A Covid19-félretájékoztatás eltávolítása

I. Vezetői összefoglaló

2022 júliusában az Ellenőrző Bizottság elfogadta a Meta kérését annak értékelésére, hogy továbbra is eltávolítsa-e a Covid19-félretájékoztatás bizonyos kategóriáit, vagy egy kevésbé korlátozó megközelítés jobban összhangban lenne a Meta értékeivel és emberi jogi felelősségével. Ez a szabályzatra vonatkozó iránymutatás a Bizottság válasza erre a kérésre.

A Bizottság kiterjedt vizsgálatot és nyilvános konzultációt folytatott. Mivel a Meta ragaszkodik ahhoz, hogy egységes, globális megközelítést alkalmazzon a Covid19-félretájékoztatással kapcsolatban, a Bizottság úgy véli, hogy amíg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánítja a Covid19-et, a Metának fenn kell tartania jelenlegi szabályait. Ez azt jelenti, hogy továbbra is el kell távolítania az olyan Covid19-félretájékoztatást, amely valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető jelentős fizikai károkozás kockázatát. A Bizottság azonban úgy véli, hogy a Metának – az érintettek szélesebb körének bevonásával – meg kell kezdenie a jelenleg eltávolított 80 állítás mindegyikének újraértékelését. A Metának a WHO-nyilatkozat visszavonásának esetére is intézkedéseket kell kidolgoznia annak érdekében, hogy az új körülmények között is védje a véleménynyilvánítás szabadságát és más emberi jogokat. A Bizottság határozottan ajánlja, hogy a Meta tegye közzé a Covid19-tartalmak eltávolítására irányuló hivatalos megkeresésekre vonatkozó információkat, tegyen lépéseket a platformjaival kapcsolatos független kutatások támogatására, vizsgálja meg a kapcsolatot platformjai architektúrája és a félretájékoztatás között, és világszerte segítse elő a Covid19-félretájékoztatás megértését.

Háttér

2020 elején, a Covid19-világjárvány terjedésével párhuzamosan, a Meta számos, általa Covid19-félretájékoztatásként azonosított állítást kezdett eltávolítani a Facebookról és az Instagramról. A vállalat által eltávolított, Covid19-cel kapcsolatos állítások listája a világjárvány során alakult ki. A Meta ma mintegy 80 különböző Covid19-félretájékoztatási állítást távolít el az „Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során” című szabályzat alapján, amely a Bizottság „Állítólagos Covid-gyógymód” esetben hozott döntésére válaszul létrehozott, félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelvek része. Ez a szabályzatra vonatkozó iránymutatás kizárólag azokra az intézkedésekre összpontosít, amelyeket a Meta a Covid19-világjárvány idején az „Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során” című szabályzat értelmében hajtott végre. Nem foglalkozik azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a Meta más szabályzatok értelmében hajtott végre a Covid19-világjárvány idején.

Az „Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során” című szabályzat szerint a Meta eltávolítja „a félretájékoztatást közegészségügyi vészhelyzetekben, ha a közegészségügyi hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy a tájékoztatás hamis, és valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. A Meta kizárólag a közegészségügyi hatóságokra hagyatkozott annak megítélésében, hogy teljesült-e ez a feltétel. A jelenleg eltávolított 80 állítás között szerepel például a Covid19 létezésének tagadása és az az állítás, hogy a Covid19-vakcinák mágnesességet okoznak. A Meta 27 millió Covid19-félretájékoztatást távolított el a Facebookról és az Instagramról 2020. március és 2022. július között, amelyek közül 1,3 milliót a döntés visszavonásának kérése miatt később visszaállított. Az eltávolítási szabályoknak nem megfelelő Covid19-félretájékoztatást tényellenőrzésnek vethetik alá, megjelölhetik vagy hátrébb sorolhatják. A tényellenőrzők értékelik a tartalmakat (például „hamis”, „hiányzó kontextus”). A Meta ennek megfelelően megjelöli őket, és elhelyezi mellettük a tárgyra vonatkozó tényellenőrzői cikkre mutató hivatkozást. A vállalat hátrébb is sorolja a tényellenőrzők által megjelölt tartalmakat, ami azt jelenti, hogy – számos tényezőtől függően – ritkábban és kevésbé feltűnően jelennek meg a felhasználók hírfolyamában. A Meta „semleges megjelöléseket” is alkalmaz a Covid19-cel kapcsolatos tartalmaknál. Ezek a címkék olyan kijelentéseket tartalmaznak, mint például „egyes nem jóváhagyott Covid19-kezelések súlyos károkat okozhatnak”, és a Meta Covid19-tájékoztatási központjához irányítják az embereket, amely felvilágosítást ad a megelőzési intézkedésekről, a vakcinákról és a közegészségügyi hatóságok információforrásairól.

A Bizottsághoz benyújtott kérésében a Meta azt kérdezte, hogy folytatnia kell-e bizonyos Covid19-félretájékoztatások eltávolítását. A vállalat azt mondta, hogy meg is szüntethetné az eltávolítást, és helyette hátrébb sorolhatná, külső tényellenőrzőknek küldhetné, vagy megjelölhetné a tartalmakat. A Meta ragaszkodik ahhoz, hogy egységes, globális megközelítést alkalmazzon a Covid19-félretájékoztatással szemben, ahelyett, hogy országonként vagy régiónként eltérően járna el. A vállalat szerint a helyi szintű szabályozási megközelítés tömeges alkalmazása a felhasználók számára áttekinthetetlenné tenné a folyamatot, rontaná a szabálybetartatás hatékonyságát, és vállalatnak nincs kapacitása egy ilyen megközelítés bevezetésére. A kérés elbírálása során a Bizottság széles körű nyilvános konzultációt tartott. Például több virtuális kerekasztal-beszélgetést szervezett a civil társadalommal együttműködve meghívott és a világ különböző pontjairól csatlakozó résztvevőkkel, amelyek keretében a Bizottság szakértők és érintettek széles körét hallgatta meg.

Fontos megállapítások és javaslatok

A Bizottság szerint globális közegészségügyi vészhelyzetben „a közvetlen fizikai károkozás kockázatát valószínűleg direkt módon növelő” Covid19-félretájékoztatás eltávolításának folytatása összhangban van a Meta értékeivel és emberi jogi felelősségével. A Bizottság elsőként megvizsgálta, hogy előnyösebb lenne-e a Meta számára, ha tömeges, helyi szintű szabályozási megközelítést alkalmazna a Covid19-félretájékoztatásra. A Meta azonban kitartott amellett, hogy ennek megvalósítása jelentősen rontaná az egyértelműséget és a méltányosságot a felhasználók szempontjából, és jelentősen növelné a hibák előfordulásának gyakoriságát a szabálybetartatás során. A Meta aggályai megalapozottak lehetnek. Ennek a lehetőségnek a kizárásával azonban a Meta gátolta a Bizottság erőfeszítéseit az érintettek és a bizottsági tagok egymással versengő álláspontjainak összehangolására azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne a legjobban kezelni a káros Covid19-félretájékoztatást az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára. A jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatás 18 ajánlása figyelembe veszi a fenti korlátozást. Ezek többségét az alábbiakban foglaljuk össze.

A Bizottság a következőket javasolja a Metának:

Folytassa „a folyamatban lévő globális közegészségügyi vészhelyzetben a közvetlen fizikai károkozás kockázatát valószínűleg direkt módon növelő”, Covid19-cel kapcsolatos hamis tartalmak eltávolítását, ugyanakkor kezdje meg a jelenleg eltávolított 80 állítás átlátható és átfogó felülvizsgálatát és újraértékelését. A közegészségügyi vészhelyzet súlyos és közvetlen egészségügyi fenyegetést jelent. Tekintettel arra, hogy a Meta mindenképpen egységes, globális megközelítést kíván alkalmazni a Covid19-félretájékoztatásra, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Meta indokoltan távolítja el rendkívüli intézkedéssel azokat a hamis információkat, amelyek a közegészségügyi hatóságok megítélése szerint valószínűleg direkt módon növelnék a közvetlen fizikai károkozás kockázatát. A Meta – egyebek mellett – nem kérte az illetékes közegészségügyi hatóságoktól az általa eltávolított állítások újraértékelését. Továbbá nem folytatott szélesebb körű konzultációt az érintettekkel és a szakértőkkel az egyes állítások vagy a teljes szabályzat újraértékelése érdekében. Mivel a Meta még nem indított átvilágítási folyamatot a szabályzat megváltoztatására (ami elsősorban a Meta felelőssége), a Bizottságnak nem áll módjában olyan szabályzatmódosítást javasolni, amely aránytalanul nagy mértékben érintené a leginkább veszélyeztetetteket.

Most azonban, hogy túljutottunk a válság korai szakaszán, emberi jogi kötelezettsége teljesítése érdekében a Metának rendszeresen értékelnie kellene, hogy továbbra is teljesül-e a szabályaiban meghatározott eltávolítási küszöbérték. Ezért az érintettek széles körével konzultálva átlátható folyamatot kell indítania a 80 eltávolítandó állítás rendszeres felülvizsgálatára. Csak akkor indokolt felvenni egy állítást az eltávolítandó állítások listájára, ha az érintettek egyértelmű bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az állítás közvetlen fizikai kárt okozhat. A Metának meg kell osztania a nyilvánossággal az ilyen rendszeres felülvizsgálatok eredményeit.

Vizsgálja meg a helyi szabályozási megközelítés alkalmazásának lehetőségét. A Metának meg kell terveznie, mit tesz, ha a WHO többé nem minősíti globális egészségügyi vészhelyzetnek a Covid19-et, de a helyi közegészségügyi hatóságok továbbra is fenntartják ezt a minősítést. A Bizottság javasolja, hogy a Meta kezdeményezzen kockázatértékelési folyamatot annak meghatározására, milyen intézkedéseket foganatosít ebben az esetben. Ezeknek az intézkedéseknek a véleménynyilvánítás szabadságának globális veszélyeztetése nélkül kell kezelniük „a közvetlen fizikai károkozás kockázatát valószínűleg direkt módon növelő” félretájékoztatást. A kockázatértékelés során meg kell vizsgálni, hogy lehetséges-e helyi szinten megvalósítani a szabályok betartatását.

Mérje fel platformjai architektúrájának hatását. A szakértők aggodalmukat fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a Meta platformjainak architektúrája felerősíti az egészségi témájú káros félretájékoztatást. Ezekre az állításokra tekintettel a Bizottság azt javasolja, hogy a Meta vizsgálja meg platformtervezési döntései emberi jogi hatását. A vállalatnak emberi jogi hatásvizsgálatot kellene készíttetnie arról, hogyan erősítik fel az egészségi témájú káros félretájékoztatást és annak következményeit a hírfolyam, az ajánló algoritmusok és más tervezési jellemzők.

Javítsa a hivatalos megkeresésekkel kapcsolatos átláthatóságot. A világjárvány csúcspontján aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Meta hatósági utasításra vizsgált felül a Covid19-cel kapcsolatos tartalmakat. Ez különösen akkor problematikus, ha a kormányok békés tüntetők vagy emberi jogi aktivisták elleni fellépést kérnek, a világjárvány eredetéről szóló eszmecsere ellenőrzését, valamint a közegészségügyi válságra adott kormányzati válaszokat bírálók vagy megkérdőjelezők elhallgattatását kérik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyes kormányok a világjárványt ürügyként használták fel a demokrácia alapelveinek aláásására. A Metának átláthatónak kell lennie, és rendszeresen jelentést kell tennie az állami szereplők által az „Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során” című szabályzat alapján benyújtott tartalomellenőrzési kérésekről.

Támogassa a független kutatásokat, és segítse elő a Covid19-félretájékoztatás megértését. A Bizottság azt hallotta a szakértőktől, hogy a vállalat adataihoz és kutatásaihoz való hozzáférés hiánya hátráltatja a Covid19-félretájékoztatás megértésére irányuló szélesebb körű erőfeszítéseket, továbbá rontja a Meta erre adott válaszlépéseinek hatékonyságát. Az adatok hiánya a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatás iránti kérés értékelésekor is kihívást jelentett a Bizottság számára. A Bizottság elismeri, hogy más közösségimédia-vállalatokhoz képest a Meta jelentős lépéseket tett az adatok külső kutatókkal való megosztása érdekében, akik közül sokan hangsúlyozták a Bizottság számára az olyan Meta-eszközök fontosságát, mint a CrowdTangle és a Facebook Open Research and Transparency (FORT). Ugyanakkor a kutatók is panaszkodtak arra, hogy a FORT és a hozzá hasonló eszközök nehezen hozzáférhetők. A Metának továbbra is elérhetővé kell tennie ezeket az eszközöket, ugyanakkor javítania kell hozzáférhetőségüket, és lehetővé kell tennie a külső kutatók számára, hogy hozzáférjenek a nem nyilvános adatokhoz. A Bizottság azt is javasolja, hogy a vállalat végezzen kutatást és tegyen közzé adatokat a Covid19-szabályok betartatására irányuló erőfeszítéseiről, és tegye közzé a „semleges megjelölésekkel” kapcsolatban végzett kutatás Bizottsággal megosztott eredményeit. Végül a Bizottság javasolja, hogy a Meta tegyen lépéseket a vállalat adataihoz való hozzáférés kiterjesztésére a fejlődő országokra, a kutatókra és az egyetemekre, és világszerte támogassa a digitális írástudást fejlesztő programokat.

Javítsa a méltányosságot, az egyértelműséget és a következetességet a Covid19-félretájékoztatás eltávolításával kapcsolatban. Emberi jogi felelőssége teljesítése érdekében a Metának gondoskodnia kell arról is, hogy szabályai egyértelműek legyenek a felhasználók számára. Ennek érdekében a vállalatnak meg kell magyaráznia, miként növelik direkt módon az általa eltávolított Covid19-cel kapcsolatos állítások egyes kategóriái a közvetlen fizikai károkozás kockázatát. Azt is meg kell magyaráznia, hogy milyen alapon állapítja meg, hogy egy állítás hamis, és nyilvántartást kell vezetnie az általa eltávolított állítások listáját érintő változtatásokról. A szabályok minden nyelvre és régióra kiterjedő következetes alkalmazásának támogatása érdekében a vállalatnak le kell fordíttatnia működési nyelveire tartalommoderátoroknak szóló belső útmutatóját. A Metának a felhasználók jogorvoslathoz való jogát is védenie kell azáltal, hogy bővíti a felhasználók lehetőségeit a tényellenőrzői megjelölésekkel kapcsolatos döntések visszavonásának kérésére, és biztosítja, hogy az ilyen kéréseket ne az a tényellenőrző ellenőrizze, aki az eredeti döntést hozta.

II. A Meta kérése

1. A jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérés a Meta Covid19-félretájékoztatásról szóló szabályaira vonatkozik, amint azokat a vállalat Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek soráncímű szabályzata ismereti. Ez a szabályzat a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelvek része. A Bizottság 2022 júliusában kérést nyújtott be ezzel a szabályzatra vonatkozó iránymutatással kapcsolatban, amelyben arra vár választ a Bizottságtól, hogy folytassa-e bizonyos Covid19-cel kapcsolatos tartalmak eltávolításának gyakorlatát a szabályzat alapján, vagy egy kevésbé korlátozó megközelítés jobban összhangban lenne a vállalat értékeivel és emberi jogi felelősségével.

2. Ebben a kérésben a Meta elmagyarázta, hogy az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat értelmében eltávolítja a félretájékoztatást, ha közegészségügyi vészhelyzetben „az valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. Ezt a szabályzatot az alábbi III. rész ismerteti részletesebben. Annak megállapításához, hogy a félretájékoztatás megfelel-e ennek a feltételnek, a vállalat együttműködik azokkal a közegészségügyi hatóságokkal, amelyek megfelelő tudás és szakértelem birtokában képesek megállapítani az egyes állítások valótlanságát, valamint azt, hogy azok valószínűleg direkt módon növelik-e a közvetlen fizikai károkozás kockázatát. Ennek felmérése globális szinten történik. A Meta világossá tette a Bizottság számára, hogy a szabálybetartatáshoz szükséges szűkített, helyi megközelítés nem megvalósítható anélkül, hogy az ne rontaná jelentősen az egyértelműséget és a méltányosságot a felhasználók szempontjából, és ne növelné jelentősen a hibák előfordulásának gyakoriságát a szabálybetartatás során. Az ennek a szigorú feltételnek nem megfelelő félretájékoztatás esetében a Meta más intézkedéseket alkalmaz, például hátrébb sorolást, megjelölést vagy tényellenőrzést.

3. A Covid19-félretájékoztatásra vonatkozó megközelítésének kidolgozása során a Meta több mint 180, különböző szakterületekről érkező szakértővel konzultált 2020 januárja és 2021 februárja között (lásd alább a III. szakaszt), köztük közegészségügyi szakértőkkel és fertőző betegségekre szakosodott szakértőkkel, nemzetbiztonsági és közbiztonsági szakértőkkel, dezinformációval és félretájékoztatással foglalkozó kutatókkal, tényellenőrzőkkel, valamint a véleménynyilvánítás szabadságával és a digitális jogokkal foglalkozó szakértőkkel. A Meta regionális érintettekkel is konzultált. A Meta megjegyezte, hogy a különböző szakterületek szakértőitől és a világ különböző régióiból származó érintettektől kapott javaslatok és az általuk képviselt álláspontok eltértek egymástól, sőt olykor ellentmondtak egymásnak, amint ezt a továbbiakban részletesen is kifejti. A Meta kijelentette, hogy a jelenlegi szabályok elfogadásakor úgy ítélte meg, hogy bizonyos félretájékoztatásokkal kapcsolatos kockázatok elég jelentősek ahhoz, hogy a Covid19-világjárvány által okozott globális közegészségügyi vészhelyzet miatt az ilyen félretájékoztatást eltávolítsák. A Bizottsághoz benyújtott kérésében a Meta kifejtette, hogy a Covid19 körül kialakult helyzet megváltozott azóta, hogy a Meta több mint két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy eltávolít bizonyos Covid19-félretájékoztatásokat. Ezek a változások arra késztették a vállalatot, hogy mérlegelje, vajon még mindig szükséges-e az ilyen félretájékoztatás eltávolítása. A Meta három változásra hívta fel a Bizottság figyelmét.

4. Először is, a Meta szerint megváltozott a Covid19-cel kapcsolatos tájékoztatás ökoszisztémája. A világjárvány kezdetén a hiteles útmutatás hiánya olyan információs vákuumot hozott létre, amely ösztönözte a félretájékoztatás terjedését. Mára – amint a vállalat megjegyezte – sok minden megváltozott. Az emberek hozzáférnek a vírusról és a közegészségügyi hatóságokról szóló megbízható információkhoz, amelyek meghatározhatják és befolyásolhatják a veszélyeztetett személyek viselkedését.

