben nem sérti a Facebook gyűlöletbeszédre, valamint erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelveit. A Bizottság tagjainak többsége úgy találja, hogy a tartalom nem sérti az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó közösségi alapelveket.

I. Gyűlöletbeszéd

A Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzata tiltja az emberek védett tulajdonságaik, például nemzeti hovatartozásuk miatti megtámadását. Egy foglalkozás akkor élvez „bizonyos védelmet”, ha egy védett tulajdonsággal együtt hivatkoznak rá. A vállalat moderátoroknak szóló belső útmutatója egyértelművé teszi, hogy a „kvázi védett alcsoportok”, ideértve a védett jellemző és foglalkozás által meghatározott csoportokat (pl. az orosz katonákat), általában jogosultak a védelemre az 1. szintű gyűlöletbeszéd-jellegű támadásokkal szemben. Az ilyen támadások közé tartozik egyebek mellett az „erőszakos beszéd” és az „emberi mivolttól való megfosztásra irányuló beszéd... amely „összehasonlításokat, általánosításokat vagy viselkedésre vonatkozó, nem minősített kijelentéseket tartalmaz... erőszakos és szexuális bűnözőkről vagy rájuk vonatkozóan”. A Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzata nem biztosít védelmet „az erőszakos vagy szexuális bűncselekményeket elkövető személyek csoportja” számára.

Az általános állítások, miszerint az orosz katonák hajlamosak bűncselekményeket elkövetni, a tartalomtól és a kontextustól függően sérthetik a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatát. Az ilyen, „viselkedésre vonatkozó, nem minősített kijelentések” formájában megfogalmazott állítások a szabályzat értelmében az „emberi mivolttól való megfosztásra irányuló beszéd” tilalma alá eshetnek. A Meta szabályzata különbséget tesz a következők között: (i) rossz jellem vagy nemkívánatos tulajdonságok tulajdonítása egy csoportnak etnikai, illetve nemzeti hovatartozás, vagy más védett tulajdonságok alapján (ezt érti a Meta „általánosítások” alatt); (ii) egy csoport tagjainak kontextus nélküli kritizálása (ezt érti a Meta „viselkedésre vonatkozó, nem minősített kijelentések” alatt); és (iii) egy csoport tagjainak kritizálása múltbeli viselkedésük miatt (ezt érti a Meta „ viselkedésre vonatkozó minősített kijelentések” alatt). Ebben az esetben a megszálló orosz katonákról szóló állítások az ukrajnai konfliktusban való fellépésükkel összefüggésben hangzottak el, nem pedig általánosságban.

A kérdés itt az, hogy sértette-e a Meta gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatát az, hogy a felhasználó az orosz katonákat a második világháborús német fasisztákhoz hasonlította, és azt állította, hogy nőket erőszakoltak meg, apákat gyilkoltak meg, valamint ártatlan embereket öltek és kínoztak meg. Bár eltérő okok miatt, de a Meta és a Bizottság is arra a megállapításra jutott, hogy a bejegyzés nem minősül erőszakos és ember mivolttól való megfosztásra irányuló beszédnek a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat szerint. Ez volt a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat egyetlen, a jelen bejegyzés szempontjából relevánsként azonosított része.

A Meta érvelése szerint a bejegyzés azért nem sértő, mert a vádaskodó kijelentések az orosz hadseregre irányulnak, amely egy intézmény, és nem az orosz katonákra, akik emberek. A Bizottság szerint ez a különbségtétel ebben az esetben nem állja meg a helyét, mivel a felhasználó a „hadsereg” és a „katonák” kifejezést hasonló értelemben használja.

