Brazil tábornok beszéde

Az eset összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálta a Meta eredeti döntését egy olyan Facebook-videó platformon hagyásáról, amelyben egy brazil tábornok arra szólítja fel az embereket, hogy „menjenek ki az utcára”, és „vonuljanak a Nemzeti Kongresszushoz és a Legfelsőbb Bírósághoz”. A Bizottság elismeri, hogy a Meta számos kockázatértékelő és -enyhítő intézkedést hozott a választások alatt és után. Ugyanakkor, tekintettel annak kockázatára, hogy platformjait a választásokkal összefüggésben erőszak szítására is felhasználhatják, a Metának folyamatosan fokoznia kell erőfeszítéseit a negatív kimenetelű események megelőzésére, mérséklésére és kezelésére. A Bizottság javasolja, hogy a Meta dolgozzon ki keretrendszert a választások tisztaságát szolgáló erőfeszítései értékelésére, hogy ne használhassák platformjait politikai erőszak népszerűsítésére.

Tudnivalók az esetről

A 2022. októberi brazíliai elnökválasztás nagyon megosztó volt. Széles körűen és összehangolt módon, online és offline is megkérdőjelezték a választások legitimitását. Ennek részeként voltak, akik katonai beavatkozást követeltek, és a kormányzati épületek elfoglalásával kívánták megakadályozni a kormányváltást. A politikai erőszak megnövekedett kockázata az újonnan megválasztott elnök, Luiz Inácio Lula da Silva 2023. január 1-i hivatalba lépésével sem enyhült, mivel a polgári zavargások, tüntetések és a katonai támaszpontok előtti táborozások nem szűntek meg.

Két nappal később, 2023. január 3-án, egy Facebook-felhasználó a 2022-es brazíliai választásokhoz kapcsolódó videót tett közzé. A portugál nyelvű felirat „utolsó lehetőségként” a brazíliai Kongresszus „ostromára” buzdító felhívást tartalmazott. A videóban látható egy Jair Bolsonaro korábbi elnök újraválasztását támogató, ismert brazil tábornok beszédének részlete. A videóban az egyenruhás tábornok felszólítja az embereket, hogy „menjenek ki az utcára”, és „vonuljanak a Nemzeti Kongresszushoz … [és a] Legfelsőbb Bírósághoz”. A beszédet egy képsor követi, többek között a brazil elnöki hivatalnak, a Kongresszusnak és a Legfelsőbb Bíróságnak otthont adó brasíliai Három Hatalom terén tomboló tűzről. A képen a következő szöveg olvasható portugálul: „Gyertek Brasíliába! Rohamozzuk meg! Ostromoljuk meg a Három Hatalom terét.” Egy másik képen a következő szöveg olvasható: „Követeljük a forráskódot” – ezzel a jelmondattal kérdőjelezték meg a tüntetők a brazil elektronikus szavazógépek megbízhatóságát.

A közzététel napján egy felhasználó jelentette, hogy a tartalom sérti a Meta erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelveit, amelyek tiltják a felhívást a kiemelt kockázatú helyekre való erőszakos behatolásra. Összesen négy felhasználó, hét alkalommal jelentette a tartalmat január 3-a és 4-e között. Az első bejelentést követően a tartalmat megvizsgálta egy tartalomellenőr, és megállapította, hogy az nem sérti a Meta szabályait. A felhasználó kérte a döntés visszavonását, de egy második tartalomellenőr fenntartotta a döntést. A következő napon öt különböző moderátor vizsgálta meg a másik hat bejelentést, és közülük mindenki úgy ítélte meg, hogy a tartalom nem sérti a Meta szabályait.

Január 8-án Jair Bolsonaro korábbi elnök támogatói betörtek a brasíliai „Három Hatalom terén” található Nemzeti Kongresszus és Legfelsőbb Bíróság épületébe, valamint elnöki irodákba, megfélemlítve a rendőrséget és anyagi kárt okozva. Január 9-én a Meta a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályzat alapján „szabálysértő eseménynek” nyilvánította a január 8-i zavargásokat, és közölte, hogy eltávolítja „azokat a tartalmakat, amelyek támogatják vagy dicsőítik ezeket a cselekményeket”. A vállalat azt is bejelentette, hogy „átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé nyilvánította Brazíliát“, és „eltávolította azokat a tartalmakat, amelyek fegyverkezésre, a Kongresszus, az elnöki palota és más szövetségi épületek erőszakos elfoglalására szólították fel az embereket.”

Annak eredményeképpen, hogy a Bizottság kiválasztotta ezt az esetet, a Meta arra a következtetésre jutott, hogy a tartalom Facebookon hagyásáról hozott ismétlődő döntései hibásak voltak. 2023. január 20-án, azt követően, hogy a Bizottság kiválasztotta ezt az esetet, a Meta eltávolította a tartalmat.

Főbb megállapítások

Az eset aggodalomra ad okot a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek eredményességével kapcsolatban a 2022-es brazíliai parlamenti választásokkal összefüggésben és máshol is. Bár a választások tisztaságának megkérdőjelezése általában védett megnyilvánulásnak számít, bizonyos esetekben a választások aláásására irányuló, széles körben elhangzó állítások erőszakhoz vezethetnek. Ebben az esetben a beszélő szándéka, a megnyilvánulás tartalma és hatóköre, valamint a közvetlenül fenyegető károkozás valószínűsége az akkori brazíliai politikai kontextusban együttesen indokolták a bejegyzés eltávolítását.

Ahhoz, hogy egy bejegyzés megsértse a Meta szabályait a kiemelt kockázatú helyekre való erőszakos behatolásra való felhívásra vonatkozóan, a helynek „kiemelt kockázatúnak” kell minősülnie, és olyan területen vagy környéken kell elhelyezkednie, amelyet külön „átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé” nyilvánítottak. Mivel a bejegyzés egyértelmű felhívás volt arra, hogy erőszakkal behatoljanak a brasíliai Három Hatalom téren található kormányzati épületekbe (egy „átmenetileg kiemelt kockázatú helyen” található „kiemelt kockázatú helyre” Brazíliában), a Meta eredeti döntése, mely szerint megnövekedett politikai erőszak idején a platformon hagyja ezt a tartalmat, egyértelműen eltért a Meta saját szabályaitól.

A Bizottságot mély aggodalommal tölti el, hogy annak ellenére, hogy a tartalom közzététele időpontjában polgári zavargások voltak Brazíliában, és a január 8-i zavargásokat megelőző hetekben és hónapokban széles körben terjedtek hasonló tartalmak, a Meta tartalommoderátorai többször is úgy értékelték, hogy a tartalom nem szabálysértő, és elmulasztották azt további ellenőrzésre eszkalálni. Ezen túlmenően, amikor a Bizottság tájékoztatást kért a Metától a platformjain a brazíliai választásokkal kapcsolatban a választások előtt, alatt és után közzétett konkrét állításokról, a vállalat kifejtette, hogy nem rendelkezik adatokkal az ilyen állítások gyakoriságáról. A tartalmat ebben az esetben végül több mint két héttel később távolították el, amikorra a felhívásban szereplő szabálysértő esemény már megtörtént, és csak azután került sor erre, hogy a Bizottság felhívta rá a Meta figyelmét.

A Bizottság kérdésére válaszolva a Meta elmondta, hogy nem vezet be semmilyen konkrét mérőszámot a választások tisztaságára irányuló erőfeszítései sikerének általános mérésére. Ezért a Bizottság úgy gondolja, hogy a Metának keretrendszert kell kidolgoznia a vállalat választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek értékeléséhez és az e témát érintő nyilvános jelentések készítéséhez. A keretrendszer célja, hogy a vállalat releváns adatokkal rendelkezzen tartalommoderálási rendszere egészének továbbfejlesztéséhez, valamint annak eldöntéséhez, hogyan tudja a legjobban felhasználni erőforrásait választásokkal összefüggésben. Ilyen információk hiányában sem a Bizottság, sem a nyilvánosság nem tudja szélesebb körben értékelni a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek eredményességét.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését a bejegyzés platformon hagyásáról.