5. Másodsorban, a Meta megjegyezte, hogy a védőoltásoknak és a betegségváltozatok fejlődésének köszönhetően a Covid19 ma kevésbé halálos, mint 2020 elején volt. A hatásos vakcinák kifejlesztésével és elterjedésével most már van mód a Covid19 tüneteinek megelőzésére és súlyosságuk csökkentésére. Emellett a közegészségügyi szakértők szerint a jelenlegi változatok kevésbé súlyos megbetegedést okoznak, mint a korábbi változatok, és a terápiás kezelések is gyorsan fejlődnek.

6. Harmadsorban, a Meta kijelentette, hogy a közegészségügyi hatóságok aktívan vizsgálják, vajon csökkent-e a Covid19 súlyossága, és „egyes közegészségügyi hatóságok szerint a világ egyes régióiban megkezdődött az átmenet a világjárvány kevésbé súlyos szakaszába”. (A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 14. oldal) E megállapítás alátámasztására a Meta idézte az egyesült államokbeli Dr. Anthony Fauci, az Európai Bizottság és a thaiföldi közegészségügyi miniszter nyilatkozatait.

7. A Meta azonban elismerte, hogy a világjárvány lefolyása eltérő volt a világ különböző részein. A Bizottsághoz benyújtott kérésében a vállalat így fogalmazott:

Miközben a vakcinák, az orvosi kezelés és a hiteles útmutatás egyre inkább elérhetőek a magas jövedelmű országokban, a szakértők előrejelzése szerint a kevésbé fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező, alacsony jövedelmű országokban élő emberek számára ezek nem lesznek ugyanilyen szinten elérhetőek. Jelenleg a fejlett (...) és a kevésbé fejlett országok között van (...) a legjelentősebb eltérés. A magas jövedelmű országokban az emberek 80 százaléka kapott legalább egy adag védőoltást, míg az alacsony jövedelmű országokban élőknek csak 13 százaléka. Ráadásul az alacsony jövedelmű országok valószínűleg kisebb kapacitású egészségügyi ellátórendszerrel és gyengébb gazdasággal rendelkeznek, a lakosság pedig feltehetően kevésbé bízik a kormányzat iránymutatásában, ami további kihívást jelent az emberek beoltása és a Covid19-fertőzöttek kezelése szempontjából.

(A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 3. oldal)

A Meta kérdései a Bizottsághoz

8. A fentiekre tekintettel a Meta a következő szabályozási lehetőségek megfontolását kérte a Bizottságtól: Az alábbi III. rész részletesebben ismerteti ezeket az intézkedéseket:

• Bizonyos Covid19-félretájékoztatások eltávolításának folytatása: Ez a Meta jelenlegi megközelítésének folytatólagos alkalmazását jelentené, azaz azoknak a hamis tartalmaknak az eltávolítását, amelyek „közegészségügyi vészhelyzetben valószínűleg direkt módon növelik a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. A Meta szerint ezt a lehetőséget választva a vállalat idővel felhagyna a félretájékoztatás eltávolításának gyakorlatával, ha az már nem növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát, és a Meta a Bizottság útmutatását kéri arra vonatkozóan, hogy miként határozza meg ennek feltételeit.
• Átmeneti vészhelyzeti eléréscsökkentési intézkedések: Ennél a lehetőségnél a Meta felhagyna a Covid19-félretájékoztatás eltávolításával, és inkább visszafogná a terjesztését. Ez átmeneti intézkedés lenne, és a vállalat arra vonatkozóan kéri a Bizottság iránymutatását, hogy bevezetése esetén mikor történjen a visszavonása.
• Külső tényellenőrzés: Ennél a lehetőségnél a jelenleg eltávolítandó tartalmakat a rendszer független tényellenőrzőkhöz küldené kiértékelésre. A Bizottsághoz intézett kérésében a Meta hozzáteszi, hogy „a tartalmak értékelését végző tényellenőrzők száma mindig korlátozott marad. Ha a Metának ezt a lehetőséget kellene megvalósítania, a tényellenőrzők nem volnának képesek megvizsgálni minden Covid19-cel kapcsolatos tartalmat a platformjainkon, ezért azok egy részénél elmaradna a pontosság ellenőrzése, a hátrébb sorolás és a megjelölés.” (A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 16. oldal)
• Megjelölés: Ennél a lehetőségnél a Meta megjelölné a tartalmat, ami nem zárná ki, hogy a felhasználók megtekintsék azt, de a megjelölés hiteles információra mutató, közvetlen hivatkozásokat tartalmazna. A Meta ezt átmeneti intézkedésnek tekinti, és kéri a Bizottság iránymutatását azokra a tényezőkre vonatkozóan, amelyek alapján a vállalat a megjelölés használatának abbahagyásáról dönthetne.

9. A Meta kijelentette, hogy ezen lehetőségek mindegyikének vannak előnyei és hátrányai, különösen az alkalmazás kiterjedtségének szabályozása, a pontosság és az érintett tartalmak mennyisége szempontjából. A vállalat határozottan kijelentette, hogy a szabályozásnak minden régió számára megfelelőnek, ugyanakkor globálisan egységesnek és működőképesnek kell lennie. Az országspecifikus szabályzatokkal kapcsolatban a Meta elmondta: „Technikai okokból határozottan javasoljuk a Covid19-re vonatkozó globális szabályzatok fenntartását, az ország- vagy régióspecifikus szabályzatokkal szemben.” A Bizottsághoz benyújtott kérésében a Meta így fogalmazott: „A szabályzatok országos szintű betartatása egyszerre vezethet túlzott szabálybetartatáshoz, amikor a piaci ellenőrök egy csoportja több országot is lefed, és a szükségesnél kisebb mértékű szabálybetartáshoz, mivel a tartalom több országban és régióban is terjedhet.” (A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 17. oldal, 37. lábjegyzet) (A szűkített, helyi szabálybetartatással kapcsolatban lásd az alábbi 61. bekezdést.)

III. A Meta Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzata

10. A Covid19-világjárvány és a platformjain megfigyelt félretájékoztatási hullám hatására a Meta 2020 januárjában megkezdte a Covid19-félretájékoztatás eltávolítását. A következő két év során változtak a szabályok és az eltávolítandó állítások fajtái, amelynek eredményeként megszületett a félretájékoztatásról szóló közösségi alapelvek Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című jelenlegi szakasza és a hozzá tartozó Súgóközpont oldal.

11. A félretájékoztatásról szóló közösségi alapelvek első része a szabályok indoklása, ami elmagyarázza a Meta félretájékoztatással kapcsolatos szemléletét, ideértve az eltávolítás, a tényellenőrzés, a hátrébb sorolás és a megjelölés alkalmazását, valamint a szabálybetartatási intézkedéseket. A vállalat elmondása szerint csak akkor távolítja el a félretájékoztatást, ha az „valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát.” A szabályzat ezután négyféle eltávolítandó félretájékoztatást azonosít: (1) fizikai károkozás vagy erőszak; (2) egészségi témájú káros félretájékoztatás; (3) szavazásba vagy népszámlálásba való beavatkozás; és (4) manipulált média (kiemelés hozzáadva).

12. A félretájékoztatásról szóló közösségi alapelvek egészségi témájú káros félretájékoztatásra vonatkozó szakaszában három alkategória szerepel: (i) oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás; (ii) egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során; és (iii) egészségügyi problémák káros csodagyógymódjainak ösztönzése vagy népszerűsítése (kiemelés hozzáadva). Bár potenciálisan más közösségi alapelvek is alkalmazhatók lehetnek a Covid19-cel kapcsolatos állításokra, ez a szabályzatra vonatkozó iránymutatás kizárólag a félretájékoztatásról szóló szabályzat Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című részére összpontosít úgy, ahogy az a Covid19-világjárványra érvényes. Nem úgy kell értelmezni, mintha más szabályzatokkal is foglalkozna.

A Covid19-félretájékoztatást tartalmazó állítások eltávolítása

13. Az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek soráncímű szabályzat kijelenti:

Közegészségügyi vészhelyzet esetén eltávolítjuk a félretájékoztatást, ha a közegészségügyi hatóságok arra a következtetésre jutnak, hogy az információ hamis, és valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát – például növeli annak a kockázatát, hogy bizonyos emberek valamilyen ártalmas betegséget elkapnak vagy terjesztenek, illetve elutasítják a kapcsolódó védőoltást. A globális és helyi egészségügyi hatóságokkal együttműködve azonosítjuk a közegészségügyi vészhelyzeteket. Jelenleg ide tartoznak – többek között – a Covid19-cel kapcsolatos, szakértő egészségügyi hatóságok által igazoltan hamis állítások a vírus létezésére vagy súlyosságára, a vírus gyógyítására vagy megelőzésére, a vírus terjedésének módjára vagy az immunitással rendelkezők körére vonatkozóan, továbbá azok a hamis állítások, amelyek ellenzik a Covid19-cel kapcsolatos helyes egészségügyi gyakorlatot (például a tesztelést, a közösségi távolságtartást, az arcmaszk viselését és a Covid19 elleni védőoltás felvételét). Ide kattintva elolvashatod a Covid19-cel és az oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás tiltására vonatkozó összes szabályt.

14. E szabályzat értelmében a Meta három feltétel teljesülése esetén távolítja el a félretájékoztatást: (1) közegészségügyi vészhelyzet áll fenn; 2) az állítás hamis; és 3) az állítás valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát. Amikor ezeket az alapelveket a Covid19-világjárványra alkalmazta, a Meta a közegészségügyi hatóságok megállapításaira hagyatkozva mintegy 80 eltávolítandó állítást azonosított. Ezeket az állításokat rendszeresen frissíti. A szabályok betartásával kapcsolatos általános kérdések ezen a Súgóközpont-oldalon találhatók.

15. Amint a szabályzat is kifejti, ez a 80 állítás a következő öt kategóriába sorolható: (1) a Covid19 létezésére vagy súlyosságára vonatkozó állítások, ideértve a Covid19 létezését tagadó vagy súlyosságát kétségbe vonó állításokat, például az olyan állításokat, melyek szerint senki nem halt meg a Covid19-ben; (2) a Covid19 továbbadására, illetve a vele szembeni immunitásra vonatkozó állítások, ideértve az olyan állításokat, melyek szerint a Covid19-et az 5G technológiák terjesztik; (3) a Covid19 garantált gyógymódjai, illetve megelőzési módjai, például olyan állítások, amelyek szerint a helyileg alkalmazott krémek gyógyíthatják vagy megelőzhetik a koronavírus-fertőzést; (4) a helyes egészségvédelmi gyakorlatok betartása elleni felszólalás, például olyan állítások, melyek szerint az arcmaszkok káros nanoférgeket tartalmaznak, vagy a Covid19-vakcinák megváltoztatják az emberi DNS-t vagy mágnesességet okoznak; (5) az alapvető egészségügyi ellátás hozzáférhetőségére vonatkozó állítások, ideértve az olyan állításokat, melyek szerint a kórházak megölik a betegeket, hogy több pénzhez jussanak, vagy eladják a szerveiket.

16. Kérésében a Meta elmagyarázta, hogy az alábbiakra támaszkodva állapítja meg az egészségügyi vészhelyzet fennállását: (1) kihirdetett-e közegészségügyi vészhelyzetet az Egészségügyi Világszervezet (WHO); (2) fertőzőnek, halálosnak vagy nagy kockázatúnak minősítette-e a WHO a betegséget; vagy (3) ha a WHO kockázatértékelése nem elérhető, a Meta a helyi egészségügyi hatóságok által az adott országra vonatkozóan kihirdetett közegészségügyi vészhelyzetre hagyatkozik. A Meta elmondása szerint a WHO arról tájékoztatta a vállalatot, hogy egy kihirdetett vészhelyzetben „akkor nagy a kockázata az egyének visszafordíthatatlan fizikai károsodásának, ha szokatlanul erős a kapcsolat kitettség kockázata, a terjedési sebesség, valamint a megbetegedési és halálozási arány között.” (A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 6. oldal) A WHO 2020. január 30-án nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a Covid19-világjárványt.

17. Szabályzata szerint a közegészségügyi vészhelyzetekkel összefüggésben a Meta a szakértő közegészségügyi hatóságokra hagyatkozik az állítások hamisságának és annak megállapításában, hogy egy hamis állítás „valószínűleg direkt módon növeli-e a közvetlen fizikai károkozás kockázatát”. A Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy a jelenleg eltávolítandó állítások értékelésében olyan közegészségügyi szakértőkre támaszkodik, mint a WHO és az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és -megelőzési Központja (CDC). A Meta korábban olyan szakértőkkel is konzultált, mint például az UNICEF országszintű vezetői vagy a Pakisztáni Egészségügyi Minisztérium (a Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 6. oldal). A Meta és egy közegészségügyi hatóság Bizottság által megvizsgált levelezése alapján a Meta részben úgy azonosítja az állításokat, hogy figyeli platformjait, és benyújtja az állításokat értékelésre közegészségügyi szervezetekhez ahelyett, hogy a közegészségügyi hatóságok maguk azonosítanák vagy határoznák meg az eltávolítandó állításokat. Egy értékelést nyújtó közegészségügyi hatósággal folytatott kommunikáció során a Meta azonosított egy állítást (a Covid19-vakcinák szívrohamot okoznak), és megkérdezte a közegészségügyi hatóságot, hogy az hamis-e, és a védőoltás elutasításához vezethet-e. A közegészségügyi hatóság a „nincs rá bizonyíték, hogy a Covid19-vakcinák szívrohamot okoznának” következtetést alátámasztó forrásokkal és elemzéssel válaszolt. Megjegyezte, hogy különösen kamasz fiúknál és fiatal felnőtteknél jelentettek miokarditiszes (szívizom-gyulladásos) eseteket. A közegészségügyi hatóság azt is kijelentette, hogy „a szívrohamot (miokardiális infarktust) vagy más szívbetegséget okozó vakcináktól való megalapozatlan félelem a védőoltás elutasításához vezethet”.

18. A Meta félretájékoztatásról szóló szabályzata tartalmaz kivételeket, amelyek értelmében a vállalat bizonyos fajta megnyilvánulásokat mentesít az eltávolítás alól. Például engedélyezettek az olyan, politikára vagy politikai döntésekre összpontosító kijelentések, mint hogy „a Covid-előírások nem működnek” vagy „a vakcinagyártó cégek csak a pénztárcájukat akarják megtömni”. Nem sértik a szabályzatot az explicit humorral és szatírával megosztott tartalmak, mint például „Csak Brad Pitt vére gyógyítja a Covidot [két nevető, síró hangulatjel]”. Engedélyezettek a személyes anekdotákat vagy élményt kifejező állítások, ha: a tartalom adott személy élményét megosztja meg; a bejegyzés kifejezetten említi az egyén személyazonosságát; a tartalom nem fogalmaz meg kategorikus állítás, illetve nem tartalmaz felhívást. Szintén engedélyezettek a spekulatív, kérdőjeles vagy bizonytalanságot kifejező tartalmak: például „Okoznak-e a vakcinák autizmust?”.

19. A félretájékoztatásról szóló szabályzatban felsorolt állítások eltávolításakor a Meta automatizált eszközökből (vagy besorolókból), tartalommoderátorokból és belső eszkalációs csapatokból álló, normál tömeges szabálybetartatási rendszerére támaszkodik. A vállalat tájékoztatta a Bizottságot, hogy 19 nyelven tanított be besorolókat a valószínű szabálysértések azonosítására. A félretájékoztatásról szóló szabályzatot betartató tartalommoderátorok belső útmutatót kapnak, azon belül iránymutatást arra nézve, hogyan azonosítsák a platformon hagyandó tartalmakat, például a humort, a szatírát vagy a személyes anekdotákat, a Súgóközpont vonatkozó oldalán található magyarázat szerint. A tartalom eltávolításakor a felhasználónak lehetősége van „egyet nem érteni a döntéssel”. Az ellenőrzés nem garantált, de ha van szabad kapacitás, egyes döntéseket ellenőrzésnek vetnek alá a döntésvisszavonási kérés esetén. A Meta tájékoztatta Bizottságot, hogy 2020 márciusa és 2022 júliusa között a vállalat 27 millió tartalmat távolított el Covid19-félretájékoztatás miatt a Facebookon és az Instagramon. A 27 millió eltávolításból 1,3 millió esetben visszaállította a tartalmat azokra a döntésvisszavonási kérésekre reagálva, amelyeket lehetősége volt megvizsgálni.

Külső tényellenőrzés és a félretájékoztatás hátrébb sorolása

20. Azokat a tartalmakat, amelyek nem szerepelnek az eltávolítandó állítások listáján, de Covid19-félretájékoztatásnak minősülhetnek, külső tartalom-ellenőrzésnek vetik alá. A gépi tanulási technológia észleli a valószínűleg félretájékoztatást tartalmazó bejegyzéseket, és elküldi őket külső tényellenőrzőknek. A Meta független tényellenőrző szervezetekkel együttműködve ellenőrzi és megjelöli a tartalmat. A vállalat nem értékeli a tényellenőrzők teljesítményét. A Nemzetközi Tényellenőrző Hálózatra (International Fact Checking Network, IFCN) támaszkodva értékeli a szervezeteket, és biztosítja a minőséget. Az IFCN értékeli a tényellenőrző szervezeteket, hogy megfelelnek-e az alapelveket tartalmazó kódexnek, amely magában foglalja a pártatlanság és a méltányosság iránti elkötelezettséget, a források és a finanszírozás átláthatóságát, valamint a nyílt és őszinte helyreigazítási szabályokat.

21. A tényellenőrzési sorba küldött tartalom az ellenőrzés előtt átmenetileg hátrébb jelenhet meg a felhasználók hírfolyamában, különösen, ha vírusszerűen terjedő tartalomról van szó. A Meta besorolási algoritmussal határozza meg a tartalmak sorrendjét a tényellenőrzők számára, és a vírusszerűen terjedő tartalmak elsőbbséget élveznek a tényellenőrzők feladatainak sorában. A Bizottság kérdésére válaszul a Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy a tényellenőrzésre sorba állított tartalmak túlnyomó többségét soha nem ellenőrzik a tényellenőrzők. A Meta szerint a sorba állított tartalmak többsége nem hamis – ezt az állítást a Meta nem támasztotta alá bizonyítékokkal. A Meta szerint a tényellenőrző partnerek elsőbbséget adnak a bizonyíthatóan hamis állításoknak és az olyan egyértelmű csalásoknak, amelyeknek nincs valóságalapjuk, és amelyek időszerűek, népszerűek és nagy jelentőséggel bírnak. A tényellenőrzők a Meta által biztosított soron kívül, saját kezdeményezésre is találhatnak ellenőrzendő tartalmat.

22. A politikusok bejegyzései és hirdetései általában nem tartoznak a tényellenőrzés körébe A Meta meghatározása szerint a „politikus” fogalmába beletartoznak „a választáson induló jelöltek, a megválasztott tisztségviselők – és velük együtt a kabinetjük megbízottjainak jelentős része –, valamint a politikai pártok és vezetőik is.” A Meta szerint ez a szabály azért van érvényben, mert „[a szabad sajtóval rendelkező, érett demokráciákban] a politikai beszéd a leginkább figyelemmel kísért megnyilvánulás, [és] a politikai beszéd korlátozása [...] rontaná az emberek tájékozottságát azzal kapcsolatban, hogy mit mondanak a választott tisztségviselőik, és így a politikusok kevésbé lennének elszámoltathatóak a szavaikért”.