Mindazonáltal a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megengedett a felhasználó azon vádja, hogy az orosz katonák a nácikéhoz hasonló bűncselekményeket követtek el Ukrajna orosz megszállásával összefüggésben. Ez azért van így, mert a konkrét tettek nekik tulajdonítása (pl. „igazán bosszút álltak – lányokat erőszakoltak meg, apákat öltek meg, megkínozták és megölték Kijev békés külvárosának békés lakóit”) és az orosz katonák ukrajnai tetteinek összehasonlítása háborús bűnöket közismerten elkövető más hadseregekkel (pl. „az orosz hadsereg 70 év után teljesen ugyanúgy viselkedett Németországban és a német [hadsereg] Ukrajnában”) „minősített” kijelentések, amelyek egy konkrét konfliktus során megfigyelt viselkedésre vonatkoznak.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy az orosz katonák cselekedeteinek konkrét kontextusban történő összehasonlítása a nácik bűneivel megengedett a közösségi alapelvek szerint, függetlenül attól, hogy a nácikkal való általános összehasonlítás megengedett-e vagy sem. A Meta belső útmutatója szerint az egyébként gyűlöletbeszédnek minősülő anyagok nem sértik a szabályzatot, ha olyan csoportok ellen irányulnak, amelyek „erőszakos vagy szexuális bűncselekményeket követtek el”. Tágabb értelemben nem sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzatot az emberi jogok megsértésének adott kontextusban történő bejelentése, még akkor sem, ha az érintetteket nemzeti hovatartozásukra való hivatkozással azonosítják.

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy az „Öld meg!” című vers tartalomban idézett különböző részletei (pl. „öld meg a fasisztát”, „ölj meg legalább egyet közülük”, „öld meg!”) nem tekinthetők „erőszakos beszédnek”, mivel a bejegyzés többi részével együtt olvasva őket, a Bizottság úgy értelmezi, hogy a felhasználó az erőszak megismétlődésére hívja fel a figyelmet, nem pedig erőszakra buzdít.

A Bizottság végül megállapítja, hogy a bejegyzés nem nemzetiségük, hanem harci szerepük miatt veszi célba az orosz katonákat. Az állítások nem egy csoport ellen védett tulajdonságaik „alapján” irányuló támadások. Ebből következik, hogy a tartalom nem gyűlöletbeszéd, mivel nem áll kapcsolatban védett tulajdonsággal.

II. Erőszak és uszítás

Az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat értelmében a Meta eltávolítja többek között a „súlyos erőszakra való felhívást”, a „súlyos erőszakot támogató nyilatkozatokat” és a „súlyos erőszak elkövetésének vágyát kifejező vagy erre irányuló feltételes nyilatkozatokat”. A vállalat moderátoroknak szóló belső útmutatója szerint a Meta úgy értelmezi a közösségi alapelveket, hogy azok olyan kijelentéseket is engedélyeznek, amelyek „tanácsadó jellegű figyelmeztetést vagy semleges utalást tartalmaznak egy intézkedés lehetséges kimenetelére”. Emellett a belső útmutató kifejti, hogy az „erőszakos fenyegetéseket elítélő vagy az erőszakos fenyegetésekre figyelmet felhívó tartalmak” szintén megengedettek az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat szerint. Ez olyan tartalmakra vonatkozik, amelyek „egyértelműen mások tájékoztatására és felvilágosítására törekszenek egy adott témáról vagy kérdésről; vagy olyan tartalmakra, amelyek a fenyegetés vagy erőszak célpontjává válás élményéről szólnak”, ideértve a tudományos és médiatudósításokat is.

A Meta elmagyarázta a Bizottságnak, hogy azért döntött a tartalom visszaállítása mellett, mert a bejegyzés nem támogatta az erőszakot. A felhasználó azon kijelentése, miszerint a Bucsában történtek után „az ukránok is meg akarnak majd tenni ... és meg is fognak tudni tenni” hasonlókat, a Meta szerint a „lehetséges kimenetelre való semleges utalásnak” minősül, amit a vállalat az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat értelmében megengedettként értelmez. A Meta azt is kijelenti, hogy Szimonov versének idézése felhívja a figyelmet arra a lehetőségre, hogy a történelem megismétlődhet Ukrajnában. Végül a vállalat rámutat arra a tényre, hogy Szimonov verse a német fasiszták ellen irányul, és megjegyzi, hogy a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályzatban felsorolt személyek, például a nácik elleni erőszak támogatása megengedett az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében.

A Bizottságot részben meggyőzi ez az érvelés. Egyetért azzal, hogy „az ukránok is meg akarnak majd tenni ... és meg is fognak tudni tenni” hasonlókat mondat nem szólít fel erőszakra és nem is támogatja azt. Szó szerinti értelmezésben a bejegyzés ezen része csupán azt állítja, hogy az ukránok ugyanolyan erőszakosan reagálhatnak az orosz hadsereg fellépésére, mint a szovjetek a nácikéra. Más szóval, ez „semleges utalás egy lehetséges kimenetelre”, ami a Meta – tartalommoderátoroknak szánt belső útmutatójában egyértelműsített – erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzatának értelmezése szerint megengedett.