A Bizottság ezen túlmenően a következőket javasolja a Metának:

• Dolgozzon ki keretrendszert a választások tisztaságát szolgáló erőfeszítései értékeléséhez. Ez magában foglalja a választások tisztaságát szolgáló sikeres erőfeszítések mérőszámainak létrehozását és megosztását, beleértve a Meta tartalmi szabályok betartatásával és hirdetési szemléletével kapcsolatos mérőszámokat is.
• Tegye egyértelművé az Átláthatósági központban, hogy a válságszabályzati protokoll mellett a vállalat egyéb protokollokat is alkalmaz a választásokkal vagy más kiemelt kockázatú eseményekkel összefüggésben potenciálisan felmerülő károkozási kockázat megelőzésére és kezelésre.

* Az eset összefoglalása áttekintést ad az esetről, és nincs precedensértéke.

Az esetről hozott teljes döntés

1. A döntés összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését egy olyan Facebook-videó platformon hagyásáról, amelyben egy brazil tábornok arra szólítja fel az embereket, hogy „menjenek ki az utcára”, és „vonuljanak a Nemzeti Kongresszushoz és a Legfelsőbb Bírósághoz.” Ezeket a felhívásokat egy kép követte az ezeknek az épületeknek otthont adó brasíliai Három Hatalom terén tomboló tűzről, a következő szöveggel: „Gyertek Brasíliába!. Rohamozzuk meg! Ostromoljuk meg a Három Hatalom terét.” A Bizottság szerint ezek a kijelentések világos és egyértelmű felhívást jelentenek ezeknek az épületeknek az elfoglalására és ellenőrzésük átvételére, azzal összefüggésben, hogy Bolsonaro támogatói vitatják a választási eredményeket, és katonai beavatkozásra szólítanak fel a kormányváltás megakadályozására. Miután a Bizottság kiválasztotta ezt a bejegyzést felülvizsgálatra, a Meta eredeti döntését visszavonva eltávolította azt a Facebookról.

Az eset szélesebb körű aggályokat vet fel a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek eredményességével kapcsolatban a 2022-es brazíliai parlamenti választásokkal összefüggésben és máshol is. Bár a választások tisztaságának megkérdőjelezése általában védett megnyilvánulásnak számít, bizonyos esetekben a jelen esetben szereplőkhöz hasonló, választások aláásására irányuló, széles körben online és offline elhangzó állítások offline erőszakhoz vezethetnek. Brazíliában minden figyelmeztető jel fennállt arra nézve, hogy be fog következni az erőszak. A Bizottság elismeri, hogy a Meta számos kockázatértékelő és -enyhítő intézkedést hozott a választások alatt és után. Ugyanakkor, tekintettel annak kockázatára, hogy platformjait a választásokkal összefüggésben erőszak szítására is felhasználhatják, a Metának folyamatosan fokoznia kell erőfeszítéseit a negatív kimenetelű események megelőzésére, mérséklésére és kezelésére. A Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek a választások utáni időszakot is le kell fednie a hatalomátadással összefüggő erőszak kockázatának kezelésére.

A Bizottság ezért azt javasolja, hogy a Meta dolgozzon ki keretrendszert a vállalat választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek értékeléséhez és az e témát érintő nyilvános jelentések készítéséhez. A keretrendszernek olyan sikerességi mérőszámokat kell tartalmaznia a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek legfontosabb szempontjaira vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a vállalat számára nemcsak a hibák azonosítását és orvoslását, hanem azt is, hogy nyomon kövesse, mennyire eredményesek az intézkedései kritikus helyzetekben. A Bizottság azt is javasolja, hogy a Meta tisztázza, milyen különböző protokollokat követ és intézkedéseket hajt végre a választásokkal és más kiemelt kockázatú eseményekkel összefüggő potenciális károkozási kockázat megelőzésére és kezelésére. Ebbe beletartozik az ilyen protokollok megnevezése, leírása, célja, a közöttük lévő kapcsolódási pontok és hogy miben különböznek egymástól. Ezeknek a protokolloknak hathatósabbnak kell lenniük, világos utasítási lánccal és megfelelő munkatársi háttérrel kell rendelkezniük, különösen akkor, ha a politikai erőszak megnövekedett kockázatával járó választások idején működnek. Ezek az ajánlások elősegítenék a vállalat teljes tartalommoderálási rendszerének továbbfejlesztését, mivel a Meta jobb pozícióból tudná megakadályozni, hogy platformjait a politikai erőszak népszerűsítésére használják fel, és általánosságban jobb válaszlépéseket tudna adni a választásokkal kapcsolatos erőszakra.

2. Az eset leírása és háttere

2023. január 3-án egy Facebook-felhasználó a 2022-es brazíliai választásokhoz kapcsolódó videót tett közzé. A portugál nyelvű felirat „utolsó lehetőségként” a brazíliai Kongresszus „ostromára” buzdító felhívást tartalmazott. Az egy perc 32 másodperces videóban látható egy Jair Bolsonaro korábbi elnök újraválasztását támogató, ismert brazil tábornok beszédének részlete. A videóban az egyenruhás tábornok felszólítja az embereket, hogy „menjenek ki az utcára”, és „vonuljanak a Nemzeti Kongresszushoz … [és a] Legfelsőbb Bírósághoz”. A beszédet egy képsor követi, többek között a brazil elnöki hivatalnak, a Kongresszusnak és a Legfelsőbb Bíróságnak otthont adó brasíliai Három Hatalom terén tomboló tűzről. A képen a következő szöveg olvasható portugálul: „Gyertek Brasíliába! Rohamozzuk meg! Ostromoljuk meg a Három Hatalom terét.” Egy másik képen a következő szöveg olvasható: „Követeljük a forráskódot” – ezzel a jelmondattal kérdőjelezték meg a tüntetők a brazil elektronikus szavazógépek megbízhatóságát. A videót több mint 18 ezer alkalommal játszották le, és nem osztották meg.

Két nappal a tartalom közzététele előtt került sor Bolsonaro választási ellenfele, Luiz Inácio Lula da Silva elnöki beiktatására, miután a szavazatok 50,9 százalékával megnyerte a brazíliai elnökválasztás 2022. október 30-án tartott második fordulóját. A szavazás két fordulója előtti, közötti és utáni időszakot a politikai erőszak megnövekedett kockázata jellemezte, amelyet a küszöbön választási csalásról szóló állítások váltottak ki. Ennek előzménye a brazil elektronikus szavazógépek hackerekkel szembeni állítólagos sebezhetősége volt. A választások előtt Bolsonaro akkori elnök bizalmatlanságot szított a választási rendszerrel szemben, bizonyíték nélkül állítva, hogy csalás történt és az elektronikus szavazógépek nem megbízhatóak. Egyes katonatisztek hasonló állításokat fogalmaztak meg választási csalásról, és amellett érveltek, hogy a hadseregnek döntőbírói szerepet kellene vállalnia a választási vitákban. Több esetben is jelentettek a választások legitimitását támadó politikai hirdetéseket a Meta platformjain. Voltak közöttük az igazságügyi hatóságokat támadó és katonai puccsra felhívó bejegyzések és videók is. Ezen túlmenően, a Global a Witness közzétett egy jelentést Brazíliáról, amelyben leírta, hogyan hagyta jóvá a vállalat a közösségi alapelveket sértő politikai hirdetéseket, és miként terjedtek ezek a Meta platformjain. Ezek a megállapítások egybevágnak a szervezet más országokra, például Mianmarra és Kenyára vonatkozó hasonló jelentéseivel.