23. A tényellenőrzők a következőképpen értékelhetik a tartalmakat: „hamis”, „módosított”, „részben hamis” vagy „hiányzó kontextus”. A Meta ennek megfelelően megjelöli a tartalmat, és a tényellenőrző adott témáról írt cikkére mutató hivatkozást helyez el mellette. A cikk elolvasásához a felhasználóknak el kell hagynia a Facebookot, és meg kell nyitnia egy másik oldalt, ami további adatfelhasználást tesz szükségessé. Ez egyes felhasználók esetében többletköltséget jelent azokban az országokban, ahol a Meta platformjainak használata díjmentes (azaz a felhasználók nem fizetnek adatforgalmi és egyéb díjakat a Meta alkalmazásainak mobilalapú elérése után). A „hamis” vagy „módosított” megjelölésű tartalmakat a tartalmat kitakaró figyelmeztető képernyő fedi, amelyre rá kell kattintania a felhasználónak a tartalom megjelenítéséhez. A „részben hamisként” és „hiányzó kontextusúként” megjelölt tartalmak nincsenek kitakarva. A Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy a 2022. december 9-ig tartó 90 napos időszakban a „hamis” vagy „módosított” megjelölésű, a tartalmat kitakaró képernyővel ellátott bejegyzések esetében a Facebook-felhasználók 10%-a és az Instagram-felhasználók 43%-a nyitotta meg a bejegyzést, hogy megnézze a tartalmat”. Ugyanebben az időszakban a Meta jelentése szerint a „hamis”, „módosított”, „részben hamis” vagy „hiányzó kontextus” megjelölésű bejegyzéseknél a Facebook-felhasználók átlagosan 3%-a és az Instagram-felhasználók 19%-a kattintott a „Megnézheted, miért” felvetésre. Ez megnyit a felhasználó számára egy külön képernyőt, amely tájékoztatja arról, miért került sor a tartalom értékelésére, és hivatkozást tartalmaz a tényellenőrző cikkére.

24. Amikor a tényellenőrzők megjelölnek egy tartalmat, a Meta hátrébb sorolja a hírfolyamokban/képfolyamokban. A „hamisként”, „módosítottként” vagy „részben hamisként” megjelölt Covid19-félretájékoztatást a Meta jobban hátrébb sorolja, mint a „hiányzó kontextusú” tartalmakat. A Meta szerint a hátrébb sorolás változó hatással bír arra, hol jelenik meg egy tartalom az egyes felhasználók hírfolyamában/képfolyamában. A felhasználó személyre szabott tartalmat lát, a Meta szerint azzal a céllal, hogy az őt legnagyobb valószínűséggel érdeklő tartalmat jelenítse meg számára. A hátrébb sorolást tartalom rangsorolási pontszáma csökken. Ez az jelenti, hogy a tartalom megtekintései adott számmal vagy százalékos arányban csökkennek. Az, hogy egy felhasználó mekkora valószínűséggel lát egy hátrébb sorolt tartalmat, attól függ, milyen magas rangsorolási pontszámmal rendelkezik a tartalom a felhasználó hírfolyamában/képfolyamában szereplő többi tartalomhoz képest. Így a hátrébb sorolás a tartalmat a felhasználótól és a neki megjelenített tartalmaktól függően eltérő módon befolyásolja a tartalmat. Ha egy tartalmat csoportban osztanak meg, vagy egy nagyszámú követővel rendelkező felhasználó osztja meg azt, akkor a csoportot vagy oldalt követő és azzal kapcsolatban rendszeresen aktivitást mutató felhasználók rangsorolási pontszáma valószínűleg magasabb vagy hasonló lesz, mint a hírfolyamban/képfolyamban szereplő többi tartalom rangsorolási pontszáma. Ez azt jelenti, hogy a hátrébb sorolás nem feltétlenül éri el a kívánt hatást.

25. Ha egy tényellenőrző úgy ítéli meg, hogy egy oldal vagy csoport által létrehozott tartalom sérti a vállalat félretájékoztatásra vonatkozó szabályzatát, az oldal kezelői vagy a csoport adminisztrátorai kérhetik a döntés felülvizsgálatát. A Facebook-profilok nem kérhetik a tényellenőrző megjelölésének visszavonását. A csoportok szabálysértéseivel kapcsolatos döntések visszavonását az IOS vagy Android rendszerű Facebook alkalmazáson vagy a webböngészőn keresztül lehet kérni. Az oldalak szabálysértéseivel kapcsolatos döntések felülvizsgálatát nem lehet a webböngészőn keresztül kérni. A Facebook Súgóközpontja szerint, „ez a terméken belüli döntésvisszavonás-kérési funkció egyelőre csak bizonyos országok csoportadminisztrátorai és oldalkezelői számára elérhető. A többiek továbbra is e-mailen keresztül küldhetnek döntésvisszavonási kérést a tényellenőrzőknek.”

26. A Bizottsághoz intézett kérésében a Meta elmagyarázta, hogy a tartalmak értékelését végző tényellenőrzők száma mindig korlátozott marad. Amikor arra kérte a Bizottságot, hogy értékelje a Covid19-félretájékoztatás kezelésére rendelkezésre álló különböző megközelítéseket, a Meta kifejtette, hogy ha a vállalat kizárólag vagy túlnyomórészt a tényellenőrzésre támaszkodna, a tényellenőrzők nem tudnák átnézni a platformokon található összes Covid19-cel kapcsolatos tartalmat. Egyes félretájékoztatásokat így nem ellenőriznének a pontosság szempontjából, nem sorolnák hátrébb és nem jelölnék meg őket.

Megjelölések alkalmazása

27. A Meta kétféle „semleges tájékoztató megjelölést” (neutral inform treatments, NIT) alkalmaz: semleges megjelölést; és „Facts about X” tájékoztató megjelölést (FAXIT). Ezeket közvetlenül a Meta alkalmazza, tényellenőrzők bevonása nélkül. A FAXIT-megjelölés testre szabott megállapítást közöl a bejegyzésben megosztott tartalomról, mielőtt a felhasználót a tájékoztatási központba irányítanák. A Meta kétféle FAXIT-megjelölést alkalmaz: (1) „A Covid19-vakcinák számos vizsgálaton esnek át biztonság és hatékonyság szempontjából, azután pedig szigorúan monitorozzák őket.”; és (2) „Egyes nem jóváhagyott Covid19-kezelések súlyos károkat okozhatnak.” A Meta a besoroló által Covid19-témájúként azonosított minden tartalomnál megjelölést helyez el. A tartalom lehet igaz vagy hamis is, ez a megjelölés semmit nem jelent ki konkrétan a tartalomról. Minden NIT a Covid19-tájékoztatási központba irányítja a felhasználókat.

28. A jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatási kéréssel kapcsolatos megbeszélések során a Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2022. december 19-i hatállyal csökkenti a NIT-ek használatát. A döntés egy olyan globális kísérletre épült, amelyet a Meta termékfejlesztésért és integritásért felelős csapatai végeztek azzal kapcsolatban, milyen hatékonyan korlátozzák a NIT-ek a Covid19-félretájékoztatás gyakoriságát a platformon. A teszt kontrollcsoportja továbbra is korlátozás nélkül látta a Covid19-re vonatkozó NIT-eket. Három további tesztcsoportot is létrehoztak: az első csoport háromnaponta látta az egyes Covid19-re vonatkozó NIT-eket; a második 30 naponta látta az egyes Covid19-re vonatkozó NIT-eket; a harmadik csoport pedig egyáltalán nem látott semmilyen megjelölést. A vállalat szerint az összes csoport közül – a kontrollcsoportot is beleértve – a második csoportnál (amely 30 naponta látta az egyes NIT-eket) volt a legmagasabb az átlagos átkattintási arány a hiteles információkra. A NIT-ek megtekintésével átlagosan töltött idő is ennél a csoportnál volt a legmagasabb. Ezenkívül „nem volt statisztikailag szignifikáns regresszió” a Covid19-félretájékoztatás gyakoriságában a kontrollcsoport és a tesztcsoportok között. A kísérlet eredményei alapján a Meta arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy felső korlátot határozott meg a felhasználók által a platformjaikon látott Covid19-re vonatkozó NIT-ekre nézve: 2022. december 19-től kezdve minden felhasználó 30 naponként egyszer lát minden egyes típusú Covid19-megjelölést a platformjain. A Meta ezután arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy teljesen megszüntette a Covid19-re vonatkozó NIT-ek használatát, hogy a felhasználók kevesebb megjelölést lássanak. Erre azért van szükség, hogy a NIT-eket más közegészségügyi válsághelyzetekben is hatékonyan tudják alkalmazni.

Szankciók

29. A Meta fiók- és csoportszintű szankciókat alkalmaz, amelyek befolyásolják a félretájékoztatás terjedését. Az eltávolított vagy e szabályzat értelmében „hamisnak” vagy „módosítottnak” minősülő tartalmat közzétevő profil, oldal vagy csoport hibapontot kap, és ha eléri a hibapontokhoz meghatározott küszöbértéket, a Meta eltávolítja az ajánlásokból, nem fog tudni bevételt szerezni, és előugró ablak jelenik meg az oldal vagy a csoport látogatói számára, amely arról tájékoztatja őket, hogy az adott oldal félretájékoztatást osztott meg. A Súgóközpont-oldal szerint a Meta akkor is eltávolíthat oldalakat, csoportokat és Instagram-fiókokat, „ha a Covid19-re és a vakcinákra vonatkozó szabályokat sértő tartalmakat osztanak meg, és elkötelezettek aziránt, hogy a védőoltással kapcsolatban más elbizonytalanító információkat osszanak meg a platformon”.

IV. Külső felek bevonása

30. Az Ellenőrző Bizottság mind az érintetteket, mind pedig a Metát többféle módon is bevonta a szabályzatra vonatkozó iránymutatás kidolgozásába.

Nyilvános hozzászólások

31. Az Ellenőrző Bizottság 181 nyilvános hozzászólást kapott 2022. augusztusában a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatással kapcsolatban. Négy hozzászólás érkezett Latin-Amerikából és a Karib-tenger térségéből, öt Közép- és Dél-Ázsiából, nyolc Ázsia Csendes-óceáni térségéből és Óceániából, 81 Európából és 83 az Egyesült Államokból és Kanadából. A Bizottság nem kapott nyilvános hozzászólást a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, illetve a Szubszaharai Afrikából.

32. A hozzászólások az alábbi kérdéseket érintették:

• A Khazanah Research Institute (PC-10703) malajziai szakpolitikai kutatóintézet hozzászólása ismertette a megbízható egészségügyi információk hozzáférhetőségének eltérő szintjeit az egyes országokban, valamint a moderálatlan félretájékoztatásból eredő kockázatok különböző szintjeit. Globális megközelítés alkalmazása esetén a hozzászólás azt javasolja, hogy a Meta inkább az óvatosságot tartsa szem előtt, és továbbra is távolítsa el a káros Covid19-félretájékoztatást. A hozzászólás a „közvetlenül fenyegető fizikai károkozás” egyértelmű meghatározásának hiányára, valamint a kontextus ismeretének, a monitorozás folyamatosságának és a szabálybetartatás átláthatóságának fontosságára is figyelmeztetett e feltétel teljesülésének hatékony értékelése érdekében.
• Az American Civil Liberties Union hozzászólásában (PC-10759) aggodalmát fejezte ki, hogy a tények és a fikció, valamint a vélemény, a tapasztalat és a tényállítás közötti tömeges különbségtétel nehézsége miatt a Meta elhallgattat olyan megnyilvánulásokat, amelyeket egyébként engedélyezni kellene.
• Az egyesült államokbeli Asian Americans Advancing Justice (PC-10751) nonprofit szervezet megjegyezte, hogy az ázsiai amerikaiakat „bűnbakként” tartják felelősnek a vírus behurcolásáért az Egyesült Államokba.
• Az Edinburgh-i Egyetem professzora, Simon Wood hozzászólása (PC-10713) rámutatott arra az aggályra hogy a tényellenőrzők nem rendelkeznek megfelelő szakmai tudással a komplex tudományos dokumentumok és bizonyítékok hatékony tényellenőrzéséhez.
• A Media Matters for America (PC-10758) hozzászólása felhívta a figyelmet arra, hogy a Meta keresztellenőrzési rendszere aláássa a félretájékoztatás kezelésére irányuló erőfeszítéseket. Mivel a hírességek, a politikusok, az újságírók és más prominens felhasználók esetében a Meta „lassabban és megengedőbben tartatta be a szabályokat,” a tartalmi szabálysértéseknél, a félretájékoztatás fennmaradt a platformon.
• Több hozzászólás is felhívta a figyelmet a Meta felelősségére a közbiztonságot fenyegető kockázatok kezelése terén, tekintettel az elérésére és rendszerei félretájékoztatás felerősítésében játszott szerepére. Aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy helyénvaló-e megjelöléseket és hátrébb sorolást alkalmazni a károkozás kockázatának csökkentésére. A Center of Internet and International Studies vezető alelnökének hozzászólása (PC-10673) például kiemelte, hogy a megjelölés nem elegendő a politikusok és a meghatározó influenszerek által terjesztett félretájékoztatás kezelésére. Mégpedig azért, mert „a bejegyzések megjelölése önmagában nem elegendő a potenciális kockázat kezelésére. Mivel engedélyezte a haláleset vagy a súlyos betegség kockázatát növelő hamis információk közzétételét, a Meta nem tett eleget felelősségének.”
• Több hozzászólás is javasolta, hogy a Meta alkalmazzon megjelölést és hátrébb sorolást a félretájékoztatás eltávolítása helyett. Saiph Savage, a Northeastern University és az Universidad Nacional Autónoma de México (UNAM) docense hozzászólásában (PC-10519) felhívta a figyelmet az eltávolítási szabályok és a kapcsolódó szankciók őslakos közösségekre és véleménynyilvánításra gyakorolt hatására, megjegyezve, hogy az őslakos közösségek „vallási meggyőződésük miatt másként nyilatkoznak a Covid19 kezelésének helyes gyakorlatáról”.

33. A jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatáshoz beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

Érintettek regionális kerekasztal-megbeszélései

34. A Bizottság további konzultációkat folytatott az érintettekkel a számukra szervezett regionális kerekasztal-megbeszéléseken keresztül. Civil szervezetekkel együttműködve, a Bizottság hat kerekasztal-megbeszélést hívott össze észak-amerikai, latin-amerikai, afrikai, ázsiai és európai érintettekkel. Ezeken a kerekasztal-megbeszéléseken a Bizottság mintegy 100, tényellenőrző szervezeteket, közegészségügyi hatóságokat és szakértőket, félretájékoztatással foglalkozó kutatókat, digitális írástudási és kommunikációs szakértőket és emberi jogi aktivistákat képviselő személlyel konzultált. Ez az együttműködés – az őszinte vita biztosítása és a résztvevők védelme érdekében – a Chatham House szabály értelmében zajlott.

35. A konzultációk során a következő témák és problémák merültek fel:

• Minden régióban közös kérdések például a következők: az adathiány, valamit a félretájékoztatás egyes országokra jellemző nagyságrendjének és a Meta meglévő szabályai által kiváltott hatás mérésének nehézsége a Meta adatainak és belső kutatásainak hozzáférhetetlensége miatt; jelentős mennyiségű félretájékoztatás a vírus súlyosságáról, a házi gyógymódokról és az alternatív kezelésekről (beleértve a hipó népszerűsítését), a világjárvány elleni intézkedések összekapcsolása az 5G technológiával és az oltásellenes félretájékoztatással; aggályok amiatt, hogy az eltávolítási szabályok a véleménynyilvánítást elfojtó, túlzott szabálybetartatáshoz vezethetnek; a Facebook félretájékoztatást elősegítő architektúrájával való foglalkozás szükségessége; a félretájékoztatás főbb terjesztőinek pénzügyi és/vagy politikai indítékai az ilyen tartalmak népszerűsítésére; A közegészségügyi válság súlyosbításán túl a Covid19-félretájékoztatás az emberek intézményekbe, tudományos kommunikációba és tudományosan megalapozott és orvosi kezelésekbe (például a védőoltásokba) vetett bizalmát is aláássa.
• A latin-amerikai érintettek által felvetett problémák a következők: a tényellenőrzés hatékony lehet, de a félretájékoztatást gyakran azután jelölik meg, miután a tartalom már eljutott a célközönséghez; aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tényellenőrzés kiterjedtsége nem szabályozható, és az angolon kívüli nyelveken lényegesen kisebb a lefedettsége; a félretájékoztatást leleplező tudósokat szervezetten zaklatják; egyes tényellenőrzőket megfenyegettek és zaklattak, egyesek fizikai biztonságukat féltve elmenekültek az országból vagy a régióból; tényellenőrző szervezeteket pereltek be tényellenőrzés miatt, és meg kellett védeniük magukat a peres eljárások során, ami kimerítette amúgy is korlátozott erőforrásaikat; a politikusok és prominens személyiségek nem tartoznak a tényellenőrzés hatálya alá; a közegészségügyi szakértők és az egészségügyi személyzet nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel vagy kapacitással ahhoz, hogy hatékonyan lépjenek fel a félretájékoztatási kampányokkal szemben, különös tekintettel azokra, amelyeket hírhedt influenszerek, illetve politikai vagy gazdasági érdek által vezérelt szereplők támogatnak (mint például a Covid nem hatékony alternatív gyógymódjainak népszerűsítése).
• Az észak-amerikai érintettek által azonosított problémák a következők: az egészségügyi szakemberek arról számoltak be, hogy az egészségügyi szolgáltatókra jelentős terhet ró a félretájékoztatás kezelése, ami számottevő időt és erőforrásokat igényel, és kiégéshez vezet; jobb és igazságosabb döntésvisszavonás-kérési mechanizmusokra van szükség azoknál a felhasználóknál, akiknek a tartalmát eltávolították; aggályos, hogy a félretájékoztatás elterjedtségét és a különböző beavatkozások hatékonyságát vizsgáló kutatások nagy része az Egyesült Államokra és Nyugat-Európára összpontosít; aggályos, hogy a tényellenőrzés kiterjedtsége nem szabályozható, és az angolon kívüli nyelveken lényegesen kisebb a lefedettsége; a hatékonyabb fiókszintű szankciók szükségessége; aggályos, hogy a félretájékoztatás eltávolításának következetlensége felerősítheti a meglévő összeesküvés-elméleteket; a videós formátumú tartalmak moderálásának nehézségei.
• Az ázsiai érintettek által azonosított problémák a következők: a félretájékoztatás széles körben elterjedt volt a világjárvány kezdetén, és a hagyományos média mellett a közösségi médián keresztül is terjedt; a félretájékoztatás több országban is a kisebbséget vagy a veszélyeztetett népességet, például a migráns munkavállalókat vagy a vallási kisebbségeket célozta meg a vírus terjesztőjeként; a tényellenőrzés nem tud a félretájékoztatás ütemében haladni, és gyakran túl későn kerül sor rá; a kormányok arra használták fel a félretájékoztatásból eredő fenyegetéseket, hogy célba vegyék a médiaügynökségeket és elhallgattassák az ellenvéleményeket; a tényellenőrzésen átesett cikkek nem annyira elérhetőek, illetve meggyőzőek, mint a félretájékoztatást tartalmazó tartalmak; hasznos lenne szorosabb együttműködést kialakítani a régió tényellenőrző szervezetei között, mivel azonos vagy hasonló narratívák terjednek egyik országból a másikba; a tényellenőrző szervezeteknek nincsenek meg az erőforrásaik ahhoz, hogy a különböző országokban beszélt sokféle nyelven tényellenőrző cikkeket készítsenek.
• Az afrikai érintettek által felvetett problémák a következők: Afrikában a vallási vezetők a félretájékoztatás kiemelkedő terjesztői; a kormányok és az ellenzéki pártok a Covid19-félretájékoztatás kiemelkedő terjesztői; a kormány és a közintézmények iránti bizalmatlanság termékeny talajként szolgált a félretájékoztatás terjedéséhez; a közegészségügyi hatóságok jelentős kihívásokkal szembesülnek a nyilvános kommunikáció során, és az egyes országok között nagy eltérések vannak a közegészségügyi hatóságok eredményessége és az erőforrások rendelkezésre állása terén; a tényellenőrzés nem minden nyelven érhető el, és ez korlátozza a hatékonyságát.
• Az európai érintettek által jelzett problémák a következők: a félretájékoztatás hatása – a digitális írástudás szintjétől, a kormányba és a közegészségügyi hatóságokba vetett bizalomtól, valamint a médiakörnyezet nyitottságától függően – országonként változik; egyesek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a félretájékoztatás eltávolítása elfojtja a közérdekű kérdésekről folytatott nyílt vitát; egyesek szerint a félretájékoztatás a leginkább veszélyeztetett népességcsoportokat érinti a leghátrányosabban (például az immunszupprimáltakat, a gyerekeket, az alacsony digitális írástudással rendelkezőket, és azokat, akik korlátozottan érik el a sokszínű médiát, vagy nem férnek hozzá megfelelő egészségügyi ellátórendszerhez); a félretájékoztatás elrettentő hatása az emberek döntéshozatali folyamatára; mások megemlítették, hogy olyan intézkedések elfogadására van szükség, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy nyíltan megvitassanak olyan közegészségügyi intézkedéseket, mint például az arcmaszk használata vagy a közösségi távolságtartás; néhányan rámutattak, hogy az egyik platformról eltávolított félretájékoztatás könnyen átkerülhet egy másikra, ezért összehangolt megközelítésre van szükség; a dezinformációval szembeni megelőző, nem pedig reaktív megközelítésre van szükség; a helyes és pontos információk népszerűsítésének szükségessége a Meta platformjain.