A Bizottság azt is megállapítja, hogy a fenti szakaszban idézett „Öld meg!” című vers erőszakos nyelvezetű részletei egy állapot leírásaként, nem pedig annak bátorításaként értelmezhetők. Ha a teljes bejegyzéssel együtt olvassuk, ideértve a fényképet is, a részletek egy általánosabb üzenet részét képezik, amely arra figyelmeztet, hogy a történelem megismétlődhet Ukrajnában. Ezek művészi és kulturális hivatkozások, amelyeket retorikai eszközként, üzenet közvetítése céljából alkalmaz a felhasználó. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a tartalom e része is megengedett a Meta belső útmutatója szerint.

A Bizottság azonban irreálisnak tartja, hogy a Meta úgy elemzi a posztot, mintha az csupán a nácik elleni erőszakra való felhívás lenne. A felhasználó világossá teszi, hogy úgy tekint a ma Ukrajnában tartózkodó orosz katonákra, mint a második világháború idején Oroszországban tartózkodó németekre. Amennyiben a Szimonov verséből vett idézeteket tartalmazó bejegyzés úgy értelmezhető, mint ami a civilek ellen jelenleg atrocitásokat elkövető katonákra utal, fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók ezt a mai orosz katonák elleni erőszakra való felhívásként fogják értelmezni. A Bizottság mindazonáltal egyetért a Meta következtetésével, miszerint a bejegyzés nem sérti az erőszakra és uszításra vonatkozó alapelveket, mivel elsődleges jelentése – az adott kontextusban – az erőszak megismétlődésére való figyelmeztetés.

III. Erőszakos és durva tartalom

Erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzata értelmében a Meta azért ad figyelmeztető címkéket tartalmakhoz, „hogy az emberek még azelőtt tisztában legyenek a tartalom durva és erőszakos jellegével, hogy megtekintés céljából rákattintanának”. Ez a helyzet „azoknál a képeknél, amelyek egy vagy több személy baleset vagy gyilkosság miatti erőszakos halálát ábrázolják”. Tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatójában a Meta „erőszakos halálra utaló jelekként” írja le az „erőszakos halál következményeit ábrázoló durva képeket, ahol az áldozat halottnak vagy láthatóan cselekvésképtelennek tűnik, és további vizuális jelek utalnak erőszakra”, például „vér vagy sebek a testen, az áldozatot körülvevő vér, felpuffadt vagy elszíneződött test, vagy törmelékből kiásott testek”. A belső útmutató azt is elmagyarázza, hogy „az erőszakos halál látható jeleitől” vagy „az erőszak legalább egy jelétől” mentes testek megjelenítése nem tekinthető az „erőszakos halál” ábrázolásának.

A tartalomban szereplő fénykép utcaképet ábrázol egy, a földön mozdulatlanul fekvő emberrel. A testen nem látható sérülés. A Meta meg tudta erősíteni, hogy az illetőt az ukrajnai Bucsában lőtték le. A Bizottság megjegyzi, hogy a tömeges ellenőrzést végző tartalommoderátorok nem feltétlenül férnek hozzá az ilyen típusú információkhoz. A Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzat nem sérült, mivel a fényképen nem szerepelnek a Meta tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatójában leírt, erőszakra utaló egyértelmű vizuális jelek. Ezért a többség véleménye szerint nem volt indokolt a figyelmeztető képernyő elhelyezése.

Az ukrajnai fegyveres konfliktus kontextusát és a képen látható törmeléket figyelembe véve, a Bizottság tagjainak kisebbsége úgy véli, hogy a tartalom sérti az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzatot.

IV. Szabálybetartatási intézkedés

A tartalmat egy felhasználó az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzat értelmében jelentette, de eltávolítása a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályzat alapján történt. A tartalmat csak azután állították vissza, hogy a Bizottság felhívta rá a Meta figyelmét. A Bizottság kérdéseire adott válaszban a Meta elmagyarázta, hogy az esetben érintett tartalmat nem eszkalálták szabályalkotási vagy témaszakértőkhöz további ellenőrzésre. Az „eszkalált szintű ellenőrzésnél” a döntést nem a tömeges ellenőrzést végző tartalommoderátorok ellenőrzik újra, hanem az a Meta adott szabályzatért vagy szakterületért felelős belső csapatához kerül.