A választások utáni időszakot polgári zavargások kísérték, többek között tüntetésekkel, útlezárásokkal és a katonai támaszpontok előtti táborok felállításával, amivel a fegyveres erőket a választási eredmények megsemmisítésére kívánták felszólítani. A Bizottság által megkérdezett szakértők szerint a szóban forgó videó először 2022 októberében, nem sokkal a választási eredmények ismertté válása után került fel az internetre. A január 8-i zavargásokig hasonló tartalmak fennmaradtak a különböző közösségimédia-platformokon. 2022. december 12-én, ugyanazon a napon, amikor a Legfelsőbb Választási Bíróság megerősítette Lula győzelmét, Bolsonaro-párti tüntetők egy csoportja megpróbált betörni a brasíliai szövetségi rendőrség központjába. Több vandál cselekményre is sor került. 2022. december 24-én robbantásos merényletet kíséreltek meg az ország nemzetközi repülőterének közelében, Brasíliában. A támadásért felelős férfit letartóztatták, aki bevallotta, hogy a merénylettel a puccs-párti ügyre kívánta felhívni a figyelmet.

A politikai erőszak megnövekedett kockázata az újonnan megválasztott elnök 2023. január 1-jei beiktatásával sem csökkent Brazíliában. A Bizottság megbízásából végzett kutatás alapján a szavazógépekre vonatkozó hamis állítások a szavazás első és második fordulója után, majd a Lula győzelmét követő hetekben tetőztek. Ezenkívül, a január 8. előtt napokban Bolsonaro hívei több kódolt jelmondatot is használtak a kimondottan kormányzati épületeket megcélzó tüntetések népszerűsítésére Brasíliában. Úgy tűnik, hogy a logisztikai szervezés túlnyomó része a Facebookon kívüli kommunikációs csatornákon zajlott.

Nemzetközi választási megfigyelő missziók, köztük az Organization of American States és a Carter Center arról számoltak be, hogy nem volt jelentős bizonyíték a csalásra, és hogy a választások – a választók rendkívüli megosztottsága miatti nyomás ellenére – szabadon és tisztességesen zajlottak . A brazil védelmi minisztérium hivatalosan is megfigyelte a választásokat, és nem jelentett szabálytalanságokra vagy csalásra utaló jeleket, bár később ellentmondásos nyilatkozatot adott ki arról, hogy a fegyveres erők „nem zárják ki a csalás lehetőségét”. Brazíliában a védelmi minisztérium felügyeli a fegyveres erők munkáját.

A feszültség január 8-án hágott a tetőfokára, amikor Jair Bolsonaro korábbi elnök támogatói betörtek az eset tartalmában is hivatkozott, brasíliai „Három Hatalom terén” található Nemzeti Kongresszus és Legfelsőbb Bíróság épületébe, valamint elnöki irodákba, megfélemlítve a rendőrséget és anyagi kárt okozva. A január 8-i zavargásokban való részvétel miatt mintegy 1400 embert tartóztattak le, akik közül 600-an még jelenleg is őrizetben vannak.

A január 8-i eseményeket követően az ENSZ elítélte az erőszak alkalmazását, mondván, hogy az „a tetőpontja volt a tények tartós elferdítésének, valamint annak az erőszakra és gyűlöletre uszításnak, amit azok a politikai, társadalmi és gazdasági szereplők folytatnak, akik/amelyek a demokratikus választások eredményének elutasításával a bizalmatlanság, a megosztottság és a rombolás légkörét szítják”. Az ENSZ hangsúlyozta Brazília demokratikus intézményei iránti elkötelezettségét és beléjük vetett bizalmát. A nyilvános hozzászólások és a Bizottság által megkérdezett szakértők rámutattak arra a káros hatásra, amelyet a brazíliai választási rendszer tisztaságát előzetesen kétségbe vonó állítások gyakoroltak a politikai megosztottság fokozására és az offline politikai erőszak támogatására (lásd a következő nyilvános hozzászólásokat: Dangerous Speech Project [PC-11010]), LARDEM – Clínica de Direitos Humanos da Pontifícia Universidade Católica do Paraná [PC-11011], Instituto Vero [PC-11015], ModeraLab [PC-11016], Campaign Legal Center [PC-11017], Center for Democracy & Technology [PC-11018], InternetLab [PC-11019] és Coalizão Direitos na Rede [PC-11020]).

2023. január 9-én a Meta a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályzat alapján „szabálysértő eseménynek” nyilvánította a január 8-i zavargásokat, és közölte, hogy eltávolítja „azokat a tartalmakat, amelyek támogatják vagy dicsőítik ezeket a cselekményeket”. A vállalat azt is bejelentette, hogy „a választások előtt átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé nyilvánította Brazíliát”, és „eltávolította azokat a tartalmakat, amelyek fegyverkezésre, valamint a Kongresszus, az elnöki palota és más szövetségi épületek erőszakos elfoglalására szólították fel az embereket”.

A tartalmat a január 3-i közzététel napján egy felhasználó jelentette a Meta erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelveinek megsértése miatt. Az alapelvek tiltják „az erőszakos behatolásra való felhívást olyan helyekre..., ahol átmeneti jelek utalnak az erőszak vagy offline károkozás fokozott kockázatára”. Összesen négy felhasználó, hét alkalommal jelentette a tartalmat január 3-a és 4-e között. Az első bejelentést követően a tartalmat emberi moderátor vizsgálta meg, és megállapította, hogy az nem sérti a Meta szabályait. A felhasználó kérte a döntés visszavonását, de egy második emberi moderátor fenntartotta a döntést. A következő napon öt különböző moderátor vizsgálta meg a másik hat bejelentést, és közülük mindenki úgy ítélte meg, hogy a tartalom nem sérti a Meta szabályait. A tartalmat nem eszkalálták szabályzati vagy témaszakértőkhöz további ellenőrzésre. A Bizottság kérdésére válaszolva a Meta tisztázta, hogy a tartalmat ellenőrző hét ember mindegyike európai illetőségű volt. A Meta szerint mindannyian folyékonyan beszéltek portugálul, és rendelkeztek a brazil tartalom ellenőrzéséhez szükséges nyelvi és kulturális szakértelemmel.

Annak eredményeképpen, hogy a Bizottság kiválasztotta ezt az esetet, a Meta arra a következtetésre jutott, hogy a tartalom Facebookon hagyásáról hozott ismétlődő döntései hibásak voltak. Miután a Bizottság kiválasztotta az esetet, a Meta 2023. január 20-án eltávolította a tartalmat, hibaponttal sújtotta a tartalomkészítő fiókját, és 24 órás funkciókorlátozást alkalmazott, amivel megakadályozta, hogy a tartalomkészítő új tartalmakat hozzon létre ebben az időszakban. Az Ekō civil társadalmi csoport Bizottsághoz benyújtott nyilvános hozzászólása és más bejelentések hangsúlyozták, hogy a Meta intézkedése ellenére még azután is maradtak hasonló tartalmak a Facebookon, hogy a Bizottság felhívta a Meta figyelmét az esetre (PC-11000).

3. Az Ellenőrző Bizottság jogosultsága és hatásköre

A Bizottságnak jogában áll megvizsgálni a Meta döntését az akkor épp fenn hagyott tartalmat korábban jelentő személy felülvizsgálati kérelme alapján (az Alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a szervezeti és működési szabályzat 3. cikkének 1. szakasza). A Bizottság fenntarthatja vagy felülbírálhatja a Meta döntését (az alapokmány 3. cikkének 5. szakasza), és döntése kötelező a vállalatra nézve (az Alapokmány 4. cikke). A Metának azt is meg kell vizsgálnia, hogy alkalmazható-e ez a döntés párhuzamos kontextusú hasonló tartalmak esetén (az Alapokmány 4. cikke). Döntéseiben a Bizottság olyan, nem kötelező érvényű ajánlásokat is megfogalmazhat, amelyekre a Meta köteles reagálni (az Alapokmány 3. cikkének 4. szakasza; illetve 4. cikke). Amennyiben a Meta kötelezettséget vállal az ajánlások megvalósítására, a Bizottság ellenőrzi azok végrehajtását.