A Meta bevonása

36. Miután a Meta benyújtott a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérését, a Bizottság 50 írott kérdést intézett a vállalathoz 2022 júliusa és decembere között. A Meta három „kérdezz-felelek” jellegű beszélgetés keretében írásban vagy szóban válaszolt ezekre a kérdésekre. Negyven kérdést teljesen, 10-et pedig részben megválaszolt. A részleges válaszok az adatok régió és nyelv szerinti bontásával, a különböző szabálybetartatási intézkedések hatékonyságára vonatkozó belső kutatásokkal és azzal kapcsolatosak, hogyan súlyozta a vállalat az egymással versengő szempontokat és a szakértői tanácsokat szabályai kidolgozásakor. A Bizottság az alábbiakkal kapcsolatban nyújtott be kérdéseket: A Meta belső adatai vagy kutatásai a Covid19-félretájékoztatás elterjedtségéről a Meta platformjain globális szinten, valamint országonkénti és nyelvenkénti bontásban; az eltávolítási szabályok betartatására alkalmazott folyamat és intézkedések, valamint az eltávolítások számával kapcsolatos adatok; a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelvek szabálybetartatási adatairól szóló nyilvános jelentések; a közegészségügyi hatóságok és szakértők szerepe az eltávolítási szabályok kidolgozásában és betartatásában; a Covid19-félretájékoztatás eltávolításának hatékonyságára és hatására vonatkozó bármilyen kutatás; az egyéb intézkedések – köztük a tényellenőrzés, a semleges megjelölést és a hátrébb sorolást – hatékonyságára és hatására vonatkozó bármilyen kutatás; a külső tényellenőrző szervezetek szerepe; a Covid19- félretájékoztatás elleni szankciók; a Covid19-félretájékoztatási szabályok betartatására vonatkozó belső útmutató; értékelte-e a vállalat a keresztellenőrzési program hatását a Covid19-félretájékoztatási szabályok hatékonyságára; az érintettek bevonásának folyamata és a jelen szabályok kidolgozása során megkérdezett szakértők, valamint az, hogy miként értékelte a Meta kapott információkat; a kétféle szabálybetartatás megvalósíthatósága, amikor is egyes országokban eltávolítanák a tartalmat, más országokban viszont nem; további alternatív intézkedések, beleértve a digitális írástudást javító befektetéseket.

V. Az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat Bizottság általi elemzésének és értékelésének keretrendszere

37. Kérésében a Meta azt kérdezte meg a Bizottságtól, hogy folytassa-e bizonyos Covid19-cel kapcsolatos tartalmak eltávolításának gyakorlatát az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat alapján, vagy egy kevésbé korlátozó megközelítés jobban összhangban lenne a vállalat értékeivel és emberi jogi felelősségével. A kérdés megválaszolásához a Bizottság elemzi, hogy összhangban van-e a szabályzat a Meta értékeivel és emberi jogi felelősségével, beleértve, hogy az szükséges és arányos-e jelenleg, vagy a vállalatnak kevésbé korlátozó megközelítést kellene alkalmaznia a Covid19-félretájékoztatás kezelésére. Az erre az elemzésre épülő ajánlásokat a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatás utolsó szakasza ismerteti.

38. A Covid19-félretájékoztatással kapcsolatos szabályok kidolgozása során alkalmazott stratégia ismertetésekor a Meta felhívta a figyelmet arra, hogy a különböző szakterületek szakértői és a különböző régiók érintettjei jelentősen eltérő módon értékelik a kockázatot és a kockázatenyhítő intézkedéseket. A Bizottság saját kutatásai és az érintettek bevonása során is ellentétes és egymásnak ellentmondó álláspontokat hallott a Covid19-félretájékoztatás platformokon hagyásával járó kockázatokról, valamint a különböző intézkedések kockázatkezelési hatékonyságáról.

39. Nincs egyetlen elfogadott megoldás a Covid19-félretájékoztatás problémájára és annak emberi jogokat, életet és egészséget – különösen a leginkább veszélyeztetettekét – érintő kockázataira nézve. Egy regionálisan megalapozottabb megközelítés jobban megteremtené a szükséges kapcsolatot a félretájékoztatás és a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás között. A Bizottságnak azonban figyelembe kellett vennie a Meta meglévő rendszerei jelenlegi korlátaira vonatkozó nyilatkozatait és a Covid19-félretájékoztatási narratívák terjedésének módját a világban. A Bizottság tagjai eltérően reagáltak ezekre az aggályokra, és a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatás a lehetséges mértékig összehangolja a Bizottság különböző álláspontjait. Ez az iránymutatás a Covid19-félretájékoztatás világszerte létező különböző megközelítéseinek figyelembevételére törekvő, körültekintő kompromisszum eredménye a közegészségügyi vészhelyzet közepette, figyelembe véve a Meta állítólagos technikai korlátait. Ezért nem képviselheti az egyes bizottsági tagok személyes véleményét.

A Meta értékei

40. A Meta értékeit a Facebook közösségi alapelveinek bevezetője ismerteti, amely „kiemelt fontosságú” értékként írja le a „véleménynyilvánítás” értékét. A Meta négy másik érték érvényesítése érdekében korlátozza a „véleménynyilvánítást”, és ezek közül kettő releváns itt: a „biztonság” és a „méltóság”. A „biztonság” értékének védelme érdekében a Meta „eltávolítja azokat a tartalmakat, amelyek kockázatot jelenthetnek az emberek fizikai biztonságára nézve.” A „méltóság” értéke kijelenti, hogy „méltóságát és jogait tekintve minden ember egyenlő”, és mindenkitől elvárt, hogy „tiszteletben tartsa mások méltóságát, és ne zaklassa vagy alacsonyítsa le őket.”

41. A Bizottság megítélése szerint a Meta Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzata megfelel a Meta „véleménynyilvánítás”, „biztonság” és „méltóság” értékeinek. Közegészségügyi vészhelyzetben jelentős a károkozás kockázata, és „a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát direkt módon növelő” egészségügyi félretájékoztatás esetében a „véleménynyilvánítás” értéke a „biztonság” értéke érdekében korlátozható. A Covid19-félretájékoztatásából származó közvetlenül fenyegető károkozás aránytalanul nagy mértékben sújtja a leginkább veszélyeztetetteket, beleértve az immunhiányos és más alapbetegségben szenvedőket, a fogyatékkal élőket, a szegény közösségeket és az időseket, valamint az egészségügyi dolgozókat.

A Meta emberi jogi felelőssége

42. 2021. március 16-án a Meta bemutatta vállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben kifejti elkötelezettségét az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekben (UNGP-kben) foglalt jogok tiszteletben tartása iránt. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott UNGP-k meghatározzák a magánvállalkozások emberi jogi felelősségének önkéntes keretrendszerét.

43. Az UNGP-k 12. alapelve szerint az üzleti vállalkozások emberi jogok tiszteletben tartására irányuló felelőssége a nemzetközileg elismert emberi jogokra vonatkozik, minimális követelményként az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében említettekre. Ez az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából (ICCPR) és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányából (ICESCR) áll. Ez a felelősség azt jelenti, hogy a vállalatoknak „kerülniük kell mások emberi jogainak megsértését, és foglalkozniuk kell azokkal a negatív emberi jogi hatásokkal, amelyekben érintettek” (11. alapelv). A vállalatoktól elvárt, hogy: „a) saját tevékenységükkel ne gyakoroljanak negatív hatást az emberi jogokra és ahhoz ne járuljanak hozzá, és foglalkozzanak az esetlegesen jelentkező ilyen hatásokkal; b) üzleti kapcsolataik révén törekedjenek a működésükhöz, termékeikhez vagy szolgáltatásaikhoz közvetlenül kapcsolódó negatív emberi jogi hatások megelőzésére vagy enyhítésére, még akkor is, ha maguk nem járultak hozzá e hatásokhoz” (13. alapelv).

44. A 17. alapelv továbbá kijelenti azt is, hogy „a negatív emberi jogi hatások azonosítása, megelőzése, mérséklése és a kezelésükről való beszámolás” érdekében a vállalatoknak „emberi jogi átvilágítást” kell végezniük. Ennek a folyamatnak a keretében fel kell mérniük a tényleges és potenciális emberi jogi hatásokat, integrálniuk kell a megállapításokat és reagálniuk kell rájuk, követniük kell a válaszokat, és kommunikálniuk kell a hatások kezelésének módját. Mivel az emberi jogi kockázatok idővel, a vállalkozás működésének és működési környezetének alakulásával együtt változhatnak, folyamatosan fennáll az emberi jogi átvilágítás végrehajtásának kötelezettsége. Végül, a 20. alapelv kijelenti, hogy a vállalkozásoknak megfelelő minőségi és mennyiségi mutatók alapján nyomon kell követniük válaszlépéseik hatékonyságát, és figyelembe kell venniük mind a belső, mind a külső forrásokból, például az érintettektől érkező visszajelzéseket.

45. A Bizottság elemzését ennél a szabályzatra vonatkozó iránymutatásnál a következő emberi jogi normák támasztották alá:

• A szabad véleménynyilvánítás joga, amint azt az ICCPR 19. cikkének 2. paragrafusa védi. Ez a cikk biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságának széles körű védelmét bármilyen médián keresztül, határoktól függetlenül. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog a mindenféle információ kereséséhez, fogadásához és megosztásához való jogra is kiterjed.
• Élethez való jog (ICCPR, 6. cikk): minden embernek eredendően joga van az élethez.
• Egészséghez való jog (ICESCR 2. és 12. cikk): mindenkinek joga van az elérhető legmagasabb szintű testi és szellemi egészséghez. A 12.(2) cikk kijelenti, hogy e jog érvényesülése magában foglalja „olyan feltételek megteremtését, amelyek betegség esetén mindenki számára biztosítják az egészségügyi szolgáltatást és ellátást.” Ez kiterjed „az egészséget meghatározó alapvető tényezőkre”, mint például az egészséggel kapcsolatos oktatáshoz és információhoz való hozzáférésre, valamint „a lakosság részvételére az egészséggel kapcsolatos döntéshozatalban közösségi, nemzeti és nemzetközi szinten”. ( ICESCR 14. általános megjegyzés, 11. cikk) Az információhoz való hozzáférés magában foglalja az egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos információ vagy ötletek keresésének, fogadásának és megosztásának jogát. Az egészséghez való jog tiszteletben tartása a közegészségügyi kérdések jogszerű megvitatásának védelmét jelenti.
• A tudományos fejlődés és alkalmazásai előnyeinek élvezéséhez való jog (ICESCR 15.(1)(b) cikk).
• A diszkriminációmentességhez való jog (ICCPR 26. cikk): A 26. cikk tiltja a diszkriminációt, és minden embernek egyenlő, hatékony védelmet garantál a bármely védett tulajdonságon alapuló diszkrimináció ellen.
• A hatékony jogorvoslathoz való jog (ICCPR 2. cikk):

46. Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságához való joggal foglalkozó különmegbízottja a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben hangsúlyozta a véleménynyilvánítás szabadságához való jog fontosságát, megjegyezve, hogy „az információhoz való hozzáférés elősegítése támogatja az egészség, az élet, az autonómia és a jó kormányzás előmozdítását”, és „figyelmeztetett a nézőpont szerinti diszkriminációra”. ( A/HRC/44/49, 2. és 52. bekezdés). A közegészségügyi vészhelyzet idején történő félretájékoztatás jelentősen befolyásolhatja az emberek megbízható információhoz, egészségügyi útmutatáshoz és erőforrásokhoz való hozzáférésének jogát, ami elengedhetetlen az egészséghez és az élethez való jog védelméhez. Amint az ENSZ különmegbízottja megjegyezte „a hazugságok és a propaganda megfosztják az egyéneket az autonómiától, a kritikus gondolkodás képességétől, az önmagukba és az információforrásokba vetett bizalomtól, valamint a társadalmi viszonyokat javító vitában való részvétel jogától”. ( A/HRC/44/49, 60. bekezdés) A különmegbízott azt is megjegyezte, hogy „a hamis információkat felerősítik az olyan algoritmusok és üzleti modellek, amelyek célja a felhasználókat a platformon tartó szenzációhajhász tartalmak népszerűsítése”, és felszólította a vállalatokat, hogy „reagáljanak ezekre az aggályokra, és a tartalommoderálás javításán túl vizsgálják felül üzleti modelljeiket.” ( A/HRC/47/25, 16. és 95. bekezdés)

47. A 19. cikk lehetővé teszi a véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását bizonyos szűk és korlátozott feltételek fennállása esetén, amelyek a törvényesség (a szabályok egyértelműsége), a jogszerűség, valamint az arányosságot is magában foglaló szükségesség hármas követelményeként ismertek. Az ENSZ vélemény és véleménynyilvánítás szabadságáért felelős különmegbízottjának javaslata szerint az ICCPR 19. cikkének 3. bekezdése hasznos keretrendszert biztosít a platformok tartalommoderálási gyakorlatának meghatározásához és a vállalatoknak az emberi jogi alapelvekhez kell kötniük tartalmi szabályaikat ( A/HRC/38/35, 10-11. bekezdés, A/74/486, 58. bekezdés). A Bizottság elismerte, hogy bár az ICCPR nem keletkeztet kötelezettségeket a Metára nézve úgy, mint az államokra nézve, a Meta vállalta az emberi jogok UNGP-kben foglaltak szerinti tiszteletben tartását. ( A/74/486, 47-48. bekezdés). Ezért ahol a vállalat szabályai eltérnek az államok számára a véleménynyilvánítás korlátozásának igazolásához kötelezően előírt magas szintű normáktól, a Meta köteles olyan, indoklással ellátott magyarázatot adni a szabályoktól való eltérésre, amely összhangban van azokkal az emberi jogi normákkal, amelyek tiszteletben tartására kötelezettséget vállalt (47-48. bekezdés).

Törvényesség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

48. A szabad véleménynyilvánítás bármilyen korlátozásának hozzáférhetőnek és elég világosnak kell lennie hatályát, jelentését és hatását tekintve ahhoz, hogy iránymutatást adjon a felhasználóknak és a tartalomellenőröknek arra nézve, hogy milyen tartalom megengedett a platformon és mi nem. Az egyértelműség vagy a pontosság hiánya a szabályok következetlen és önkényes betartatásához vezethet. ( A/HRC/47/25, 40. bekezdés).

49. „Állítólagos Covid-gyógymód” döntésében [2020-006-FB-FBR] a Bizottság javasolta, hogy a Meta dolgozzon ki egyértelmű, hozzáférhető közösségi alapelveket az egészségügyi félretájékoztatásról, egy helyen összevonva és tisztázva a meglévő szabályokat (ideértve a fontos kifejezések, például a félretájékoztatás meghatározását). Ezt a szabályalkotást ki kell egészíteni olyan „részletes körülírásokkal, amelyek illusztrálják [e] szabályok értelmezésének és alkalmazásának finomságait.” A Meta a Bizottság ajánlására válaszul dolgozta ki a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelveket. Egy cikket is közzétett a Súgóközpontban, amely tartalmazza az eltávolítandó állítások listáját, valamint a szabálybetartatás módjával kapcsolatos gyakori kérdéseket, beleértve azt is, hogyan kezeli a vállalat a humort, a szatírát és a személyes anekdotákat a szabályzat alapján. A Bizottság elismerését fejezi ki a vállalatnak ezeknek a lépéseknek a végrehajtásáért.

50. Az e szabályok alapján eltávolított állítások egy, az általánostól a konkrétig terjedő skálán is elhelyezhetők. Például több, jelenleg eltávolítandó állítást szűken határoz meg a Meta (pl. „azokat az állításokat, amelyek szerint a Covid19-cel kapcsolatos közösségi távolságtartási utasítások valójában az 5G vezeték nélküli kommunikációs technológiai infrastruktúra telepítését szolgálják”), míg másoknál általánosabban fogalmaz (pl. „azoknál az állításoknál, amelyek szerint a közösségi/fizikai távolságtartás nem segít megelőzni a Covid19 terjedését”). A Bizottság nem elemezte, hogy kellően egyértelmű-e az egyes állításokban szereplő korlátozás, mivel a pontosság és az egyértelműség biztosítása elsősorban a Meta feladata. A Bizottság megjegyzi, hogy a Metának rendelkeznie kell információkkal arról, mely állítások eredményeztek rendszeresen túlzott vagy elégtelen szabálybetartatást, ami releváns problémákra utalhat az egyértelműség terén. A Bizottság emellett megjegyzi, hogy a Covid19-félretájékoztatási szabályok értelmében eltávolítandó konkrét állítások megtalálhatók egy Súgóközpont-oldalon. Az oldal nem rendelkezik változtatási naplóval, ahol a felhasználók láthatnák, hogy egy állítást mikor tettek fel az oldalra, távolítottak el onnan vagy módosítottak.