8.2. Megfelelés a Meta értékeinek

A Bizottság úgy véli, hogy a tartalom eltávolítása és figyelmeztető képernyő elhelyezése a benne szereplő képnél nem áll összhangban a Meta értékeivel.

A Bizottságot aggasztja az orosz civilek helyzete és az, hogy milyen lehetséges hatásokat válthat ki az oroszokat általában véve megcélzó erőszakos beszéd. Ebben az esetben azonban a Bizottság úgy véli, hogy a tartalom nem jelent olyan valós veszélyt az érintettek „méltóságára” és „biztonságára” nézve, ami indokolná a „véleménynyilvánítás” háttérbe szorítását, különösen egy olyan kontextusban, ahol a Metának biztosítania kellene, hogy a háború által érintett felhasználók megvitathassák annak következményeit.

8.3. A Meta emberi jogi felelősségének való megfelelés

A Bizottság megállapítja, hogy a Meta eredeti döntése a tartalom eltávolításáról, valamint a Meta azon döntése, hogy figyelmeztető képernyőt helyez el a tartalomnál, egyaránt ellentétes volt a Meta mint vállalkozás emberi jogi felelősségével. A Meta elkötelezte magát az emberi jogoknak az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségeivel foglalkozó ENSZ-irányelvek (UNGP-k) szerinti tiszteletben tartása mellett. A Facebook vállalati emberi jogi szabályzata szerint ennek része a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) tiszteletben tartása is.

A véleménynyilvánítás szabadsága (ICCPR, 19. cikk)

A szabad véleménynyilvánítás joga széles körű. Az ICCPR 19. cikkének (2) bekezdése fokozott védelmet biztosít a politikai kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánításnak, ideértve a művészi véleménynyilvánítást, a közügyek kommentálását, valamint az emberi jogok és a történelmi követelések megvitatását ( 34. általános megjegyzés, 11. és 49. bekezdés). Még a „mélyen sértőnek” tekinthető kifejezés is jogosult a védelemre (34. általános megjegyzés, 11. bekezdés). A Bizottság által a jelen esetben elemzett tartalom erős kifejezéseket tartalmaz. Ez azonban politikai eszmecserét jelent, és felhívja a figyelmet az emberi jogok háborús helyzetben való megsértésére.

Az esetben érintett tartalomban egy jól ismert háborús versből szerepelnek idézetek, amelyeket a felhasználó provokatív kulturális hivatkozásként alkalmazott, hogy felvilágosítsa és figyelmeztesse közönségét az orosz katonák ukrajnai tetteinek lehetséges következményeire. Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja kiemelte, hogy a művészi kifejezés magában foglal „felvilágosító, elterelő vagy provokáló jellegű, kitalált és nem kitalált történeteket” ( A/HRC/44/49/2. kiegészítés, 5. bekezdés).

A ICCPR 19. cikke előírja, hogy ha az állam a véleménynyilvánításra korlátozásokat vezet be, ezeknek a korlátozásoknak teljesíteniük kell a törvényesség, a jogszerű cél, a szükségesség és az arányosság követelményeit (az ICCPR 19. cikkének 3. bekezdése). Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja arra bátorította a közösségimédia-vállalatokat, hogy az online véleménynyilvánítás moderálásakor ezekre az alapelvekre támaszkodjanak (A/HRC/38/35, 45. és 70. bekezdés).

I. Törvényesség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A törvényesség elve megköveteli, hogy az államok által a véleménynyilvánítás korlátozására alkalmazott szabályok egyértelműek és hozzáférhetők legyenek (a 34. általános megjegyzés 25. bekezdése). Az Emberi Jogi Bizottság azt is kiemelte, hogy a szabályok „nem feltétlenül biztosítják a szabad mérlegelés jogát a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával kapcsolatban azok számára, akiknek feladata a szabályok végrehajtása” (a 34. általános megjegyzés 25. bekezdése). A magánszemélyeknek elegendő információval kell rendelkezniük annak meghatározásához, hogy korlátozni fogják-e a véleménynyilvánításukat, és ha igen, hogyan, hogy ennek megfelelően tudják korrigálni a viselkedésüket. A Meta Facebook-felhasználóknak szóló tartalmi szabályaira alkalmazva ez azt jelenti, hogy platformjai felhasználóinak képesnek kell lenniük megérteni, mi megengedett, és mi tilos.