Amikor a Bizottság ehhez hasonló eseteket választ ki, és a Meta utólag elismeri, hogy hibát követett el, a Bizottság az eredeti döntés felülvizsgálatával kíván segítséget nyújtani a hibához hozzájáruló szabályozási paraméterek és tartalommoderálási folyamatok jobb megértéséhez. A Bizottság ezután igyekszik kezelni a Meta mögöttes szabályaival vagy folyamataival kapcsolatban azonosított problémákat. A Bizottság arra is törekszik, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg a Meta számára a szabálybetartatás pontosságának javítása és a felhasználókkal való jövőbeni tisztességes bánásmód érdekében.

4. Hivatalos források és iránymutatás

A Bizottság elemzését ennél az esetnél a következő normák és előzmények támasztották alá:

I. Az Ellenőrző Bizottság döntései:

Az Ellenőrző Bizottság legrelevánsabb korábbi döntései közé tartoznak az alábbiak:

• „Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése” (a 2021-001-FB-FBR sz. esetben hozott döntés): A Bizottság megjegyezte, hogy választásokkal összefüggésben a Meta emberi jogi felelőssége megköveteli a politikai véleménynyilvánítás engedélyezését – az egyéb emberi jogok súlyos veszélyeztetésének kerülése mellett.
• „Mianmari bot” (a 2021-007-FB-UA sz. esetben hozott döntés): A Bizottság rávilágított a politikai megnyilvánulások védelmének fontosságára politikai válság idején.
• „Tigray Communication Affairs Bureau” (a 2022-006-FB-MR sz. esetben hozott döntés): A Bizottság hangsúlyozta, hogy a Metának elvi alapon működő és átlátható rendszert kell létrehoznia a tartalom konfliktusövezetekben való moderálására annak érdekében, hogy platformjait kisebb kockázattal használják fel erőszak szítására.
• „Knini rajzfilm” (a 2022-001-FB-UA sz. esetben hozott döntés): A Bizottság felszólította a Metát, hogy tisztázza, hogyan történik a tartalmak eszkalálása a témaszakértőkhöz.

II.A Meta tartalmi szabályzata:

Erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek

Az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek értelmében a Meta nem engedélyezi „az olyan helyekre való erőszakos behatolásra vonatkozó szándéknyilatkozatot vagy támogatást, felhívást, illetve törekvést kifejező vagy feltételes kijelentést – korlátozás nélkül ideértve a templomokat, oktatási intézményeket, szavazási helyszíneket, illetve szavazatszámlálásra vagy választás lebonyolítására használt helyeket –, ahol a jelek szerint ideiglenesen magasabb az erőszak vagy offline károkozás kockázata”. A szabályzat indoklása szerint a közösségi alapelvek célja a Meta platformjain megjelenő, „tartalomhoz potenciálisan kapcsolódó offline károkozás megelőzése”. A Meta ugyanakkor elismeri, hogy „az emberek gyakran komolytalan erőszakkal való fenyegetéssel vagy arra való felszólítással fejezik ki a megvetésüket vagy egyet nem értésüket”. Ezért a Meta akkor távolítja el a tartalmat, amikor a vállalat úgy ítéli meg, hogy „fennáll a közvetlen fizikai károkozás valódi kockázata vagy a közbiztonság közvetlen veszélyeztetése”. A fenyegetés hitelességének meghatározásakor a Meta „a nyelvezetet és a kontextust” is figyelembe veszi.

Az elemzés készítésekor a Bizottság a Meta által kiemelt fontosságú értéknek tartott „véleménynyilvánítás” iránti elkötelezettségét és a „biztonság” értékét is figyelembe vette.

III. A Meta emberi jogi felelőssége

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott, üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek (UNGP-k) meghatározzák a vállalatok emberi jogi felelősségének önkéntes keretrendszerét. 2021-ben a Meta közzétettevállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben újfent megerősítette elkötelezettségét az UNGP-kben foglalt emberi jogok tiszteletben tartása mellett.

A Bizottság Meta emberi jogi felelősségével kapcsolatos elemzését ennél az esetnél a következő nemzetközi normák támasztották alá:

• A véleményalkotás és a szabad véleménynyilvánítás joga: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. és 20. cikke, 34. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság (2011); 2019/1. sz. kutatási tanulmány a digitális korban zajló választásokról (2019): Az ENSZ véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjának jelentései: A/HRC/38/35 (2018) és A/74/486 (2019). A Rabati cselekvési terv, az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése: A/HRC/22/17/4. kiegészítés (2013).
• A békés gyülekezés joga: Az ICCPR 21. cikke; 37. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság (2020).
• Az élethez való jog: Az ICCPR 6. cikke.
• Közügyekben való részvétel és a szavazási jog: Az ICCPR 25. cikke.

5. Felhasználó által benyújtott információk

A Bizottsághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmében a tartalmat bejelentő felhasználó kijelentette, hogy „már jelentette ezt és számtalan más videót a Facebooknak, és mindig azt a választ kapta, hogy a tartalom nem sérti a közösségi alapelveket.” A felhasználó továbbá összekapcsolta a tartalom potenciálisan erőszakra uszító jellegét azoknak a brazíliai embereknek a cselekményével, „akik nem fogadják el a választások eredményeit”.

6. A Meta által küldött információk

Amikor a Bizottság felhívta a Meta figyelmét erre az esetre, a vállalat úgy ítélte meg, hogy hibás volt eredeti döntése a tartalom platformon hagyásáról. A Meta a Bizottság rendelkezésére bocsátotta az elnökválasztás előtti, alatti és utáni brazíliai társadalmi és politikai kontextus széles körű elemzését, hogy az érintett esetben igazolja a tartalom – megkésett – eltávolítását. Később tájékoztatta a Bizottságot azokról a valószínűsíthető tényezőkről, amelyek „hozzájárulhattak” a tartós szabálybetartatási hibához.

A Meta kijelentette, hogy „a feliratban és a videóban szereplő többszöri utalás a kiemelt kockázatú helyek »megostromlására« nem éri el önmagában azt a szintet, hogy »erőszakos behatolásnak« minősüljön [az] [erőszakra és uszításra vonatkozó] szabályzat értelmében”. Azonban „az emberek felszólítása (»Gyertek Brasíliába! Rohamozzuk meg! Ostromoljuk meg a Három Hatalom terét!«) a háttérben a lángokban álló Három Hatalom terének képével egyértelművé teszi az e fontos helyekre való erőszakos behatolás szándékát”.

A Meta szerint a tartalom nem volt jogosult hírérték miatti engedményre, bár azt elismerte, hogy a platformjai „a politikai diskurzus fontos helyei, különösen választások idején”. Ebben az esetben a tartalomhoz fűződő közérdek értéke nem haladta meg a károkozás veszélyét, tekintettel „az erőszakra való kifejezett felhívásra” és az „offline károkozás megnövekedett kockázatára a brazíliai elnökválasztást és Lula beiktatását követően”. A Meta nem talált arra utaló jeleket, hogy a tartalmat az erőszakra való felhívás elítélése vagy az arra való figyelemfelhívás szándékával osztották volna meg. A vállalat úgy véli, hogy végső döntése a tartalom eltávolításáról összhangban van értékeivel és a nemzetközi emberi jogi normákkal.