51. Az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat és a törvényességi előírások jobb összehangolása érdekében a Bizottság az alábbi VI. szakaszban részletesen kifejtett 1., 2., 3., 4. és 11. ajánlást fogalmazza meg.

Jogszerű cél

52. A szabad véleménynyilvánítás korlátozásának valamilyen jogszerű célt kell szolgálnia, amelyek célok közé tartozik többek között mások jogainak védelme és a közegészségügy védelme. Az Emberi Jogi Bizottság értelmezése szerint a „jogok” szó magában foglalja az ICCPR és általánosabban a nemzetközi emberi jogi jogszabályok által elismert emberi jogokat ( a 34. általános megjegyzés 28. bekezdése).

53. A Meta Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzata a közegészségügy védelmének jogszerű céljait szolgálja egészségügyi válsághelyzetben, valamint az egyének információhoz való hozzáférési jogának, élethez és egészséghez való jogának, tudományos fejlődés és alkalmazásai előnyei élvezetéhez való jogának, valamint diszkriminációmentességhez való jogának a védelmét.

Szükségesség és arányosság

Áttekintés

54. A szabad véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció eléréséhez; a lehető legkevésbé zavaró eszköznek kell lennie azok közül, amelyekkel elérhető a védelmi funkció; arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (a 34. általános megjegyzés 34. bekezdése).

55. Az alábbiakban kifejtett okok miatt a Bizottság szükségesnek és arányosnak ítéli azokat a szabályokat, amelyek felhatalmazzák a Metát az olyan Covid19-félretájékoztatás eltávolítására, amely közegészségügyi vészhelyzetben „valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. Ezért ezek a szabályok elvileg összhangban állnak a vállalat értékeivel és emberi jogi felelősségével. A közegészségügyi vészhelyzet kihirdetésével az ENSZ közegészségügyi hatósága megállapítja, hogy olyan rendkívüli esemény áll fenn, amely egy „súlyos és közvetlen fenyegetést jelentő” betegség nemzetközi terjedésével veszélyezteti a közegészséget vagy az emberi populációk életét (WHO Nemzetközi Egészségügyi Rendelet, 2005). Tekintve, hogy a WHO globális közegészségügyi vészhelyzetté nyilvánította a Covid19-et, egy nagyon bizonytalan, változó és halálos betegséget, a Bizottság szerint arányos volt a Meta válasza. Az Ellenőrző Bizottság ilyen körülmények között elképzelhetőnek tart olyan egészségi témájú káros félretájékoztatást – különösen, ha azt tömegesen vagy meghatározó influenszerek terjesztik –, amely súlyos közegészségügyi károkat okozhat, és a Meta platformjain és azokon kívül egyaránt negatívan érintheti az egyének jogait. A Bizottság tisztában van azzal, hogy egy közegészségügyi vészhelyzet legintenzívebb szakaszában nincs feltétlenül lehetőség arra, hogy több szakértő bevonásával alapos előzetes konzultációt tartsanak az egyes félretájékoztatási állításokról. A Meta megközelítésének arányosságát értékelve a Bizottság a vállalat azon álláspontját is figyelembe vette, hogy a Covid19-félretájékoztatás helyi kezelése nem megvalósítható.

56. A Covid19 körülményeinek változásával azonban a szükségesség és az arányosság megítélése is szükségszerűen változik. A Bizottság tisztában van vele, hogy a Covid19 hatása nem azonos a világ különböző részein. Ez többek között a vírus terjedésétől, az adott ország egészségügyi rendszerétől és a Covid19-ről szóló információk fogadását és megosztását lehetővé tevő civil szféra minőségétől függ. Bár továbbra is érvényben van a WHO Covid19-vészhelyzetre vonatkozó nyilatkozata (amelyet 2023 januárjában meg is újítottak), a világ számos részén csökkent a Covid19 megbetegedések száma, és a vészhelyzeti intézkedéseket jelentősen enyhítették. Ez is nehezíti az arányossági feltételeknek megfelelő globális megközelítés alkalmazását. Az alábbi 1. ajánlásban foglaltaknak megfelelően a Metának átlátható és átfogó eljárást kell indítania annak megállapítására, hogy a 80 eltávolítandó állítás között vannak-e olyanok, amelyek már nem hamisak, illetve már valószínűleg nem növelik direkt módon „a közvetlen fizikai károkozás kockázatát”. A folyamatnak magában kell foglalnia egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi az eltérő vélemények meghallgatását és figyelembevételét, beleértve a tudományos közösségen belüli eltérő nézeteket, valamint a szabad véleménynyilvánítás szakértőinek és a félretájékoztatás online terjedése és annak hatásai terén szakértelemmel bíró személyeknek a véleményét. Az alábbi 4. ajánlásban a Bizottság arra is felhívja a Metát, hogy kezdje meg az egyes országokban esetleg továbbra is fennálló emberi jogi kockázatok azonosításának folyamatát, és készüljön fel az e kockázatok enyhítésére irányuló helyi szintű megközelítés alkalmazására a globális egészségügyi vészhelyzet megszűnése után.

Az érintettek véleménye

57. A világ több régiójából származó érintettek olyan, a félretájékoztatást széles körben népszerűsítő politikusokról, vallási vezetőkről, influenszerekről és egészségügyi hatóságokról számoltak be a Bizottságnak, akikkel/amelyekkel a tényellenőrzők, tudományos szakértők és közegészségügyi hatóságok nem tudtak lépést tartani. Az érintettek – régiótól függetlenül – arról is beszéltek, hogy a félretájékoztatás milyen hatással van az alternatív kezeléseket választó emberekre és oltási hajlandóságukra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a félretájékoztatás befolyásolja az egyének hajlandóságát a közegészségügyi iránymutatás és a megelőző intézkedések betartására. Az érintettek kiemelték, hogy az ilyen jellegű félretájékoztatás gátolja a megelőző intézkedések végrehajtását és a kockázatkezelést, ami a lakosság egészét érinti, és aránytalanul nagy hatással van az olyan veszélyeztetett csoportokra, mint az immunhiányosok, a fogyatékkal élők, a krónikus betegségekben szenvedők, az idősek, valamint a szegény és marginalizált közösségek. (A Covid19-cel kapcsolatos adatokra vonatkozó bővebb tájékoztatásért lásd a WHO irányítópultját.) Az online félretájékoztatás hatásáról végzett alapos vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberek egyre kevésbé veszik figyelembe a közegészségügyi iránymutatást, és kisebb valószínűséggel fogadják el a jövőbeni diagnosztikai vizsgálatokat vagy a védőoltást. A Bizottság megjegyzi, hogy további, a Covid19-félretájékoztatásból eredő károkat is jelentettek, például a tudományos és a közegészségügyi hatóságokba vetett bizalom aláásását. Ez akadályozza a Covid19-cel és más közegészségügyi válsághelyzetekkel kapcsolatos közegészségügyi intézkedések hatékony végrehajtását. A Covid19-félretájékoztatással kapcsolatban jelentett további károk közé tartoznak a tényellenőrző szervezetek és az egyes tényellenőrzők elleni közvetlen támadások, zaklatások és stratégiai perek.

58. A szakértők azt is megjegyezték, hogy miután a Meta megkezdte a Covid19-félretájékoztatás eltávolítását, összességében véve számottevően csökkent a platformon a félretájékoztatás mennyisége, és azzal érveltek, hogy az ilyen intézkedések nélkül a félretájékoztatás mennyisége ismét növekedni fog, és az oltásellenes tartalom fogja uralni a közösségi platformokon, köztük a Facebookon folytatott eszmecserét. Ezek a szakértők észrevételezték, hogy az átláthatóság és a Meta adataihoz vagy belső kutatásaihoz való hozzáférés hiánya meghiúsítja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy egyértelmű bizonyítékokat találjanak a félretájékoztatás elleni intézkedések, köztük az eltávolítás hatékonyságára. Az érintettek azonban világszerte azzal érveltek a Bizottságnak, hogy mindaddig, amíg továbbra is mindenütt magas a halálesetek száma, és sok ember egészsége van veszélyben, a vállalatnak folytatnia kell a sürgős intézkedések végrehajtását, és el kell fogadnia, hogy még hibák árán is meg kell mentenie a veszélyeztetett életeket, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett emberek életére. Bár a Covid19-re vonatkozó megbízható tudományos információk elérhetősége jelentősen javult a világjárvány kezdete óta, az információkhoz való hozzáférés országonként és közösségenként eltér, a hamis és félrevezető információk nagyságrendje pedig világszerte megnehezíti az emberek számára a meglévő tudományos információk elérését és értékelését, ami aláássa a hozzáférés előnyeit. Ezzel kapcsolatban például a Khazanah Research Institute (PC-10703) malajziai politikai kutatóintézet hozzászólása ismertette a megbízható egészségügyi információk hozzáférhetőségének eltérő szintjeit az egyes országokban, valamint a moderálatlan félretájékoztatásból eredő kockázatok különböző szintjeit. Ugyanezt az álláspontot más szakértők és érintettek is támogatták a világ különböző részeiről, különösen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező országokból. Globális megközelítés alkalmazása esetén a Khazanah Research Institute hozzászólása azt javasolja, hogy a Meta inkább az óvatosságot tartsa szem előtt, és továbbra is távolítsa el a káros Covid19-félretájékoztatást.

59. Amint azt a Meta a Bizottsághoz benyújtott kérésében elismerte, a világjárvány lefolyása világszerte változó volt, és az is marad. Jelentős eltérések vannak az átoltottsági arányt, az egészségügyi ellátórendszerek kapacitását és erőforrásait, valamint a hiteles útmutatásba vetett bizalmat tekintve. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a vírus a különböző országokban aránytalanul nagy mértékben érinti a leginkább veszélyeztetett embereket. Bár az Egyesült Államokban és a világ más országaiban kifejlesztettek védőoltásokat, és azok könnyen hozzáférhetők, ez nem tükrözi a globális trendeket. A Meta szavaival: „A magas jövedelmű országokban az emberek 80 százaléka kapott legalább egy adag védőoltást, míg az alacsony jövedelmű országokban élőknek csak 13 százaléka. Ráadásul az alacsony jövedelmű országok valószínűleg kisebb kapacitású egészségügyi ellátórendszerrel és gyengébb gazdasággal rendelkeznek, a lakosság pedig feltehetően kevésbé bízik a kormányzat iránymutatásában, ami további kihívást jelent az emberek beoltása és a Covid19-fertőzöttek kezelése szempontjából.” (A Meta szabályzatra vonatkozó iránymutatási kérése, 15. oldal, 2022. július) Hogy csak néhány példával érzékeltessük az átoltottsági arányok jelentős különbségét: 2023 februárjáig az iraki lakosság kevesebb mint 20%-a kapta meg az első oltást, és kevesebb mint 1%-uk kapott emlékeztető oltást. Bulgáriában a lakosság mintegy 30%-a kapta meg az első oltást. Szíriában ez az arány 13%, Pápua Új-Guineában és Haitin pedig 5% alatti. A Bizottság által megkérdezett szakértők közül több is figyelmeztetett annak veszélyére, hogy a globális szabályok és megközelítés kidolgozásakor túlzottan a nyugati országokra vonatkozó információra és adatokra hagyatkozunk. Ezek a szakértők a félretájékoztatásról és dezinformációról szóló legtöbb empirikus tanulmány szűk földrajzi perspektívájára is felhívták a figyelmet.

60. 2023 januárjában a WHO megjegyezte, hogy bár „a világ jobb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt, az omikron terjedésének csúcspontján volt, az elmúlt nyolc hétben világszerte több mint 170 ezer Covid19-hez köthető halálesetet jelentettek”, és az egészségügyi rendszerek „jelenleg is küzdenek a Covid19-cel és az influenzás és RSV-fertőzött betegek ellátásával, valamint az egészségügyi munkaerőhiánnyal és az egészségügyi dolgozók kimerültségével.” A WHO azt is kiemelte, hogy „sok országban továbbra is akadoznak a Covid19-re adott válaszlépések, és nem tudják biztosítani [a vakcinákat, a gyógykezelést és diagnosztikát] a leginkább rászoruló lakosság, az idősek és az egészségügyi dolgozók számára”. A WHO bizottsága megállapította, hogy a „[v]akcinákkal kapcsolatos bizonytalanság és a félretájékoztatás folyamatos terjedése is újabb akadályokat gördít a létfontosságú közegészségügyi beavatkozások elé”.

A Meta ragaszkodása a globális megközelítéshez

61. A Meta elismeri, hogy a világjárvány lefolyása eltérő volt az egyes országokban, és a „fejlett”, illetve a „kevésbé fejlett” nemzetek között volt a legjelentősebb különbség. A Bizottság iránymutatásának kérésekor a vállalat szinte teljesen kizárta a helyi megközelítést, mondván, hogy az ilyen szabálybetartatási intézkedések alkalmazása „jelentős átláthatósági és méltányossági aggályokat vetne fel, rossz felhasználói élményt eredményezne, és működési szempontból is megvalósíthatatlan lenne”. A Meta szerint a regionális vagy országspecifikus szabálybetartatási intézkedések tömeges bevezetése esetén a felhasználók nem látnák világosan, mely szabályok és szankciók vonatkoznak egy adott tartalomra, figyelembe véve a felhasználók és az információk határokon átnyúló mozgását. Ehhez a megközelítéshez még összetettebb és még hosszabb szabályzatra lenne szükség, „amely kifejti, hogy hol és milyen körülmények fennállása esetén távolítják el, sorolják hátrébb vagy vetik alá más szabálybetartatási intézkedésnek a különböző állításokat”. Elmondása szerint a vállalat jelenleg nem rendelkezik kapacitással a helyi megközelítés bevezetéséhez, és ennek kialakítása komoly erőforrásokat és időt igényelne, ami megvalósíthatatlanná teszi ezt a megközelítést a közeljövőben. Kifejtette, hogy „[a] szabályzatok országos szintű betartatása egyszerre vezethet túlzott szabálybetartatáshoz, amikor a piaci ellenőrök adott csoportja több országot is lefed, és a szükségesnél kisebb mértékű szabálybetartáshoz, mivel a tartalom több országban és régióban is terjedhet”. Ezt figyelembe véve a Meta kijelentette, hogy a javasolt szabályozásnak minden régió számára megfelelőnek, „ugyanakkor globálisan egységesnek és működőképesnek kell lennie”.

Elemzés

62. Az arányosság kérdésében hozott döntése során a Bizottság különböző tényezőket vett figyelembe, többek között a következőket: (i) a folyamatban lévő közegészségügyi vészhelyzetben az emberi jogokat potenciálisan érő károk; ii) a véleménynyilvánítás szabadságát érintő terhek; iii) a vonatkozó közösségi alapelvek azon követelménye, hogy az eltávolítandó tartalomnak egyszerre hamisnak kell lennie, és valószínűleg direkt módon növelnie kell a közvetlenül fenyegető és jelentős fizikai károkozás kockázatát; iv) a platform architektúrája, amely egyes szakértők szerint elősegítheti a káros tartalmak felerősítését (lásd a platformtervezési döntéseket érintő emberi jogi hatásvizsgálat szükségességéről szóló 10. ajánlást); (v) az eltávolításokon kívüli tartalommoderálási intézkedések kiterjedtségének szabályozásával és hatékonyságával kapcsolatban felmerült jelentős aggályok (amint azt a tényellenőrzésről, a hátrébb sorolásról és a megjelölésről szóló következő bekezdések kifejtik); és (vi) a Meta azon állítása, hogy a szűkített, helyi megközelítés nem megvalósítható a szabályok végrehajtása során.

63. Tekintettel arra, hogy a Meta ragaszkodik a globális megközelítéshez, és amíg a WHO továbbra is „nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek” minősíti a Covid19-et, a Bizottság nem javasolhatja, hogy a Meta változtassa meg a globális szabályzat végrehajtásának módját további átvilágítás, valamint anélkül, hogy a vállalat értékelné szabályai és különböző szabálybetartatási eszközei hatását. Ha változtatásokat javasolna ezekben a körülményekben, az világszerte aránytalanul érintené a leginkább veszélyeztetetteket. Közéjük tartoznak az idős, immunhiányos és már krónikus betegségekkel küzdő emberek, valamint a szegény és marginalizált közösségek, amelyeknek korlátozottabbak az erőforrásai, sérülékenyebb a civil szférája, nincs más megbízható információforrása, rossz az egészségügyi ellátása, és amelyek nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Amint fentebb említettük, a Bizottság tisztában van azzal, hogy a Meta a közegészségügyi válság legintenzívebb szakaszában rendkívüli intézkedéseket alkalmazott. A Bizottság megérti, hogy ebben az esetben a vállalatnak rendkívüli intézkedéseket kellett alkalmaznia a kihirdetett közegészségügyi vészhelyzet során azzal, hogy a valószínűleg közvetlenül fenyegető fizikai károkozás elkerülése érdekében egyetlen közegészségügyi hatóság által adott értékelés alapján a félretájékoztatás teljes kategóriáit eltávolította. A Bizottság szerint a világjárvány egyedi körülményeit figyelembe véve ezek az intézkedések arányosak voltak.

64. Az ilyen rendkívül intézkedéseknek azonban átmenetinek, szigorúan az adott körülményekhez igazodónak és nyilvánosan azonosítottnak kell lenniük. A körülmények változásával a szükségességi és arányossági elemzés is változik. A világjárvány változó természetére tekintettel a Metának most mielőbb alaposabb konzultációs folyamatot kell indítania annak biztosítása érdekében, hogy az egyes állítások automatikus eltávolítása ne fojtsa el a közérdekű kérdésekről szóló vitát, és ne vezessen a Meta tartalommoderálásának indokolatlan kormányzati befolyásolásához. A konzultációs folyamatnak az érintettek szélesebb körének szakértelmére kell támaszkodnia, az ellenvéleménnyel rendelkezőket is beleértve (az alábbi 1. ajánlásban kifejtettek szerint). A Bizottság megjegyzi, hogy az UNGP-k 17. alapelve szerint „a negatív emberi jogi hatások azonosítása, megelőzése, mérséklése és a kezelésükről való beszámolás” érdekében a vállalkozásoknak folyamatos emberi jogi átvilágítást kell végezniük, amely magában foglalja „a tényleges és potenciális emberi jogi hatások értékelését, a megállapítások integrálását és az azok alapján történő cselekvést, a válaszlépések nyomon követését, valamint a hatások kezelésének módjáról való tájékoztatást”. Ezenkívül, amint azt az UNGP-k 20. alapelve is kifejti, a vállalatnak „megfelelő minőségi és mennyiségi mutatók alapján” nyomon kell követnie válaszlépései hatékonyságát, „és figyelembe kell vennie mind a belső, mind a külső forrásokból, például az érintettektől érkező visszajelzéseket”.