A Meta belső útmutatójának két szakasza az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek betartatásától különösen fontos a Meta és a Bizottság azon következtetése szempontjából, hogy a tartalomnak a Facebookon kell maradnia. Először is, a Meta értelmezésre szerint ez a szabályzat engedélyezi a külső fél által elkövetett erőszak lehetőségére figyelmeztető üzeneteket, ha azok „tanácsadó jellegű figyelmeztetést vagy semleges utalást tartalmaznak egy cselekvés lehetséges kimenetelére”. Másodsorban az egyébként szabálysértő tartalom megengedett, ha az „elítéli az erőszakos fenyegetéseket, vagy felhívja a figyelmet rájuk”. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy ez a belső útmutató nem szerepel az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek nyilvános szövegében. Emiatt a felhasználók szabálysértőnek találhatják az e bejegyzéshez hasonló tartalmakat, holott nem azok. A Metának be kell illesztenie ezeket a szakaszokat az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat nyilvános szövegébe, hogy az elég egyértelmű legyen a felhasználók számára. A Bizottság tisztában van azzal, hogy a Meta tartalmi szabályainak részletesebb közzétételével a rosszindulatú felhasználók könnyebben kijátszhatják a közösségi alapelveket. A Bizottság azonban úgy véli, hogy az egyértelműség és a konkretizálás igénye fontosabb, mint az az aggály, hogy egyes felhasználók megpróbálhatják „kijátszani a rendszert”. Ha a felhasználók nem tudják, hogy az erőszakos fenyegetésekkel kapcsolatos „semleges utalások egy lehetséges kimenetelre”, „tanácsadó jellegű figyelmeztetések”, „elítélés” vagy „figyelemfelhívás” megengedett, ez arra késztetheti őket, hogy ne kezdeményezzenek közérdekű vitát és ne vegyenek részt ilyenben a Meta platformjain.

A Bizottság azt is aggályosnak tartja, hogy ebben az esetben a Meta figyelmeztető képernyő elhelyezésére irányuló döntése nincs összhangban a vállalat tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatójával. Ezen túlmenően, az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzat Meta általi értelmezése nem biztos, hogy egyértelmű a felhasználók számára. A Metának törekednie kell arra, hogy a szabályzat nyilvános szövegében tisztázza, hogyan értelmezi a vállalat a szabályzatot, és hogyan határozza meg, hogy egy kép „egy vagy több személy erőszakos, baleset vagy gyilkosság általi halálát ábrázolja-e” a konfliktus kontextusában, a Meta tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatója szerint.

A Meta ezen túlmenően tájékoztatta a Bizottságot, hogy a tartalmat eredetileg bejelentő felhasználó nem kapott üzenetet arról, hogy a vállalat később visszaállította a tartalmat. Ez törvényességi aggályokat vet fel, mivel a vonatkozó információk hiánya akadályozhatja a felhasználók esetében „az egyént a tartalommal kapcsolatos lépések megkérdőjelezésében, illetve a tartalommal kapcsolatos panaszoknak való utánajárásban” ( A/HCR/38/35, 58. bekezdés). A Bizottság megjegyzi, hogy a bejelentők értesítése az általuk bejelentett tartalommal szembeni szabálybetartatási intézkedésről és a betartatott közösségi alapelvekről segítene a felhasználóknak jobban megérteni és követni a Meta szabályait.

II. Jogszerű cél

A szabad véleménynyilvánítás korlátozásának minden esetben „jogszerű célt” kell szolgálnia. A Bizottság korábban elismerte, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvek azt a jogszerű célt szolgálják, hogy megvédjék mások jogait (a 34. sz. általános megjegyzés 28. bekezdése), ideértve az egyenlőséghez és az etnikai és nemzetiségi hovatartozáson alapuló diszkriminációmentességhez való jogot (az ICCPR 2. cikkének 1. bekezdése). A gyűlölettel megcélzott oroszok védelme ennélfogva jogszerű cél. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a „katonák” bűnösségével kapcsolatos vádakkal szembeni védelem nem jogszerű cél, ha azok a háborúban betöltött harci szerepük, nem pedig állampolgárságuk vagy más védett tulajdonságuk miatt irányulnak a katonák ellen; a hadsereghez hasonló intézmények kritikája nem tiltható meg (a 34. sz. általános megjegyzés 38. bekezdése).