A Meta több kockázatértékelő és -enyhítő intézkedést bevezetett a választások és más válsághelyzetek kezelésére, amelyeket különböző csapatok hajtanak végre egyidejűleg vagy egymástól függetlenül. Mindegyiknek különböző „besorolási” vagy intenzitási „szintjei” vannak az adott kockázatértékeléstől függően:

• A Meta termékcsapata által működtetett integritás szerinti országbesorolási szabályzat (más néven kockázatbesorolási rendszer) a termékekkel kapcsolatos erőforrások fejlesztését szolgáló beruházások hosszú távú rangsorolásához biztosít keretrendszert. Bár a Meta szerint ez a folyamat nem reagál a rövid távú válságokra, évente kétszer minden országot értékel a felmerülő kockázatok/fenyegetések szempontjából.
• Az Integrity Product Operations Center (IPOC) a vállalat minden részterületéről érkező témaszakértőkből álló, több szakterületet átfogó csapatként működik azzal a céllal, hogy „valós időben reagáljon a lehetséges problémákra és trendekre”. Az IPOC-okat azért állítják fel, hogy gyorsan értékeljék a problémák széles körét, azonosítsák a kockázatokat, és meghatározzák, hogyan kezeljék őket válsághelyzet vagy kiemelt kockázatú helyzet esetén. A kifejezetten választásokkal foglalkozó IPOC-ok neve választási műveleti központ (Election Operation Center).
• A választási műveleti központok „valós időben figyelemmel kísérik a fontos választási kérdéseket, például az emberek választásban való részvételének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket, a kéretlen tartalmak mennyiségének növekedését, a lehetséges külföldi beavatkozást vagy a [Meta] szabályait sértő tartalmakról szóló bejelentéseket”, és „más közösségi hálózatokon és a hagyományos médiában is nyomon követik a híreket és a választásokkal kapcsolatos tevékenységet”. A központok „kollektív képet nyújtanak” a Meta számára, „és segítenek nyomon követni, milyen típusú tartalmak terjedhetnek vírusszerűen”, annak érdekében, hogy „felgyorsítsák” a vállalat reagálását ezekre a fenyegetésekre. A választási műveleti központ felkészülése részeként „kiterjedt forgatókönyv-tervezésre kerül sor a – zaklatástól a szavazók elnyomásáig terjedő – potenciális fenyegetések feltérképezése, valamint az eredményes reagáláshoz szükséges rendszerek és eljárások előzetes kidolgozása céljából”.
• Végül pedig a válságszabályzati protokoll az a keretrendszer, amelyet a Meta alkalmaz a kialakuló válságra adott, időhöz kötött szabályspecifikus válaszlépések kidolgozására. A Meta az Ellenőrző Bizottság Trump korábbi elnök felfüggesztése esetben megfogalmazott ajánlására válaszul dolgozta ki ezt a protokollt. A protokoll értelmében a Meta három válságkategóriát határoz meg, amelyek alapján adott intézkedéssort hajt végre a kockázatok enyhítésére. Az 1. kategóriába sorolt válsághelyzetet például „fokozott bűnüldözési vagy katonai tevékenység” vagy „ kiemelt kockázatú tervezett választások vagy hirtelen kirobbanó esemény” váltja ki.

A 2022-es brazíliai általános választásokat lefedő választási műveleti központ különböző időpontokban működött 2022 szeptembere és novembere között, azon belül a választások első és második fordulója idején. A tartalom 2023. január 3-i közzétételekor azonban épp nem működött választási műveleti központ (vagy IPOC). A Meta a „választások utáni zavargásokat” jelölte meg válsághelyzetként a válságszabályzati protokoll értelmében, hogy segítsen a vállalatnak felmérni, miként lehetne a legjobban enyhíteni a tartalmi kockázatokat.

A Bizottság a Meta platformjain a brazíliai választások előtt, alatt és után tapasztalható digitális trendekre vonatkozó kérdésére válaszul a vállalat kijelentette, hogy „a választásokra való felkészülés és válaszadási munka részeként számos csapat azonosított választásokkal kapcsolatos tartalmi trendeket, és beépítette őket kockázatcsökkentési stratégiájába”. Ilyen trendek voltak például a következők: „i) uszítással, illetve az erőszakkal való fenyegetés terjesztésével kapcsolatos kockázatok; ii) félretájékoztatás; és iii) üzleti integritás, amely magában foglalja a káros tartalmú hirdetésekkel való esetleges visszaélés kockázatát... vagy kampányok lefolytatásának kísérlete a nyilvános vitát manipuláló vagy korrumpáló módon.” A Meta kijelentette, hogy „egyéb tényezők mellett az eredmények számos termékekkel és szabályokkal kapcsolatos enyhítés bevezetéséhez járultak hozzá”. A Meta azonban nem rendelkezik „gyakorisági adatokkal” konkrét állításokkal (pl. választási csalással, a brasíliai bevonulással vagy a szövetségi kormányépületek erőszakos elfoglalásával, katonai beavatkozásra való felhívásokkal) kapcsolatban, mert a vállalat szabálybetartatási rendszerei általában „úgy vannak beállítva, hogy az általuk megsértett szabályzatok alapján követik és figyelik az állításokat”.

A Bizottság 15 kérdést tett fel írásban a Metának, ebből ötöt a választási műveleti központok működéséről szóló szóbeli tájékoztatást követően. A kérdések a következőkhöz kapcsolódtak: a Meta platformjain az összehangolt magatartás kezelésére rendelkezésre álló szabályozási eszközök; a 2022-es brazíliai választások előtt azonosított kockázatok; a brazil választási műveleti központ és a válságszabályzati protokoll közötti kapcsolat; hogyan húzza meg a Meta a határt a legitim politikai szerveződés és az összehangolt káros magatartás közötti különbségtétel során; a Meta platformjain Brazíliában a választások előtt, alatt és után tapasztalható digitális trendek; valamint az eset tartalmát vizsgáló tartalommoderátorok nyelvi képességei.

A Meta 13 kérdést válaszolt meg. A Meta két kérdésre nem válaszolt. Az egyik a politikai hirdetések és a félretájékoztatás közötti kapcsolatra, a másik pedig a 2022-es brazíliai választások választási műveleti központjának működése idején eltávolított oldalak és fiókok számára vonatkozott. A Meta arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy az eltávolított tartalmak nyilvánosan már megosztott számán kívül a vállalat nem rendelkezik olyan, általánosabb tartalommoderálási adatokkal a 2022-es brazíliai választásokkal kapcsolatban, amelyeket megoszthatna az Bizottsággal. A Meta azt is kifejtette, hogy nem értékeli választásokkal összefüggésben nyújtott teljesítményét adott sikerességi mérőszámok és benchmarkok alapján. A Meta felvetette, hogy prioritásokat kell felállítania az erőforrások között a Bizottság kérdéseinek megválaszolása során, és elmondta, hogy nincs lehetőség a kért adatok rendelkezésre bocsátására az eset eldöntésére megszabott határidőn belül.

7. Nyilvános hozzászólások

Az Ellenőrző Bizottság 18, az eset szempontjából releváns nyilvános hozzászólást kapott. A hozzászólások közül tizenegy Latin-Amerikából és a Karib-térségből, három az Egyesült Államokból és Kanadából, kettő a Közel-Keletről és Észak-Afrika területéről, egy Ázsiából és a csendes-óceáni térségből, egy pedig Közép- és Dél-Ázsiából érkezett. Ezen túlmenően 2023 februárjában a Bizottság kerekasztal-beszélgetést szervezett brazíliai és latin-amerikai érintettekkel a „tartalommoderálás és a politikai átmenetek” témájában.