65. Amint fentebb említettük, következtetése levonása során a Bizottság mérlegelte, hogy a tartalomeltávolítástól eltérő, kevésbé drasztikus intézkedésekkel közegészségügyi vészhelyzet idején kezelhető-e az adott nagyságrendű félretájékoztatás, fenntartható-e a közegészségügy biztonsága, és megvédhetők-e az emberek jogai a platformon és azon kívül. Először is, bár a tartalom tényellenőrzők általi megjelölése lehetővé teszi az információk eltávolítás nélküli helyesbítését, számos érintett, valamint a Metától kapott tájékoztatás azt mutatja, hogy ez az eszköz közegészségügyi vészhelyzetben csak korlátozott mértékben képes kezelni az egészségi témájú valószínűleg káros félretájékoztatás sebességét és mértékét. A Meta arról tájékoztatta Bizottságot, hogy a tényellenőrzők nem képesek ellenőrizni a sorban álló tartalmak túlnyomó többségét. A Meta azt is kijelentette, hogy nem tudja kiterjeszteni a tényellenőrzési programot, mivel ezt olyan külső szervezetek végzik, amelyek nincsenek a Meta tulajdonában, illetve nem állnak ellenőrzése alatt. Ráadásul a programba épített korlátozás rontja ennek az intézkedésnek a hatékonyságát. A Meta nem engedélyezi tényellenőrzői számára a politikusok által megosztott tartalmak ellenőrzését, beleértve a választáson induló jelölteket, a megválasztott tisztségviselőket és megbízottjaikat, valamint a politikai pártokat és azok vezetőit. Amint azt az egyes régiók érintettjei széles körben jelentették és megerősítették, az ilyen típusú felhasználók a félretájékoztatás kiemelkedő terjesztői. A tényellenőrzők általi ellenőrzés hosszabb időt vesz igénybe, mint a tömeges automatikus eltávolítás, ami meghatározó tényező lehet a káros félretájékoztatás közegészségügyi válsághelyzetben való kezelésekor. Ez az intézkedés ráadásul egy általában a platformon kívüli cikkhez irányítja a felhasználót (és ezért kevésbé hozzáférhető azok számára, akik nem rendelkeznek a további adatfogyasztáshoz szükséges kapacitással). E cikkek nyelvezete gyakran erősen szakmai és néha komplex, szemben azokkal a rövid, érzelmekre ható üzenetekkel, amelyeken keresztül a félretájékoztatás terjed. Az Edinburgh-i Egyetem professzora, Simon Wood hozzászólása (PC-10713) rámutatott arra az aggályra, hogy a tényellenőrzők gyakran nem rendelkeznek elegendő szakmai tudással a komplex tudományos dokumentumok és bizonyítékok hatékony tényellenőrzéséhez.

66. Másodsorban, bár a hátrébb sorolás befolyásolja, hol jelenik meg a tartalom a felhasználó hírfolyamában, az egyes felhasználók hírfolyamának egyedi jellege miatt nehéz meghatározni ennek az intézkedésnek a tartalom vírusszerű terjedésére vagy elérésére gyakorolt hatását. A tartalom rangsorolási pontszámának célja, hogy a felhasználók olyan tartalmakat lássanak, amelyek „a leginkább érdekelhetik őket”, és a felhasználó által követett csoportban vagy oldal által megosztott tartalmak valószínűleg magas rangsorolási pontszámot kapnak. Ezért nem egyértelmű, hogy a hátrébb sorolás képes-e hatékonyan kezelni a jelentős számú követővel rendelkező felhasználók által megosztott tartalmak vagy a csoportban megosztott tartalmak elérését. A hírfolyamukban található teljes tartalomkészletet figyelembe véve, a hátrébb sorolás valószínűleg azokat a felhasználókat érinti legkevésbé, akik több, Covid19-félretájékoztatást rendszeresen megosztó fiókot, oldalt vagy csoportot követnek. Úgy tűnik továbbá, hogy a vállalatnak nincsenek adatai arról, hány felhasználó fér hozzá kisebb valószínűséggel a hátrébb sorolt tartalmakhoz – még akkor sem, ha a tartalmakat jelentősen hátrébb sorolták. A hátrébb sorolás önmagában nem jár hibapontok és szankciók kivetésével. Végül pedig, mivel a felhasználók nem kérhetik a tartalmuk hátrébb sorolásáról hozott döntés visszavonását, ez a lehetőség jelentős aggályokat vet fel a felhasználókkal való tisztességes bánásmóddal kapcsolatban.

67. Harmadsorban, a vállalat belső kutatása szerint nincs bizonyíték arra, hogy a semleges megjelölések hatékonyan érnék el tömegesen a felhasználókat és befolyásolnák ismereteiket vagy attitűdjüket. A Meta a Covid19-témát a bejegyzésekben észlelő automatikus rendszer segítségével alkalmazza a semleges megjelöléseket (NIT-eket). Ezek a megjelölések egy a Covid19-ről hiteles információkat nyújtó Covid19-tájékoztatási központra mutató hivatkozást tartalmaznak. A Meta szerint a vállalat e megjelölésekre vonatkozó előzetes kutatása azt mutatta, hogy minél több NIT-et lát a felhasználó, annál alacsonyabb lesz az „átkattintási arány” (az, hogy milyen arányban kattintanak a felhasználók a megjelölésre a hiteles információ megtekintéséhez). A Meta arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy megszüntette a Covid19-cel kapcsolatos NIT-ek alkalmazását. A Meta szerint ezek a megjelölések nem befolyásolják érezhetően azt, hogy a felhasználók mekkora valószínűséggel olvasnak el, hoznak létre vagy osztanak meg újra tényellenőrzött félretájékoztatást vagy oltásellenes tartalmat. Végül a vállalat arról számolt be, hogy a kezdeti kutatások eredményei szerint lehetséges, hogy ezek a megjelölések nem is befolyásolják a felhasználók ismereteit és az oltással kapcsolatos attitűdjét.

68. Összefoglalva, a Bizottság megállapítja, hogy mivel a Meta ragaszkodik a Covid19-félretájékoztatás globális megközelítéséhez, és a WHO fenntartja a kihirdetett vészhelyzetet, a Metának továbbra is alkalmaznia kell szabályait a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás veszélyét valószínűleg direkt módon növelő Covid19-félretájékoztatásra. Ugyanakkor alapos és mindenre kiterjedő átvilágítási folyamatot kell indítania a jelenleg eltávolított állításokkal kapcsolatban. A Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzata és a szükségességre és az arányosságra vonatkozó normák jobb összehangolása érdekében a Bizottság az alábbi VI. szakaszban részletesen kifejtett 1., 4., 5., 9., 10., 12., 13., 14., 15. és 18. ajánlást fogalmazza meg.

VI. Ajánlások

A tartalmi szabályzatra vonatkozó ajánlások

69. 1. ajánlásTekintve, hogy az Egészségügyi Világszervezet globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a Covid19-et, és a Meta ragaszkodik a globális megközelítéshez, a Metának fenn kell tartania jelenlegi megközelítését „a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát valószínűleg direkt módon növelő” hamis tartalmak globális eltávolítására. Ugyanakkor átlátható és mindenre kiterjedő folyamatot kell indítania a 80 eltávolítandó állítás mindegyikének alapos és rendszeres újraértékelésére az alábbiak biztosítása érdekében: (1) a Covid19-cel kapcsolatos eltávolítandó konkrét állítások mindegyike hamis és „valószínűleg direkt módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”; és (2) a Meta emberi jogi felelőssége megfelelően érvényesül (pl. a törvényesség és a szükségesség elve). Az újraértékelés folyamata alapján a Metának meg kell vizsgálnia, hogy vannak-e olyan állítások, amelyek már nem hamisak, vagy „valószínűleg már nem növelik direkt módon a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. Ha a Meta úgy ítéli meg, hogy az állítások bármelyike már nem hamis és „valószínűleg nem növeli direkt módon a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”, akkor a jelen szabályzat értelmében az ilyen állításokat többé nem kell eltávolítandónak tekinteni. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta bejelenti az újraértékelési folyamat elindítását és a Súgóközpont-oldalon szereplő 80 állítás bármely megváltoztatását.

70. Az alábbi alrészek ismertetik a Bizottság bevált gyakorlatra vonatkozó ajánlását az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat értelmében eltávolítandó állítások újraértékelésének elvégzésére. Az alábbi részajánlások mindegyikét az 1. ajánlástól elkülönülő ajánlásnak tekintjük, tehát a Bizottság külön fogja ellenőrizni a Meta ajánlások megvalósítására tett intézkedéseit.

1/A ajánlás: Kiterjedtebb konzultáció a szakértőkkel és az érintettekkel

71. A vállalatnak mielőbb be kell vezetnie egy folyamatot az álláspontok szélesebb körének figyelembevételére annak értékelésekor, hogy indokolják-e a helyzet szükségszerűségei az egyes állítások eltávolítását. A megkérdezett szakértők és szervezetek között szerepelniük kell közegészségügyi szakértőknek, immunológusoknak, virológusoknak, fertőző betegségek kutatóinak, félretájékoztatással és dezinformációval foglalkozó kutatóknak, technológiapolitikai szakértőknek, emberi jogi szervezeteknek, tényellenőrzőknek és a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó szakértőknek. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta tájékoztatást tesz közzé a különböző szakértőkkel az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzattal kapcsolatban folytatott konzultációs folyamatokról és az egyeztetés e szabályzatra gyakorolt hatásáról.

72. Amint fentebb kifejtettük, a Bizottság elfogadja, hogy ebben az esetben a vállalatnak rendkívüli intézkedéseket kellett alkalmaznia a kihirdetett közegészségügyi vészhelyzet során azzal, hogy egyetlen közegészségügyi hatóság által adott értékelés alapján a félretájékoztatás teljes kategóriáit eltávolította. A Bizottság tisztában van azzal, hogy közegészségügyi vészhelyzet idején nincs lehetőség arra, hogy több szakértő bevonásával alapos előzetes konzultációt tartsanak az egyes állításokról. Amint azonban lehetséges, meg kell kérdezni a szakértők és az érintettek széles körét, figyelembe véve az új világjárványra vonatkozó információk folyamatos változását, valamint a járvánnyal kapcsolatos félretájékoztatás kezelésének bevált gyakorlatára vonatkozó eltérő nézeteket. Amint a vállalat kijelentette, legalább két korábban eltávolítandó állítással kapcsolatban meg kellett változtatnia álláspontját – az egyik a vírus eredetéhez, a másik pedig a Covid19 halálozási arányához kapcsolódott. Az ilyen információkra vonatkozó szélesebb körű konzultáció és az ezzel kapcsolatos nagyobb átláthatóság elengedhetetlen a jobb döntéshozatalhoz és az indokolatlan cenzúra elleni védekezéshez.

73. A Bizottság megkérdezte a Metát, hogy a közzétételi tilalmi listáján szereplő (hamisnak tartott vagy „a közvetlenül fenyegető károkozás kockázatát valószínűleg direkt módon növelő”) állításokat újraértékelte-e a vállalat kérésében szereplő három változtatás hatásának figyelembevétele céljából. A Meta tájékoztatta Bizottságot, hogy nincsen olyan információja annak a következtetésnek az alátámasztására, hogy a jelenleg eltávolított állítások már ne lennének hamisak vagy valószínűleg ne növelnék direkt módon a közvetlenül fenyegető károkozás kockázatát. A vállalat azonban nem kérte az illetékes közegészségügyi hatóságoktól az állítások újraértékelését. Továbbá nem folytatott konzultációt az érintettekkel vagy a szakértőkkel az egyes állítások vagy a teljes szabályzat újraértékelése érdekében. A Meta szerint a vállalat azért fordult a Bizottsághoz szabályzatra vonatkozó iránymutatási kéréssel ahelyett, hogy külső érintetteket vont volna be a szabályok megváltoztatásába, hogy a kérés benyújtása ne szenvedjen késedelmet. A Bizottság elismerését fejezi ki a Metának, amiért külső véleményt kért a globális vészhelyzetben kidolgozott szabályokról, és felismerte az újraértékelés szükségességét. A vállalat emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó felelőssége azonban nem ér itt véget. Az egyes állítások további eltávolításának szükségességét értékelő folyamat bevezetése biztosítaná, hogy a vállalat az UNGP-k értelmében megfelelő átvilágítást végezzen.

1/B ajánlás: A felülvizsgálat ütemezése

74. A Metának meg kell határoznia a felülvizsgálat ütemezését (pl. háromhavonta vagy félévente), és nyilvánosságra kell hoznia ezt az értesítés és a vélemények összegyűjtése érdekében. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta – a nyilvános közpolitikai fórum jegyzőkönyvének közzétételéhez hasonló módon – nyilvánosan közzéteszi a felülvizsgálati megbeszélés jegyzőkönyvét az Átláthatósági központban.

1/C ajánlás: Eljárások a nyilvánosság véleményének összegyűjtésére

75. A Metának egyértelmű folyamatot kell kidolgoznia a rendszeres felülvizsgálatra, azon belül lehetővé kell tennie az érdekelt egyének és szervezetek számára, hogy kifogásolják egy adott állítás értékelését (pl. hivatkozást biztosítva a Súgóközpont oldalán a nyilvános hozzászóláshoz és a virtuális konzultációhoz). A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta mechanizmust dolgoz ki a nyilvános visszajelzésre, és megosztja a Bizottsággal az ilyen visszajelzések belső folyamataira gyakorolt hatásával kapcsolatos információkat.

1/D ajánlás: Iránymutatás a figyelembe veendő és értékelendő információkról

76. Az állítások Meta általi felülvizsgálatának ki kell terjednie az adott online egészségügyi félretájékoztatás terjedésével és hatásával kapcsolatos legfrissebb kutatásokra. Ennek magában kell foglalnia a Meta által végrehajtható különböző intézkedések – köztük az eltávolítás, a tényellenőrzés, a hátrébb sorolás és a semleges megjelölés – relatív hatékonyságára vonatkozó belső kutatást. A vállalatnak összes működési régiójában figyelembe kell vennie a világjárvány állását, különösen ott, ahol platformjai jelentik az elsődleges információforrást, és ahol digitálisan kevésbé írástudó közösségek élnek, gyengébb a civil szféra, nincsenek megbízható információforrások és sérülékeny az egészségügyi ellátórendszer. A Metának az állításokkal kapcsolatos szabálybetartatás hatékonyságát is értékelnie kell. Ha még nem áll rendelkezésére, a Metának információt kell gyűjtenie arról, mely állítások eredményeztek rendszeresen túlzott vagy elégtelen szabálybetartatást. Ezeknek az információknak az alapján kell eldöntenie, hogy egy állítás továbbra is eltávolítandó, vagy más intézkedésekkel kell kezelni. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta adatokat oszt meg a szabálybetartatás felülvizsgálatáról, és ezt az információt nyilvánosan is közzéteszi.

1/E ajánlás: Útmutatás a döntéshozás átláthatóságának biztosításához

77. Annak érdekében, hogy átláthatóvá tegyük a megkérdezett szakértők fajtáit, a véleményüket, a figyelembe vett belső és külső kutatásokat és azt, hogyan befolyásolta az információ az elemzés eredményét, a Meta foglalja össze a Bizottság számára, mire alapozza az egyes állításokkal kapcsolatos döntését. Az összefoglalónak kifejezetten meg kell határoznia, mire alapozza a vállalat az állítás eltávolításának fenntartásáról hozott döntését. A Metának azt is közölnie kell, milyen szerepet játszottak a kormányzati személyek vagy szervezetek a döntéshozásban (ha játszottak egyáltalán). Ha a vállalat úgy dönt, hogy a továbbiakban nem távolít el egy konkrét állítást, el kell magyaráznia, mire alapozza ezt a döntést, (ideértve a következőket: (a) milyen vélemény alapján állította meg a vállalat, hogy az állítás már nem hamis; (b) mely forrásból származó milyen vélemény alapján állapította meg a vállalat, hogy az állítás már nem növeli direkt módon a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát, és vajon ez az értékelés, az alacsonyabb átoltottsági arányú és forráshiányos közegészségügyi infrastruktúrával rendelkező országokban is megállja-e a helyét; (c) megállapította-e a vállalat, hogy szabálybetartatási rendszere túlzott szabálybetartatáshoz vezetett az adott állítással kapcsolatban; (d) megállapította-e a vállalat, hogy az állítás már nem elterjedt a platformon.) A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta megosztja szabályértékelési folyamatának kiértékelését. Ennek az információnak meg kell egyeznie a szabályzatban végrehajtott változtatások Súgóközpont-bejegyzésben nyilvánosan felsorolt indokaival úgy, ahogyan azt az ajánlás első bekezdése ismereti.

78. 2. ajánlás:A Metának azonnal világos magyarázatot kell adnia arra, hogy az eltávolítandó állítások egyes kategóriái „valószínűleg miért növelik direkt módon a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta a magyarázat közlése érdekében módosítja Súgóközpont-oldalát.

79. A Súgóközpont-oldal jelenleg példát közöl az összefüggésre a konkrét állítás és aközött, hogy az miért és milyen módon növeli a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát azáltal, hogy „fokozza a vírussal való érintkezés vagy megfertőződés valószínűségét, illetve negatívan érinti a közegészségügyi rendszer képességét a világjárvány kezelésére”. Ugyanez az oldal később a hamis információk öt olyan kategóriáját azonosítja, amelyek a Meta szerint kielégítik azt a feltételt, hogy „valószínűleg növelik a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát”. A Súgóközpont-oldal azonban nem magyarázza el szisztematikusan, hogyan elégítik ki az eltávolítandó állítások egyes kategóriái a meghatározott feltételt. A Metának explicit módon el kell magyaráznia, hogy az állítások egyes kategóriái valószínűleg hogyan növelik direkt módon a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát, és milyen információforrásokra támaszkodva vonta le a vállalat az adott következtetést.

80. 3. ajánlás: A Metának egyértelművé kell tennie Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzatát, elmagyarázva, hogy az információ „hamis” jellegére vonatkozó követelmény a szabályzat legutóbbi újraértékelése időpontjában elérhető legjobb bizonyítékok alapján értelmezett hamis információra utal. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta egyértelművé teszi a szabályzatot a Súgóközpont megfelelő oldalán.

81. A Meta legalább két alkalommal kénytelen volt módosítani az eltávolítandó állításokat, amikor valamely ismert információ megváltozott, vagy a betegség változása miatt egy állítás pontatlanná vagy hiányossá vált. Előfordulhatnak hibák, az új adatok vagy kutatások megkérdőjelezhetik a fennálló konszenzust, és megtörténhet, hogy finomítani kell egy állítás meghatározását. Figyelembe véve ennek realitását, és egyértelműsítve, hogy a Meta tisztában van azzal, hogy folyamatosan újra kell értékelnie, megfelelnek-e az egyes állítások a szabályzatában megadott szélesebb körű feltételeknek, a Metának pontosítania kell a szabályzatot, hogy tisztázza: az értékelés a mindenkori legjobb rendelkezésre álló bizonyítékon alapul, és változhat.