A megfelelően megfogalmazott és alkalmazott, erőszakra és uszításra vonatkozó alapelvek azt a jogszerű célt szolgálják, hogy megvédjék mások jogait. Jelen esetben ez a szabályzat arra irányul, hogy megakadályozza az erőszak eszkalálódását, amely az orosz-ukrán konfliktus által érintett területeken élő emberek fizikai biztonságának (az ICCPR 9. cikke) és életének (az ICCPR 6. cikke) sérelméhez vezethet.

A Bizottság megjegyzi, hogy az erőszakos beszéd értékelése a megszállással szembeni fegyveres ellenállással összefüggésben további összetett kérdéseket vet fel. Ukrajna orosz megszállása nemzetközileg jogellenesnek minősül (A/RES/ES-11/1), és az ilyen agresszív cselekményekkel szemben megengedett önvédelemként erőszakot alkalmazni (az ENSZ Alapokmányának 51. cikke). Nemzetközi fegyveres konfliktus kontextusában az ellenségeskedésben részt vevő felek magatartására vonatkozó nemzetközi humanitárius jog lehetővé teszi, hogy az aktív harcosokat jogszerűen legyenek célpontok a fegyveres konfliktus során. Ez nem vonatkozik azokra, akik már nem vesznek részt aktívan az ellenségeskedésben, a hadifoglyokat is ideértve (a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló Genfi Egyezmény 3. cikke). Amikor a nemzetközi jog értelmében maga az erőszak törvényes, az ilyen erőszak alkalmazására bátorító beszéd más megítélés alá esik, és külön vizsgálandó. Bár a Bizottság szerint a tartalom ebben az esetben nem szabálysértő, a Bizottság felszólítja a Metát, hogy vizsgálja felül szabályait a jogellenes katonai beavatkozás körülményeinek figyelembevételével.

A vállalat azon döntésével kapcsolatban, hogy figyelmeztető képernyőt helyezett el a fényképnél, a Meta megjegyzi, hogy az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzat célja, hogy „az erőszakot dicsőítő, illetve mások szenvedését vagy megalázását ünneplő tartalmak” korlátozásával támogassa a sokszínű részvételt elősegítő környezet létrehozását. A Bizottság egyetért azzal, hogy a Meta befogadó platform létrehozásának ösztönzésére irányuló céljával összefüggésben ez a cél jogszerű cél.

III. Szükségesség és arányosság

A szükségesség és arányosság elve alapján a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció ellátásához; a lehető legkevésbé zavaró eszköznek kell lennie azok közül, amelyekkel a védelmi funkció ellátja feladatát; [és] arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (a 34. általános megjegyzés 34. bekezdése).

Az erőszakos vagy gyűlöletkeltő tartalmak által jelentett kockázatok értékeléséhez a Bizottság jellemzően a Rabati cselekvési tervben leírt, hat részből álló tesztet alkalmazza, amely az ellenségeskedésre, diszkriminációra vagy erőszakra való uszításnak minősülő nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet hirdetésével foglalkozik. Ebben az esetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a folyamatban lévő fegyveres konfliktus kontextusa és a felhasználó által tett terhelt kulturális hivatkozások ellenére sem valószínű, hogy a bejegyzés – amely az erőszak megismétlődésére való figyelmeztetés – károkozáshoz vezetne. A Bizottság megállapítja, hogy a tartalom kezdeti eltávolítása nem volt szükséges. Ezen túlmenően a Bizottság tagjainak többsége úgy véli, hogy a figyelmeztető képernyő sem volt szükséges, míg a bizottsági tagok kisebbsége szerint az szükséges és arányos volt.

Az eset szempontjából releváns tényezőket figyelembe véve, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy bár Ukrajna jogellenes orosz megszállása miatt a potenciálisan uszító megnyilvánulások fokozhatják a feszültséget, a felhasználó nyilvánvaló szándéka (a háborúval és annak következményeivel kapcsolatos figyelemfelkeltés), a háborús vers idézésekor választott megfontolt hangnem, valamint az ukrajnai szörnyű eseményekkel kapcsolatos egyéb kommunikáció széleskörűsége miatt a tartalom valószínűleg nem járul hozzá jelentősen az erőszak fokozódásához.