A hozzászólások a következő témákat érintették: a választási csalásról szóló káros állítások és a katonai puccsra való felhívások halmozódása a közösségimédia-platformokon a 2022-es brazíliai választások előtt, alatt és után; a választásokkal kapcsolatos félretájékoztatás; a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítései; A Meta felelőssége a felhasználók jogainak védelmében a demokratikus hatalomváltás összefüggésében; a választási eredmények tagadása és a politikai erőszak közötti kapcsolat; valamint a tartalomellenőrök helyi politikai környezettel kapcsolatos tájékozottságának fontossága.

Az esethez beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

8. Az Ellenőrző Bizottság elemzése

A Bizottság a Meta tartalmi szabályainak, emberi jogi felelősségének és értékeinek elemzése alapján vizsgálta meg, hogy el kell-e távolítani ezt a tartalmat. Azért választottuk ezt az esetet, mert lehetővé teszi a Bizottság számára annak értékelését, hogyan különbözteti meg a Meta platformjain a békés szerveződést az erőszakos cselekményekre való uszítástól, illetve azok koordinálásától, különösen a hatalomváltás kontextusában. Ezenkívül az eset lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy általánosabban, Brazíliában pedig konkrétabban megvizsgálja a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseit, tekintettel arra, hogy a választások utáni időszakok döntő fontosságúak mind a választások tisztaságának vitatása, mind a törvényes választási eredmények tiszteletben tartásának biztosítása szempontjából. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek mind magára a választási folyamatra, mind a választást követő időszakra ki kell terjedniük, mivel ez utóbbi szintén ki van téve a manipulációnak, a választásokkal kapcsolatos félretájékoztatásnak és az erőszakkal való fenyegetésnek. Ez az eset a Bizottság „választások és a civil szféra” stratégiai prioritásának hatálya alá esik.

8.1. Megfelelés a Meta tartalmi szabályzatának

I. Tartalmi szabályok

Erőszak és uszítás

A Bizottság megállapítja, hogy a tartalom a jelen esetben sérti az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek olyan tartalmakra érvényes tilalmát, amelyek bizonyos kiemelt kockázatú helyekre való erőszakos behatolásra szólítanak fel. A Bizottság megállapítja, hogy bár a Meta „véleménynyilvánítás” értéke különösen releváns a választási folyamatokban, beleértve a választások utáni időszakot is, ebben az esetben szükséges a tartalom eltávolítása a Meta „biztonság” értékének előmozdításához.

A kiemelt kockázatú helyekre való erőszakos behatolásra tett felszólítást tiltó szabályok megsértéséhez két „kiemelt kockázatú” megjelölésre van szükség. Először is, a helynek „kiemelt kockázatúnak” kell lennie, másodsorban olyan területen vagy környéken kell elhelyezkednie, amelyet külön „átmenetileg kiemelt kockázatú helynek” nyilvánítottak. A Meta azt a konkrét utasítást adta a tartalomellenőröknek, hogy „távolítsák el a cselekvésre való felhívásokat, a szándéknyilatkozatokat, az átmenetileg kiemelt kockázatúnak nyilvánított helyen található kiemelt kockázatú helyre való erőszakos belépésre felszólító és arra buzdító állításokat.”

A Meta meghatározása szerint a „kiemelt kockázatú hely” „olyan hely, amelyet az erőszak célpontjává válás valószínűsége miatt állandó vagy átmeneti jelleggel kiemelt kockázatúnak nyilvánítottak”. Az állandó kiemelt kockázatú helyek közé tartoznak „a kiemelt kockázatú személyek vagy családtagjaik munka- vagy lakóhelyei (például egy hírügynökség székhelye, orvosi központok, laboratóriumok, rendőrőrsök, kormányhivatalok stb.); a helyi, regionális és országos választások során választói regisztrációs központként, szavazóhelyiségként, szavazatszámláló helyként használt helyszínek (például helyi könyvtár, kormányzati épület, közösségi vagy polgári központ stb.) vagy a választás lebonyolítása során használt helyszínek”. A Meta szerint a brazíliai Kongresszus, a Legfelsőbb Bíróság és az elnöki hivatalok mind állandó „kiemelt kockázatú helyek”, mivel kiemelt kockázatú személyek vagy családtagjaik munka- vagy lakóhelyei”.

A nagyobb területre vagy környékre vonatkozó további „átmeneti kiemelt kockázatú hely” megjelölés minden olyan „helyre vonatkozik, amelyet [a Meta átmenetileg, meghatározott időre ilyennek jelöl ki]”. Egy helyszínt számos tényező, így például a következők alapján nyilvánítanak átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé: „történt-e a helyszínen az elmúlt 7 napban nagy súlyosságú erőszak egy tüntetésen”; „van-e bizonyíték arra, hogy a helyszínen megnövekedett az erőszak kockázata polgári zavargásokhoz vagy vitatott bírósági döntéshez kapcsolódóan”; „valószínűsíthető-e közvetlenül fenyegető erőszak a helyszínen a bűnüldöző szervek, a belső biztonsági jelentések vagy egy megbízható partner értékelése szerint”; „van-e bizonyíték tervezett vagy aktív tiltakozásra a helyszínen, vagy olyan tervezett vagy aktív tiltakozásra a helyszínen, ahol a szervező fegyverek használatára szólított fel, vagy fegyvereket hozott a tiltakozás helyszínére”; és „a belső csoportok értékelése szerint meghaladják-e a biztonsági aggályok az önvédelem és az önrendelkezés kifejezésére gyakorolt lehetséges hatást”. Az átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé nyilvánítást követően ezt az információt megosztják a Meta belső csapataival. Bár az ilyen megjelölés általában időhöz kötött, a vállalat néha engedélyezi a meghosszabbítását. A Meta szerint az átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé nyilvánítás a tartalom proaktív ellenőrzéséhez vezet még azelőtt, hogy „a felhasználók jelentenék [azt]”.

A 2022-es választások idején a Meta egész Brazíliát átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé nyilvánította. A megjelölés eredetileg 2022. szeptember 1-én történt a Meta értékelése alapján, amely szerint a folyamatban lévő polgári és választásokkal kapcsolatos zavargásokhoz kapcsolódóan megnövekedett az erőszak kockázata. A megjelölést a 2022-es októberi választásokra és az azt követő időszakra is kiterjesztették, egészen 2023. február 22-ig. A megjelölés érvényben volt az eset tartalmának közzététele idején.

A Meta szerint mindkét megjelölésnek érvényesnek kell lennie ahhoz, hogy a tartalom megsértse a szabályt. Az elemzett bejegyzés teljesítette ezt a feltételt. A Meta szerint a kettős követelmény biztosítja, hogy ne nyomják el széles körben a tiltakozásra való felhívást, és hogy csak a valószínűleg erőszakhoz vezető tartalmakat távolítsák el.

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a Meta eredeti döntései, melyek szerint a tartalomnak a platformon kell maradnia a politikai erőszak fokozott kockázata idején, egyértelműen eltérnek a saját normáitól, mivel a bejegyzés egyértelmű felhívás volt arra, hogy erőszakkal behatoljanak a brasíliai Három Hatalom téren található kormányzati épületekbe (egy „átmenetileg kiemelt kockázatú helyen” található „kiemelt kockázatú helyre” Brazíliában).

II. Szabálybetartatási intézkedés

A Meta szerint hét, a szükséges nyelvi és kulturális szakértelemmel rendelkező humán moderátor ellenőrizte a tartalmat. A Meta nem utasítja a tömeges ellenőrzést végző ellenőröket arra, hogy rögzítsék döntéseik okait. Amikor a Bizottság kiválasztotta ezt az esetet, a Meta belső csapatai elemzést végeztek, amely alapján arra a következtetésre jutottak, hogy három valószínűsíthető tényező „járulhatott hozzá” a tartós szabálybetartatási hibához: (1) az ellenőrök félreérthették a felhasználó szándékát (cselekvésre való felhívás), a tartalmat feltehetően az írásjelek hiánya miatt az eseményről szóló semleges megjegyzésként értelmezve; vagy (2) annak ellenére, hogy megfelelő útmutatás volt érvényben, az ellenőrök rossz döntést hoztak a különböző forrásokból származó, kiemelt kockázatú eseményekkel kapcsolatos tartalmak kezelését érintő többszöri módosítások miatt; vagy (3) az ellenőrök esetleg nem látták a videóban szereplő szabálysértést.