Szabálybetartatási ajánlások

82. 4. ajánlás:A Metának haladéktalanul kockázatértékelési eljárást kell indítania azoknak a szükséges és arányos intézkedéseknek az azonosítására, amelyeket a jelen szabályzattal kapcsolatos döntésben és a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatásban megfogalmazott egyéb ajánlásokkal összhangban meg kell tennie, amikor a WHO feloldja a Covid19-re vonatkozó globális egészségügyi vészhelyzetet, de más helyi közegészségügyi hatóságok továbbra is közegészségügyi vészhelyzetnek minősítik a Covid19-et. Ennek a folyamatnak olyan intézkedések bevezetését kell szolgálnia, amelyek a véleménynyilvánítás szabadságának globális veszélyeztetése nélkül kezelik a közvetlen fizikai károkozás kockázatát valószínűleg direkt módon növelő káros félretájékoztatást. A kockázatértékelésnek ki kell terjednie az alábbiakra: (1) a tervezési döntések és a különféle szabályozási és megvalósítási alternatívák alapos értékelése; (2) ezek hatása a véleménynyilvánítás szabadságára, az egészséghez és az élethez való jogra és más emberi jogokra; és (3) a lokalizált szabálybetartatási megközelítés megvalósíthatósági értékelése. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta nyilvánosan kommunikálja terveit a kockázatértékelés lebonyolításának módjára vonatkozóan, leírja, milyen értékelési folyamatot követ a kockázatok észlelése és enyhítése érdekében, és ezeknek az információknak az alapján módosítja Súgóközpont-oldalát.

83. 5. ajánlás: A Metának le kell fordítania a belső végrehajtási útmutatóját a vállalat platformjainak munkanyelveire. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta lefordítja belső végrehajtási útmutatóját, és tájékoztatja erről a Bizottságot.

84. A tartalommoderátorok hozzáférnek a részletes belső végrehajtási útmutatóhoz, amely további információkat közöl azzal kapcsolatban, hogyan kell azonosítani a szabálysértő tartalmakat és azokat a tartalmakat, amelyeknek a meghatározott kivételek valamelyike (pl. humor, szatíra, személyes anekdota, vélemény) miatt a platformon kell maradniuk. A világszerte egységes szabálybetartatás érdekében a Metának gondoskodnia kell arról, hogy a tartalommoderátorok elérhessék ezt az útmutatót, és azon a nyelven férjenek hozzá, amelyen a munkájukat végzik.

85. A Bizottság már korábban javasolta a Metának, hogy fordítsa le a moderátoroknak biztosított belső végrehajtási útmutatót azokra a nyelvekre, amelyeken a tartalom ellenőrzését végzik (lásd az „Arab szavak használatának helyreállítása”, [ 2022-003-IG-UA] és a „Mianmar – robot”, [ 2021-007-FB-UA] esetekben hozott döntéseket). A Bizottságnak adott válaszában a Meta kijelentette: „gyorsan változó szabályaink egységes és globális betartatásának legjobb módja..., ha belső szabálybetartatási útmutatóval [rendelkezünk] azon a nyelven, amelyen minden tartalomellenőrünk folyékonyan beszél... Az útmutató gyorsan változó (azaz új egyértelműsítésekkel, definíciókkal és megfogalmazásokkal, például piacspecifikus gyalázkodó kifejezésekkel állandóan aktualizált) jellege miatt a lefordított verziókra támaszkodva kiszámíthatatlan késések és megbízhatatlan értelmezések fordulhatnának elő.”

86. Azóta, hogy a Meta a fenti magyarázatot adta, a Meta szabályainak izraeli és palesztinai betartatásáról szóló független értékelés megállapította, hogy a tartalommoderátorok nyelvi képességeinek hiánya az egyik oka a Meta-szabályok túlzott betartatásának arab nyelven (lásd a Business for Social Responsibility „A Meta izraeli és palesztinai hatásairól 2021 májusában készített emberi jogi átvilágítás” című értékelését). Figyelembe véve ezt a megállapítást, a belső útmutató bonyolultságát és a tartalommoderátoroknak adott árnyalt értelmezést, a Bizottság úgy véli, hogy az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat túlzott vagy a szükségesnél kisebb mértékű betartásának veszélye reális. A Metának enyhítenie kell ezeket a kockázatokat annak érdekében, hogy következetesen alkalmazzák szabályzatát a különböző nyelveken és régiókban.

87. 6. ajánlás: A felhasználók tartalomellenőrzési megjelöléssel kapcsolatos döntésvisszavonási kéréseit az első értékelést végzőtől eltérő, másik tényellenőrzőnek kell ellenőriznie. A méltányosság és annak érdekében, hogy elősegítsük a jogorvoslathoz való hozzáférést azon felhasználók számára, akiknek a tartalmát tényellenőrzésnek vetették alá, a Metának folyamatát módosítva gondoskodnia kell arról, hogy az adott állítást korábban értékelőtől eltérő tényellenőrző vizsgálja meg a megjelölés elhelyezésére vonatkozó döntést.A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta mechanizmust biztosít a felhasználóknak arra, hogy másik tényellenőrzőtől kérhessék a döntés visszavonását, és amikor a vállalat ennek az új döntésvisszavonás-kérési mechanizmusnak megfelelően módosítja tényellenőrzési szabályait.

88. 7. ajánlás: A Metának lehetővé kell tennie, hogy (az oldalak és a csoportok mellett) azok a profilok is másik tényellenőrzőtől kérhessék a döntés visszavonását kérését a terméken belüli döntésvisszavonási funkcióban, amelyek tartalmát a Meta félretájékoztatási szabályait betartató külső tényellenőrzők megjelölték. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta minden piacon bevezeti a profiloknál a döntésvisszavonás-kérési funkciót, és bemutatja, hogy a felhasználók a szabálybetartatási adatok alapján kérhetik a tényellenőrzési megjelölésekre vonatkozó döntés visszavonását.

89. A felhasználók döntésvisszavonási kérése fontos funkció a hibák javítására és a felhasználók jogorvoslati jogának biztosítására. A tényellenőrzők komplexitásukat, műszaki tartalmukat és kontextusukat tekintve jelentősen eltérő tartalmakat ellenőriznek. Elkerülhetetlen, hogy néha történjenek hibák. Egy nyilvános hozzászólás felvetette azt az aggályt, hogy a tényellenőrzők nem rendelkeznek a platformon megosztott bonyolult tudományos cikkek tényellenőrzéséhez szükséges tudományos és szakmai tudással. A tényellenőrzési megjelölések következményekkel járnak a felhasználókra nézve. Amikor egy tényellenőrző megjelöl egy tartalmat, a megjelölés hibaponthoz vezethet, ha „hamis” vagy „módosított” megjelölésű tartalomról van szó. A hibapontok halmozódása funkciókorlátozáshoz, valamint a profil által megosztott tartalmak hátrébb sorolásához vezet. Ennek az ajánlásnak a megvalósítása lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy értesítsék a tényellenőrzőket, ha megítélésük szerint hiba történt, és további információkat osszanak meg az ellenőrzés segítésére.

90. 8. ajánlás: A Metának világszerte növelnie kellene befektetéseit a digitális írástudási programokba, kiemelten kezelve azokat az országokat, ahol alacsonyak a médiaszabadság mutatói (pl. a Freedom House által mért, sajtószabadságot értékelő pontszám) és magas a közösségi média elterjedtsége. Ezeknek a befektetéseknek a testre szabott digitális írástudási képzésre is ki kell terjedniük. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta cikket tesz közzé a megnövelt befektetésekről, meghatározva a befektetett összeget, a programok jellegét és az érintett országokat, valamint közölve az ilyen programok hatásáról rendelkezésére álló információkat.

91. A Meta kérdésre válaszolva tájékoztatta az Bizottságot, hogy az elmúlt három évben a vállalat több mint hétmillió dollárt fektetett abba, hogy „segítsen az embereknek fejleszteni médiaműveltséggel kapcsolatos készségeiket, és proaktív módon csökkentse a megosztott félretájékoztatás mennyiségét”. A Meta által megadottforrások szerint ezek a befektetések főként az Egyesült Államokra összpontosultak. Más országokban a Meta helyi szervezetekkel karöltve valósított meg a médiaműveltségre összpontosító közösségimédia-kampányokat, illetve jelentetett meg hirdetéseket.

92. A Meta egyesült államokbeli médiaműveltségi programokba végrehajtott befektetéseinek (egy PEN Americával és egy Poynter Institute-tal közösen megvalósított program) hatását értékelőtanulmányok jelentős javulást állapítottak meg a résztvevők képességeiben az online információk értékelése terén. A résztvevők Covid19-félretájékoztatás felismerésére való képessége például átlagosan 82%-ra nőtt a programokban való részvétel után az azt megelőző 53%-os átlagértékről. Egy időseknek szóló médiaműveltségi program a tanfolyam előtti szinthez képest 22%-os javulást eredményezett a résztvevők abbéli képességében, hogy pontosan meg tudják ítélni, igaz vagy hamis-e egy szalagcím.

93. 9. ajánlás: A félretájékoztatási szabályokat ismételten megsértő Meta-szervezetek egyes fiókjai és hálózatai esetében a Meta végezzen kutatásokat az újonnan nyilvánosságra hozott szankcionálási rendszer hatásairól, vagy tegye közzé a meglévő kutatások eredményeit, beleértve minden adatot arra vonatkozóan, hogyan hivatott ez a rendszer megelőzni az ilyen szabálysértéseket. A kutatást ki kell terjeszteni az egészségügyi félretájékoztatási kampányokat erősítő vagy összehangoló fiókok elemzésére. Az értékelésnek ki kell terjednie arra, mennyire hatékonyak a Meta által jelenleg alkalmazott bevételszerzést tiltó szankciók a káros és hamis vagy félrevezető információk megosztását motiváló pénzügyi ösztönzők/előnyök kezelésében. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta megosztja ezeknek a kutatásoknak az eredményeit a Bizottsággal, és közzéteszi az eredmények összefoglalását az Átláthatósági központban.

Átláthatósági ajánlások

94. 10. ajánlás: A Metánakemberi jogi hatásvizsgálatot kell készíttetnie arról, hogyan erősítik fel az egészségi témájú káros félretájékoztatást és annak hatásait a hírfolyam, az ajánló algoritmusok és más platformtervezési jellemzők. Ennek a vizsgálatnak információval kell szolgálnia arról, hogy a hírfolyambeli rangsoroló algoritmusban mely kulcsfontosságú tényezők járulnak hozzá az egészségi témájú káros félretájékoztatás felerősítéséhez, milyen jellegű félretájékoztatást erősíthet a Meta algoritmusai, és mely csoportok a legfogékonyabbak az ilyen jellegű félretájékoztatásra (illetve, hogy a Meta platformtervezési döntései különösen őket célozzák-e). A vizsgálatnak nyilvánosságra kell hoznia a Meta minden olyan korábbi kutatását is, amely algoritmusai és platformtervezési döntései egészségügyi félretájékoztatás felerősítésére gyakorolt hatását értékeli. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta közzéteszi az ezt az elemzést is tartalmazó emberi jogi hatásvizsgálat eredményeit.

95. Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja „általánosságban pozitívnak”, ugyanakkor a dezinformáció jelentette kihívások kezelésére „elégtelennek” minősítette a közösségimédia-platformok Covid19-hez kapcsolódó félretájékoztatásra adott válaszlépéseit, köztük a félretájékoztatás Meta általi eltávolítását és a vállalat külső tényellenőrzési programját. A különmegbízott kiemelte, hogy „komolyan felül kell vizsgálni a dezinformációt és a félretájékoztatást nagyrészt ösztönző üzleti modellt.” ( A/HRC/47/25, 65-67. bekezdés)

96. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a Meta nem végzett emberi jogi hatásvizsgálatot arról, hogyan hatnak platformtervezési jellemzői és jelenlegi intézkedései a közegészségügyre és az emberi jogokra, például az élethez, az egészséghez, az információhoz való hozzáféréshez, valamint a világjárvánnyal és a kapcsolódó közegészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos gondolatok és vélemények kinyilvánításához való jogra. A Metának gondoskodnia kell arról, hogy hozzáférjen a potenciális emberi jogi hatások értékeléshez szükséges összes információhoz. Tekintettel arra, hogy a világ különböző pontjain egyenlőtlen módon lehet hozzáférni a rendelkezésre álló releváns információkhoz, az alapvető oltóanyagokhoz, gyógyszerekhez és kezelésekhez, valamint a tartalommoderálási erőforrásokhoz, az emberi jogi hatásvizsgálat elengedhetetlen a Meta termékeiben globálisan terjedő Covid19-félretájékoztatásból eredő, és potenciálisan közvetlenül fenyegető fizikai kárt okozó kockázatok felméréséhez.

97. 11. ajánlás: A Metának változtatási naplóval kell kiegészítenie azt a Súgóközpont-oldalt, ahol a vállalat Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzata értelmében eltávolítandó állítások teljes listája szerepel.A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Súgóközpont-oldalt kiegészítik a változtatási naplóval.

98. A közösségi alapelveknél változtatási napló figyelmezteti a felhasználókat a betartatott szabályokban végrehajtott változtatásokra. Az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek soráncímű szabályzat értelmében eltávolítandó konkrét állításokat tartalmazó Súgóközpont-oldalon azonban nincs változtatási napló, és semmilyen eszköz nem áll a felhasználók rendelkezésére annak megállapítására, hogy mikor frissítették vagy módosították az állítások listáját. Ennélfogva nehéz nyomon követni az eltávolítandó állítások bármely kiegészítését vagy módosítását.

99. A Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2020 márciusa és 2022 októbere között különböző állítások kerültek fel az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek soráncímű szabályzat értelmében eltávolított állítások listájára, néhány állítást pedig töröltek vagy módosítottak.

100. Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja kijelentette, hogy minden egyén számára „valódi hozzáférést kell biztosítani a közegészségügyi válságról való tájékozódáshoz szükséges kommunikációs eszközökhöz” ( A/HRC/44/49, 63(b) bekezdés). A törvényesség elvével összhangban állna, ha a Súgóközpontot kiegészítenék egy változtatási naplóval, amely világosan tájékoztatná a felhasználókat, ha bizonyos állításokat eltávolítanak. Az állítások listájának alakulásával kapcsolatos jobb átláthatóság előnyös lenne a felhasználók számára, mivel folyamatosan változik a tudományos konszenzus és a Covid19-világjárvány közegészségügyi hatásainak megértése.

101. A Súgóközpont kiegészítése a változtatási naplóval azt is lehetővé tenné az eltérő véleménnyel rendelkező felhasználók számára, hogy az első és második ajánlás vonatkozásában kifogásolhassák a közegészségügyi hatóság értékelését azzal kapcsolatban, ha egy tartalom szerinte hamis vagy a közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát direkt módon növeli. Ez a megközelítés kezelné a Meta közegészségüggyel kapcsolatos emberi jogi felelősségét, ugyanakkor lehetővé tenné az ellenvéleményt megfogalmazók számára, hogy vitassák azokat az állításokat, amelyekkel nem értenek egyet.

102. 12. ajánlás: Negyedéves szabálybetartatási jelentéseiben a Metának negyedéves szabálybetartatási adatokat kell szolgáltatnia a félretájékoztatásról, a félretájékoztatás jellege (azaz fizikai károkozás vagy erőszak, egészségi témájú káros félretájékoztatás, a szavazók vagy a népszámlálás befolyásolása vagy a média manipulálása), valamint ország és nyelv szerinti bontásban. Az adatoknak információt kell tartalmazniuk a döntésvisszavonási kérések és a visszaállított tartalmak számáról. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta megkezdi a félretájékoztatási szabályokkal kapcsolatos szabálybetartatási adatok feltüntetését a vállalat szabálybetartatási jelentéseiben.

103. A Meta közösségi alapelvek betartatásáról szóló negyedéves jelentése (Community Standards Enforcement Report, CSER) megmutatja, hogy a vállalat hány tartalom ellen intézkedett a különböző közösségi alapelvek értelmében. Ez a jelentés azonban nem tartalmaz szabálybetartatási adatokat a vállalat félretájékoztatási szabályaira vonatkozóan. A Bizottság tudomása szerint ez részben azért van így, mert a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelveket hivatalosan csak 2022 márciusában dolgozták ki. A Meta tájékoztatta a Bizottságot, hogy a vállalat nem rendelkezik adatokkal arról, mennyire elterjedt platformjain a Covid19-félretájékoztatás. A Meta szerint ennek a Covid19-félretájékoztatás fogalmának változó meghatározása, valamint az az oka, hogy érdemben nehezen összehasonlítható egymással a szabályok bevezetése előtti és utáni elterjedtség.

104. Kisebb alcsoportoknál azonban a Meta képes volt rövidebb időszakokban mérni az elterjedtséget. A vállalat szerint 2022. március 1. és 2022. március 21. között a Covid19-hez kapcsolódó tartalmak a Facebook-bejegyzések megtekintéseinek 1-2%-át tették ki az Egyesült Államokban. A Meta becslése szerint e megtekintések mintegy 0,1%-a kapcsolódott a félretájékoztatásra és károkozásra vonatkozó szabályokat sértő tartalomhoz.

105. A Bizottság számos hozzászólást kapott az érintettektől a világ minden tájáról, amelyekben kiemelték, hogy – más releváns adatpontok mellett – a félretájékoztatási szabályok értelmében végrehajtott intézkedések által érintett tartalmak számára vonatkozó, nyilvánosan elérhető információk hiánya miatt a kutatók és az érintettek nem tudják értékelni a Meta Covid19-félretájékoztatásra adott eddigi válaszlépéseinek hatékonyságát. A Metának adatokat kell szolgáltatnia annak értékeléséhez, hogy túl sok álpozitív eredményhez vezet-e a szabályok betartása, és szükség van-e módosításra a túlzott szabálybetartatás kockázatának enyhítéséhez. Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja ezzel kapcsolatban hangsúlyozta „az átláthatóság és az adatokhoz való hozzáférés hiányát, ami akadályozza” az online dezinformáció elleni küzdelmet szolgáló „intézkedések hatékonyságának objektív értékelését”. Ez annak megismerésében is akadályozza az érintetteket, hogy vajon következetesen alkalmazták-e a szabályokat a világ különböző részein. ( A/HRC/47/25, 65. bekezdés).