A Bizottság tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy figyelmeztető képernyő elhelyezése korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, és ebben az esetben nem szükséges válaszlépés, mivel a fényképen nem szerepelnek olyan – a Meta tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatójában leírt –, erőszakra utaló egyértelmű vizuális jelek, amelyek indokolnák a figyelmeztető képernyő elhelyezését. A közösségimédia-vállalatoknak mérlegelniük kell a problémás tartalmakra adott lehetséges válaszlépések körét annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozások szűkre szabottak legyenek ( A/74/486, 51. bekezdés). E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy a Metának tovább kell fejlesztenie a testreszabási eszközöket, hogy a felhasználók eldönthessék, hogy figyelmeztetéssel vagy anélkül kívánják-e megtekinteni a kényes durva tartalmakat a Facebookon és az Instagramon.

A Bizottság tagjainak kisebbsége szerint a figyelmeztető képernyő elhelyezése szükséges és arányos intézkedés volt, amelyet megfelelően alkalmaztak a részvétel és a szabad véleménynyilvánítás ösztönzésére. Ez a kisebbség úgy véli, hogy figyelembe véve az elhunyt személyek méltóságát, különösen fegyveres konfliktussal összefüggésben, valamint a halált és erőszakot ábrázoló képek nagy számú felhasználóra gyakorolt lehetséges hatásait, a Meta az óvatosság kedvéért figyelmeztető képernyőket helyezhet a vizsgált tartalomhoz hasonló tartalmaknál.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését a bejegyzés eltávolításáról, valamint a Meta azon későbbi döntését, hogy megsértették az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó szabályzatot, aminek következtében a Meta figyelmeztető képernyőt helyezett el a bejegyzésben szereplő fényképnél.

10. Szabályalkotást támogató tanácsadó nyilatkozat

Tartalmi szabályzat

1. A Metának ki kell egészíteni az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek nyilvános szövegét azzal, hogy a vállalat értelmezése szerint a szabályzat engedélyezi az olyan tartalmakat, amelyek „tanácsadó jellegű figyelmeztetést vagy semleges utalást tartalmaznak egy cselekvés lehetséges kimenetelére”, valamint az olyan tartalmakat, amelyek „elítélik az erőszakos fenyegetéseket, vagy felhívják rájuk a figyelmet”. A Bizottság elvárása szerint az ajánlás megvalósítása esetén a Metának módosítania kell az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat nyilvános szövegét, hogy az tükrözze ezeket a kiegészítéseket.

2. A Metának ki kell egészítenie az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó közösségi alapelvek nyilvános szövegét a belső útmutatójában szereplő részletekkel arról, hogyan határozza meg a vállalat, hogy egy kép „egy személy vagy személyek erőszakos, véletlen vagy gyilkosság általi halálát ábrázolja-e”. A Bizottság elvárása szerint az ajánlás megvalósítása esetén a Metának módosítania kell az erőszakos és durva tartalmakra vonatkozó közösségi alapelvek nyilvános szövegét, hogy az tükrözze ezeket a kiegészítéseket.

Szabálybetartatás

3. A Metának fel kell mérnie az olyan testreszabási eszközök bevezetésének megvalósíthatóságát, amelyek lehetővé tennék a 18 év feletti felhasználók számára, hogy eldönthessék, figyelmeztető képernyővel vagy anélkül kívánják-e a kényes durva tartalmakat látni mind a Facebookon, mind az Instagramon. A Bizottság elvárása szerint az ajánlás megvalósítása esetén a Metának közzé kell tennie a megvalósíthatósági felmérés eredményeit.

*Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének jóvá kell hagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Az esetről hozott döntéssel kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. Ennek részese volt a Göteborgi Egyetemen működő független kutatóintézet, amely hat földrész 50 társadalomtudósából álló csapatra és több mint 3200 nemzetközi országszakértőre támaszkodik. A geopolitika, a bizalom és biztonság, valamint a technológia metszéspontjaiban működő Duco Advisors tanácsadó cég szintén segítette a Bizottság munkáját. A világ 5000 városában dolgozó, együtt több mint 350 nyelven folyékonyan beszélő szakembergárdát foglalkoztató Lionbridge Technologies LLC nyelvészeti szakértelmét bocsátotta rendelkezésre.