Az 1. és 3. tényező arra utal, hogy a moderátorok nem ellenőrizték gondosan a tartalmat, és nem nézték meg végig a videót, hiszen abból egyértelmű volt a Meta szabályainak potenciális megsértése. A Meta azonban semmilyen magyarázattal nem szolgál arra, miért nem eszkalálták a tartalmat a téma és a szabályok terén jártas szakértőkhöz további elemzésre. A tartalmat annak ellenére nem eszkalálták, hogy olyan országból érkezett, amelyet a tartalom közzététele és jelentése idején „átmenetileg kiemelt kockázatú hellyé” nyilvánítottak egy olyan szabállyal kapcsolatban, amely csak akkor lép életbe, amikor ez a megjelölés érvényben van. A tartalmat az általános brazíliai online és offline kontextus ellenére sem eszkalálták (lásd a 2. szakaszt).

A Meta már tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a tartalomellenőrök nem mindig tudnak minden videót teljes terjedelmében megtekinteni. Mindazonáltal a Bizottság elvárja, hogy olyan helyzetekben, amikor fokozottan fennáll az erőszak kockázata, és konkrét szabályozási eszközök lépnek működésbe, a tartalomellenőrök törekedjenek a videók végignézésére, és eszkalálják a potenciálisan szabálysértő tartalmakat.

A 2. tényezővel kapcsolatban a Meta kijelentette, hogy tájékoztatja a tömeges ellenőrzést végző ellenőröket az átmenetileg kiemelt kockázatú helyek megjelöléséről, de elismeri, hogy lehetnek hiányosságok az ilyen és a választásokkal kapcsolatos más kockázatenyhítő intézkedések ismertetésében. Az ilyen jellegű információk megismerése révén a tartalomellenőrök képesek arra, hogy észleljék, eltávolítsák vagy eszkalálják a jelen esetben érintett videóhoz hasonló problémás tartalmakat. A tény, hogy Brazíliában akkoriban különböző kockázatértékelő és -enyhítő intézkedések voltak érvényben, azt jelzi, hogy valószínűleg jobban meg kell fogalmazni őket, és világosabb utasítási láncot kell kidolgozni hozzájuk annak érdekében, hogy a vállalat eredményesebb erőfeszítéseket tudjon tenni a választások tisztaságának biztosítására.

Bár a Meta végül a tartalom eltávolítása mellett döntött, a Bizottságot mély aggodalommal tölti el, hogy azzal együtt, hogy a tartalom közzététele időpontjában polgári zavargások voltak Brazíliában, és a január 8-i zavargásokat megelőző hetekben és hónapokban széles körben terjedtek hasonló online tartalmak, a Meta tartalommoderátorai ismétlődően úgy értékelték, hogy a tartalom nem szabálysértő, és a benne szereplő kontextuális utalások ellenére elmulasztották azt további ellenőrzésre eszkalálni. Ezeket az aggályokat tovább súlyosbítja az a tény, hogy amikor a Bizottság tájékoztatást kért a Metától a platformjain a brazíliai választásokkal kapcsolatban a választások előtt, alatt és után közzétett konkrét állításokról, a vállalat kifejtette, hogy nem rendelkezik ilyen gyakorisági adatokkal (lásd a 6. szakaszt). A tartalmat ebben az esetben végül több mint két héttel később távolították el, miután a benne közzétett felhívásban szereplő erőszakos esemény már megtörtént, és csak azután, hogy a Bizottság felhívta rá a Meta figyelmét.

A Meta elismerte az erőszak fokozott kockázatának fennállását Brazíliában, először is különböző kockázatértékelő intézkedések elfogadásával a tartalom közzététele előtt, alatt és után, másodsorban pedig közvetlenül a Bizottság felé, amikor a vállalat úgy döntött, hogy végül eltávolítja a tartalmat. A vállalat ellenőreinek azonban tartósan nem sikerült megfelelően betartatniuk a közösségi alapelveket, különösen az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek azon szabályait, amelyeket az átmenetileg kiemelt kockázatú hely megjelölése léptet életbe. A tény, hogy a tartalmat a potenciális szabálysértés egyértelműsége ellenére sem eszkalálták a Bizottság általi kiválasztás előtt, és hogy hasonló tartalmak keringtek a Facebookon akkoriban (lásd a 2. és 8.2. szakaszt), azt jelzi, hogy az eszkalációs csatornák valószínűleg nem elég egyértelműek és eredményesek (lásd a „Knini rajzfilm” esetet). Ez egyben azt is mutatja, hogy Metának javítania kell a választási időszakban alkalmazott óvintézkedéseket. Amint korábbi döntéseiben a Bizottság már megállapította, a tömeges ellenőrzést végző ellenőröknek feltétlenül megfelelő nyelvi és kontextuális ismeretekkel kell rendelkezniük, és birtokában kell lenniük a potenciálisan szabálysértő tartalmak eszkalálásához a szükséges eszközöknek és csatornáknak.

III. Átláthatóság

A Bizottság elismeri, hogy a Meta jelentős erőfeszítéseket tett a 2022-es brazíliai választások tisztaságának megóvására. 2022 augusztusában, amikor a kampányidőszak hivatalosan megkezdődött, a Meta nyilvánosan bejelentette a választásokkal kapcsolatos kezdeményezéseit az országban. A vállalat együttműködött a brazil Legfelsőbb Választási Bírósággal annak érdekében, hogy olyan címkével lássa el a választásokról szóló bejegyzéseket a Facebookon és az Instagramon, amely „az Electoral Justice webhelyen közzétett megbízható információkhoz irányítja az embereket”. A Meta szerint ennek nyomán „tízszeresére nőtt” a webhely látogatottsága. Ez az együttműködés azt is lehetővé tette a Legfelsőbb Választási Bíróság számára, hogy közvetlenül a Metának jelentse a potenciálisan szabálysértő tartalmakat. A Meta Brazília-szerte tartott oktatásokon ismertette a választási tisztviselőknek a vállalat közösségi alapelveit, valamint azt, hogy miként kezeli a Facebookon és az Instagramon megjelenő félretájékoztatást. A Meta „a közelgő választások jogszerűségét megkérdőjelező” fizetett hirdetéseket is betiltotta. A vállalat bevezetett továbbá egy WhatsApp-továbbítási korlátot is, hogy egy üzenetet egyszerre csak egy WhatsApp-csoportba lehessen továbbítani. Végül a Meta jelentette a különböző közösségi alapelvek – például az erőszakra és uszításra, a gyűlöletbeszédre, valamint a megfélemlítésre és zaklatásra vonatkozó szabályzatok – értelmében eltávolított tartalmak számát és azt, hogy összesen hány alkalommal kattintottak a felhasználókat a brazíliai választásokkal kapcsolatos hiteles információkhoz irányító választási címkékre.

Mindazonáltal, amikor a Bizottság a 2022-es brazíliai választások tisztaságának biztosításával kapcsolatos erőfeszítéseiről kérdezte a Metát, a vállalat kijelentette, hogy nem alkalmaz konkrét mérőszámokat a választások tisztaságát szolgáló erőfeszítései sikerének általános mérésére azon túl, hogy jelenti a tartalomeltávolítások, a megtekintések és a választási címkékre való kattintások számát. A Bizottság azt is megjegyzi, hogy a Meta által az Átláthatósági központban közzétett információk és az általa a Bizottsággal folytatott eszmecsere alapján nem teljesen világos, hogy a vállalat különböző kockázatértékelő intézkedései és protokolljai (lásd a fenti 6. szakaszt) hogyan működnek egymástól függetlenül vagy egymással párhuzamosan. A Metának tisztáznia kell a különböző protokollok közötti kapcsolódási pontokat, jobban meg kell magyaráznia, hogy miben különböznek egymástól, és pontosan hogyan befolyásolják a tartalmi szabályok betartatását.