106. A Bizottság korábban már javasolta, hogy a Meta országok és nyelvek szerinti bontásban szolgáltassa a közösségi alapelvek betartatásáról szóló jelentés adatait („A pandzsábi közösség aggodalma az RSS kapcsán Indiában” [ 2021-003-FB-UA] esetben hozott döntés első ajánlása). Erre reagálva a Meta vállalta, hogy megváltoztatja mérőszámait, és azt a célt tűzte ki, hogy 2023 végéig bevezeti őket. A szabálybetartatási adatok országok és nyelvek szerinti bontása létfontosságú ahhoz, hogy megértsük a probléma nagyságrendjét a világ különböző részein, valamint a vállalat szabálybetartatási intézkedéseinek relatív hatékonyságát, A Bizottság és – ami még fontosabb – a Meta érintettjei nem képesek teljes mértékben és érdemben megismerni, mennyire hatékonyak a vállalat jelenlegi globális szabályai és szabálybetartatási megközelítése a Covid19-félretájékoztatás kezelése terén, mivel nincsenek olyan releváns adatok, amelyek lehetővé tennék a kutatók és a civil társadalom számára a vállalat erőfeszítéseinek értékelését.

107. 13. ajánlás:A „közösségi alapelvek betartatásáról szóló jelentésében” a Metának külön részt kell szentelnie azEgészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat értelmében benyújtott, tartalomellenőrzési célú hatósági megkereséseknek. A jelentésnek részletesen tartalmaznia az ellenőrzési és eltávolítási megkeresések számát országonként és hatóságonként, valamint a Meta által elutasított és jóváhagyott megkeresések számát. A Bizottság akkor tekinti végrehajtottnak ezt az ajánlást, amikor a „közösségi alapelvek betartatásáról szóló jelentésében” a Meta külön fejezetet szentel az állami szereplők azon megkereséseinek, amelyek tartalomeltávolításhoz vezettek ilyen jellegű szabálysértések miatt.

108. A „Drillzene az Egyesült Királyságban” esetben [ 2022-007-IG-MR] a Bizottság javasolta, hogy a Meta „tegyen közzé adatokat a hatóságok közösségi alapelvek megsértése miatti tartalom-ellenőrzésre és -eltávolításra irányuló megkereséseiről”. A Covid19-világjárvány csúcspontján aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a Meta hatósági utasításra vizsgált felül Covid19-cel kapcsolatos tartalmakat. Ez a trend súlyosbodhat azokban az országokban, ahol a hatóságok ilyen megkereséseket nyújtanak be a kormány politikáját bíráló békés tüntetők vagy emberi jogi aktivisták elleni fellépés vagy a nyilvános vita elhallgattatása céljából. A világjárvány idején az ENSZ békés gyülekezési és egyesülési jogokkal foglalkozó különmegbízottja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kormányok világszerte ürügyként használják a világjárványt arra, hogy szükségállapotot rendeljenek el, vagy más módon megkerüljék a tisztességes eljárás követelményeit és a demokratikus társadalmakra jellemző intézményes fékeket és ellensúlyokat. Ez alapvető emberi jogokat is érintett, például a békés tiltakozáshoz való jogot ( A/HRC/50/42, 18. bekezdés; ( A/77/171, 40. és 67. bekezdés). Ha a Meta – a törvényesség elvét tiszteletben tartva – részletes jelentést készítene az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzat értelmében benyújtott tartalom-ellenőrzési célú hatósági megkeresésekről, akkor megfelelő eljárást biztosítana a felhasználók számára, különösen a veszélyeztetett, gyenge civil szférával rendelkező országokban.

109. Az ENSZ békés gyülekezési és egyesülési jogokkal foglalkozó különmegbízottjának javaslat szerint a technológiai vállalatoknak biztosítaniuk kellene, hogy a kormányok ne használják termékeiket „jogvédő jellegű társadalmi mozgalmak aktivistáinak” megfigyelésére vagy ellenőrzésére (A/77/171, 71. bekezdés). A Bizottság elismeri a Meta határozott törekvését arra, hogy lehetővé tegye az emberi jogi aktivisták számára a védekezést az online zaklatással, megfigyeléssel és a kormányok cenzúrázási követeléseivel szemben úgy, ahogy az a vállalati emberi jogi szabályzatban szerepel. Ezt az elkötelezettséget bizonyítaná, ha a Meta a félretájékoztatásra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében átláthatóvá tenné a tartalom-ellenőrzésre és/vagy -eltávolításra irányuló hatósági megkereséseket.

110. 14. ajánlás: A Metának gondoskodnia kellene arról, hogy meglévő kutatási eszközök (pl. a CrowdTangle és a Facebook Open Research and Transparency (FORT)) továbbra is elérhetőek legyenek a kutatók számára. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta nyilvánosan elkötelezi magát aziránt, hogy adatokat osszon meg ezeken az eszközökön keresztül a kutatókkal.

111. 15. ajánlás: A Metának hozzáférési útvonalakat kell biztosítania a külső kutatóknak a nem nyilvános adatokhoz a Covid19-félretájékoztatás eltávolításával és csökkentett terjesztésével kapcsolatos szabályalapú beavatkozások hatásainak független tanulmányozása céljából, ugyanakkor biztosítani kell, hogy ezek az útvonalak védjék a Meta felhasználóinak személyes adatok védelméhez való jogát és az emberek jogait a platformon és azon kívül. Ezeknek az adatoknak tartalmazniuk kell korábban nem elérhető mérőszámokat is, azon belül a Covid19-félretájékoztatási beavatkozások utáni visszaesés arányát. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta hozzáférhetővé teszi ezeket az adatsorokat a külső kutatók számára, és ezt a Bizottság felé is megerősíti.

112. Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja megjegyezte, hogy a dezinformáció kezelése nehézségekbe ütközik, részben azért, mert nem áll rendelkezésre elegendő nyilvánosan hozzáférhető információ, amely lehetővé tenné a felhasználók, a kutatók és az aktivisták számára, hogy megértsék és megfogalmazzák a probléma természetét ( A/HRC/47/25, 3., 67., 81. bekezdés). Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja ennek érdekében javasolja, hogy tegyenek hozzáférhetővé adatokat „kutatási, szabályalkotási, nyomon követési és értékelési” célokra” (A/HRC/47/25, 104. bekezdés).

113. A CrowdTangle olyan eszköz, amelyet külső kutatók használhatnak a „befolyásos nyilvános fiókok és csoportok nyomon követésére a Facebookon és az Instagramon”, valamint a releváns trendek elemzésére, beleértve a félretájékoztatást is. Az eszköz adatbázisa tartalmazza az összes ellenőrzött/nyilvános felhasználót, profilt és fiókot, például politikusokét, újságírókét, médiaorgánumokét és kiadókét, hírességekét, sportcsapatokét és más közszereplőkét. Országtól függő mérethatár felett nyilvános csoportokat és oldalakat is magában foglal. Az eszköz adatokat tesz elérhetővé a közzétett tartalom dátumáról és típusáról, arról, hogy melyik oldal, fiók vagy csoport osztotta meg a tartalmat, a tartalommal kapcsolatos interakciók számáról és típusáról, valamint arról, hogy mely más nyilvános oldalak vagy fiókok osztották tovább a tartalmat. Nem követi nyomon a tartalom elérését, a privát fiókok által közzétett adatokat vagy tartalmakat, a fizetett vagy kiemelt tartalmakat, illetve a tartalommal interakcióba lépő felhasználók demográfiai adatait. A CrowdTangle több mint hétmillió Facebook-oldalról, -csoportról és ellenőrzött profilról, valamint több mint kétmillió nyilvános Instagram-fiókról rendelkezik adatokkal.

114. 2022-ben olyan hírek láttak napvilágot, hogy a Meta a CrowdTangle megszüntetését tervezi. Bár a Meta ezt nyilvánosan nem erősítette meg, a Bizottság hangsúlyozza, hogy a vállalatnak inkább erősítenie, mintsem megszüntetnie kellene a kutatási eszközöket. Így lehetővé válna a külső kutatók számára, hogy megértsék a Meta termékeinek például a Covid19-félretájékoztatásra gyakorolt hatását.

115. A Bizottság megjegyzi, hogy a Meta erőfeszítéseket tett a tudósok és kutatók számára adatvédelem alá eső különböző adatsorokat biztosító Facebook Open Research and Transparency (FORT) eszköz létrehozására. A vállalat szerint a FORT kutatói platformja kényes információkhoz biztosít ellenőrzött környezetben hozzáférést a társadalomtudósoknak a „tömeges viselkedési adatokra vonatkozóan, a társadalmi jelenségek tanulmányozása és megmagyarázása érdekében”. Azonban beszámolók jelentek meg az eszköz tudományos kutatási célú használata során jelentkező hiányosságokról, például „korlátozó feltételek alkalmazásáról” a Meta részéről és arról, hogy a kutatók nem jutnak belőle elegendő információhoz érdemi elemzések végzéséhez. A Bizottság ennek ellenére elismeri, hogy más közösségimédia-vállalatokkal összehasonlítva a Meta jelentős lépéseket tett az adatok külső kutatókkal való megosztása érdekében, és a Bizottság arra ösztönzi a Metát, hogy tegyen még többet ezen a területen.

116. A jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatás kidolgozása érdekében az érintettek bevonására végzett tevékenységek során a kutatók ismételten kinyilvánították, hogy szükség van ezekre az eszközökre a Covid19-félretájékoztatással kapcsolatos trendek nyomon követéséhez. A releváns adatokhoz való hozzáférés hiánya a jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatás iránti kérés értékelésekor is kihívást jelentett a Bizottság számára. A Bizottság tudomása szerint ezeknek az adatoknak egy része a vállalat számára sem hozzáférhető, míg más része ugyan hozzáférhető, de nem oszthatók meg külső érintettekkel, köztük a Bizottsággal. A Metának hozzáférést kell nyújtania a kutatók számára a Covid19-félretájékoztatás platformon való elterjedtségének nyomon követéséhez, valamint a kezelésére tett konkrét intézkedések hatékonyságának értékeléséhez szükséges, releváns adatokhoz. Ezekre az információkra a fent említett emberi jogi hatáselemzés elvégzéséhez is szükség van.

117. 16. ajánlás: A Meta tegye közzé a semleges és tényellenőrző megjelölésekkel kapcsolatos kutatásának eredményeit, amelyeket a Covid19-cel kapcsolatos szabályzatra vonatkozó iránymutatási folyamat során megosztott a Bizottsággal. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta nyilvánosan közzéteszi ezeket a kutatási eredményeket az Átláthatósági központban.

118. A Bizottság nagyra értékeli azokat az információkat, amelyeket a Meta megosztott a Bizottsággal a NIT-ek és a tartalom hátrébb sorolásának hatékonyságáról, például a vállalat által a NIT-ek folyamatos hatékonyságának értékeléséhez végzett kísérletek eredményeit. A Bizottság úgy véli, hogy ezeknek a kísérleteknek a megállapításait szélesebb körben kellene megosztani azokkal a kutatókkal, akik szeretnék megismerni a vállalat Covid19-félretájékoztatásra adott válaszlépéseinek hatékonyságát.

119. 17. ajánlás: A Metának méltányos hozzáférést kell biztosítania az adatokhoz a kutatók számára a világ minden táján. Míg az európai kutatóknak a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) értelmében lehetőségük lesz adathozzáférést kérni, a Metának arról is gondoskodnia kell, hogy a gazdag és fejlett országok kutatóegyetemeinek kutatói ne legyenek felülreprezentáltak. A Covid19-félretájékoztatás elterjedtségére és a Meta szabályainak hatására vonatkozó kutatások alakítják az egészségi témájú káros félretájékoztatásra vonatkozó általános ismereteket és a rá adott jövőbeni válaszlépéseket a jelenlegi és a jövőbeni vészhelyzetekben. Ha ez a kutatás aránytalanul a gazdag és fejlett országokra összpontosít, a válaszlépéseknél is ez lesz a helyzet. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta nyilvánosan közzéteszi a tervét arra nézve, hogy minden országban olyan adathozzáférést biztosítson a kutatóknak, amilyet az uniós országokban a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) értelmében élveznek.

120. A dezinformációs folyamatokkal kapcsolatos kutatások többsége aránytalanul az Egyesült Államokra és Nyugat-Európára jellemző trendeket és mintákat tükrözi. Emiatt előfordulhat, hogy a tartalomszabályozási beavatkozásokat e földrajzi térségek konkrét problémáinak megfelelően alakítják ki. Az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja megjegyezte, hogy a civil társadalom további kutatásokat sürget a dezinformáció „kiszolgáltatott és kisebbségi közösségekre” gyakorolt hatásáról, hivatkozva az etiópiai és mianmari etnikai konfliktusokat szító, identitásalapú dezinformációs kampányokra ( A/HRC/47/25, 26. bekezdés). Miközben a Meta a digitális szolgáltatási törvénnyel összhangban bővíti a külső kutatóknak nyújtott hozzáférést, és fenntartja saját FORT eszközét, a vállalatnak a világ különböző részeiről származó oktatók és kutatók képviseletét is biztosítania kell.

121. 18. ajánlás: A Metának értékelnie kell a „gyorsreagálású másodlagos ellenőrzést” (Early Response Secondary Review, ERSR) végző keresztellenőrzési rendszer hatását a félretájékoztatási szabályok betartatásának hatékonyságára, és biztosítania kell, hogy a Bizottság Meta keresztellenőrzési programjáról szóló szabályzatra vonatkozó iránymutatásban szereplő 16. és 17. ajánlást alkalmazzák azokra az entitásokra, amelyek az Egészségi témájú félretájékoztatás közegészségügyi vészhelyzetek során című szabályzatot sértő tartalmat tesznek közzé. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta megosztja a Bizottsággal és közzéteszi megállapításait.

122. A Meta szerint azért vezették be a keresztellenőrzési programot, hogy minimumra szorítsák a legnagyobb kockázatú álpozitív moderálási hibák előfordulását. A keresztellenőrzési program első része a „gyorsreagálású másodlagos ellenőrzést” (Early Response Secondary Review, ERSR) végző rendszer, amely garantálja az egyes jogosult entitások által közzétett potenciálisan szabálysértő tartalmak további emberi ellenőrzését. A jogosult entitások listáját a Meta tartja karban annak alapján, hogy a vállalat döntése szerint ki jogosult élvezni az ERSR által nyújtott előnyöket. Ilyen entitások lehetnek magánszemélyeket, csoportokat vagy szervezeteket képviselő Facebook-oldalak, Facebook-profilok és Instagram-fiókok. A listán szereplő felhasználók között sok a híresség, nagyvállalat, vezető kormánytisztviselő és politikus.

123. A Meta keresztellenőrzési programjáról készített szabályzatra vonatkozó iránymutatásában a Bizottság azt javasolta, hogy a Meta dolgozzon ki „egyértelmű és nyilvános feltételeket az entitásalapú hibamegelőzési jogosultságra”, amelyek különbséget tesznek „azok között a felhasználók között, akiknek a véleménynyilvánítása emberi jogi szempontból további védelmet érdemel” és az „üzleti okokból bevont” felhasználók között.

124. A politikusok mentesülnek a vállalat külső tényellenőrzési programja alól. Ez azt jelenti, hogy a politikusok által megosztott hamis információkat, amelyeket egyébként nem távolítanak el az egészségi témájú káros félretájékoztatásról szóló szabályzat értelmében, nem tudják külső tényellenőrzők ellenőrizni és megjelölni. A Meta azt is kifejtette, hogy nem értékelte az ERSR-rendszer hatását a Covid19-félretájékoztatási szabályok hatékonyságára, mivel az ERSR-t a szabálybetartatási hibák megelőzésére hozták létre, nem pedig adott közösségi alapelvek hatékonyságának értékelésére. Így a vállalat belső csapatai nem követik nyomon és nem elemzik az ERSR Covid19-félretájékoztatási szabályokra gyakorolt hatásával kapcsolatos adatokat.

125. A Covid19-ről szóló szabályzatra vonatkozó jelen iránymutatáshoz kapcsolódó belső kutatások, valamint az érintettek bevonása alapján a Bizottság megállapította, hogy a félretájékoztatás terjesztői közül sokan olyan prominens előadók (hírességek, politikusok, állami szereplők és vallási személyiségek), akik az ERSR-program kedvezményeire jogosult szervezetek lehetnek. A Media Matters for America (PC-10758) hozzászólása például felhívta a figyelmet arra, hogy a Meta keresztellenőrzési rendszere aláássa a félretájékoztatás kezelésére irányuló erőfeszítéseket. Mivel a Meta a hírességek, a politikusok, az újságírók és más prominens felhasználók esetében „lassabban és megengedőbben tartatta be a szabályokat” a tartalmi szabálysértéseknél, előfordult, hogy fennhagyta a félretájékoztatást a platformon. Az ENSZ szólásszabadsággal foglalkozó különmegbízottja hasonlóképpen aggodalmát fejezte ki a „jelentős platformokkal rendelkező személyek” által terjesztett „megbízhatatlan információk” miatt, megjegyezve, hogy ez „rosszindulatú szándékkal vagy anélkül, de súlyos károkat okozhat”. Az állami szereplők „gyakran meggondolatlan állításokat” terjesztettek többek között a vírus eredetéről, a tünetek kezelésére szolgáló gyógyszerek elérhetőségéről és a Covid19 állapotáról az országukban. Az ENSZ különmegbízottja azt javasolta, hogy a köztisztviselőket vonják felelősségre kijelentéseikért és tetteikért. ( A/HRC/44/49, 41., 45. és 63(c) bekezdés; lásd még: A/HRC/47/25, 18. bekezdés – a hírességek félretájékoztatás terjesztőiként való általánosabb azonosítása.)

126. Az ERSR program keretében jogosult szervezetek által közzétett, a közegészségügyet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető fizikai károkozás kockázatát direkt módon növelő félretájékoztatást az egészségi témájú káros félretájékoztatásról szóló szabályzattal összhangban eltávolítják. A rendes körülmények között tényellenőrzésnek vagy megjelölésnek alávetett, jogosult szervezetek (például politikusok) által közzétett félretájékoztatás azonban nemcsak a külső tényellenőrzés alól mentesül, hanem a késleltetett szabálybetartatás előnyeit is élvezheti potenciálisan szabálysértő tartalom ERSR-rendszer által biztosított további emberi felülvizsgálatának köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy az a jogosult szervezet által közzétett Covid19-félretájékoztatás, amely nem tartozik a meghatározott 80 állítás közé, tényellenőrzési megjelölés nélkül a platformon maradhat, és előfordulhat, hogy egyáltalán nem ellenőrzik.

*Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság szabályzatra vonatkozó iránymutatásait öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének jóvá kell hagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

A jelen szabályzatra vonatkozó iránymutatással kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. A Bizottság segítségére volt egy, a Göteborgi Egyetemen működő független kutatóintézet, amely egy 6 földrész több mint ötven társadalomtudósából álló csapatra, valamint a világ minden táján dolgozó több mint 3200 országszakértő hozzájárulására támaszkodik. A geopolitika, a bizalom és biztonság, valamint a technológia metszéspontjában működő Duco Advisors tanácsadó cég szintén segítette a Bizottság munkáját. A Bizottság munkáját támogatandó, a közösségi média trendjeiről nyílt forrású kutatásokat végző Memetica is készített elemzést.

العودة إلى قرارات الحالة والآراء الاستشارية المتعلقة بالسياسة