A Bizottsághoz beérkezett számos nyilvános hozzászólás (Ekō [PC-11000], Dangerous Speech Project [PC-11010], ModeraLab [PC-11016], Campaign Legal Center [PC-11017], InternetLab [PC-11019] és Coalizão Direitos na Rede [PC-11020]) szerint a vállalat nem tett elegendő erőfeszítést a brazíliai választások védelmére. Bár a Bizottság elismeri, hogy a tömeges tartalommoderálás kihívásokkal jár, a Meta felelőssége fokozottan érvényesül az emberi jogokra gyakorolt káros hatások megelőzése, mérséklése és kezelése terén a választásokkal és más, kiemelt kockázatú helyzetekkel összefüggésben, és megköveteli, hogy a vállalat hathatós védőkorlátokat állítson fel az ilyen hatások ellen. Az esetben elkövetett szabálybetartatási hiba nem tűnik elszigetelt incidensnek. Az Ekō (PC-11000) szerint a január 8-i zavargások után is fennmaradt a Facebookon hasonló tartalom.

Nagyobb átláthatóságra van szükség annak felméréséhez, hogy a Meta választásokkal összefüggésben hozott intézkedései megfelelőek és elégségesek-e. A Bizottság számára a felülvizsgálathoz rendelkezésre álló adatok hiánya aláásta a Bizottság képességét annak megfelelő értékelésére, hogy az ebben az esetben elkövetett szabálybetartatási hibák és a különböző érintettek által felvetett aggályok rendszerszintű problémára utalnak-e a vállalat szabályaival és szabálybetartatási gyakorlatával kapcsolatban. Ez a Bizottság azon képességét is gyengítette, hogy konkrétabb ajánlásokat fogalmazzon meg a Meta számára a választások tisztaságát szolgáló globális erőfeszítései további javítására vonatkozóan.

A Meta elsősorban tartalomeltávolításra vonatkozó jelenlegi adatközlései nem adnak teljes képet az adott piacon a választások tisztaságát szolgáló intézkedések eredményéről. Nem terjednek ki például a választásokkal összefüggésben fontos szabályzatok – például az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvek – betartatásának pontosságára, sem pedig a Meta által eredetileg jóváhagyott, majd később szabálysértőnek nyilvánított politikai hirdetések százalékos arányára. Az ilyen mérőszámokkal végzett statisztikai audit nemcsak a hibák orvoslását tenné lehetővé a Meta számára, hanem azt is, hogy nyomon kövesse, mennyire eredményesek az intézkedései, amikor az a legfontosabb, hogy helyesen járjon el.

Ilyen információk hiányában sem a Bizottság, sem a nyilvánosság nem tudja szélesebb körben értékelni a Meta választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek eredményességét. Ez fontos, tekintettel arra, hogy a politikai erőszak gyakran a választásokkal kapcsolatos vitákból ered vagy azok nyomán erősödik fel akkor, amikor káros tartalmak maradnak az interneten az offline erőszak előtt vagy azzal egyidőben (lásd a „Mianmari bot” (2021-007-FB-UA), a „Tigray Communication Affairs Bureau” (2022-006-FB-MR) és a „Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése” (2021-001-FB-FBR) eseteket).

Ezért a Bizottság úgy gondolja, hogy a Metának keretrendszert kell kidolgoznia a vállalat választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseinek értékeléséhez és az e témát érintő nyilvános jelentések készítéséhez. A keretrendszer célja, hogy a vállalat releváns adatokkal rendelkezzen tartalommoderálási rendszere egészének továbbfejlesztéséhez, valamint annak eldöntéséhez, hogyan tudja a legjobban felhasználni erőforrásait választásokkal összefüggésben. A keretrendszernek a helyi ismeretek hathatós felhasználásában, valamint a demokratikus folyamatok megzavarására irányuló összehangolt online és offline kampányok azonosításában és értékelésében is segítenie kell a Metát. Ez a keretrendszer ahhoz is hasznos lehet a Meta számára, hogy állandó visszacsatolási csatornákat hozzon létre, és meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a választási folyamatok hivatalos lezárása után is fennáll a politikai erőszak. Végül a Bizottság megjegyzi, hogy a fentiek alapján felül kell vizsgálni és a nyilvánosság számára jobban meg kell magyarázni a Meta különböző kockázatértékelő intézkedései és protokolljai, például az IPOC-ok, az integritás szerinti országbesorolási szabályzat és a válságszabályzati protokoll (lásd a fenti 6. szakaszt) közötti kapcsolatot a választásokkal összefüggésben.

8.2. A Meta emberi jogi felelősségének való megfelelés

A véleménynyilvánítás szabadsága (ICCPR, 19. cikk)

A véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog „a demokratikus társadalmak központi pillére, a szabad és tisztességes választási folyamatok, valamint az érdemi és reprezentatív nyilvános és politikai diskurzus garanciája” (az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja, 2019/1. sz. kutatási tanulmány , 2. o.). Az ICCPR 19. cikke széles körű védelmet nyújt a véleménynyilvánítás formáihoz, különös tekintettel a politikai beszédre. Ha az állam korlátozásokat vezet be a véleménynyilvánításra, ezeknek a korlátozásoknak teljesíteniük kell a törvényesség, a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság követelményeit (az ICCPR 19. cikkének 3. bekezdése). Ezekre a követelményekre gyakran „három részből álló tesztként” utalunk. A Bizottság e keretrendszer alapján értelmezi a Meta önkéntes emberi jogi vállalásait.

I. Törvényesség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapján a törvényesség elve megköveteli, hogy a véleménynyilvánítás korlátozására alkalmazott szabályok egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetők legyenek (a 34. általános megjegyzés 25. bekezdése). A közösségimédia-vállalatok szabályaira alkalmazva, az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottja azt mondta, hogy a szabályoknak egyértelműeknek és konkrétaknak kell lenniük ( A/HRC/38/35, 46. bekezdés). A Meta platformjait használók számára lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a szabályokhoz és megértsék őket, a tartalomellenőröknek pedig egyértelmű útmutatót kell kapniuk a szabályok betartatására vonatkozóan.

A Bizottság megállapítja, hogy – a jelen eset tényállása vonatkozásában – a Meta bizonyos kiemelt kockázatú helyekre való erőszakos behatolásra felszólító tartalmakra vonatkozó tilalma egyértelműen van megfogalmazva, és ugyanígy egyértelműek azok a pontos feltételek is, amelyek mellett a tilalom érvénybe lép. Az eset tartalmát mind a felhasználó, mind a tartalomellenőrök könnyen jogsértőként értelmezhették, különösen a brazíliai polgári zavargásokkal összefüggésben. Ennélfogva a Bizottság megítélése szerint teljesült a törvényesség követelménye.

II. Jogszerű cél

A szabad véleménynyilvánítás korlátozásainak (az ICCPR 19. cikke) „jogszerű célt” kell szolgálniuk. Az erőszakra és uszításra vonatkozó szabályzat célja „a potenciális offline károkozás megelőzése” olyan tartalmak eltávolításával, amelyek „a fizikai károkozás valós kockázatával vagy a közbiztonság közvetlen veszélyeztetésével” járnak. Ez a szabályzat azt a jogszerű célt szolgálja, hogy megvédje mások jogait, például az élethez való jogot (az ICCPR 6. cikke), valamint a közrendet és a nemzetbiztonságot (az ICCPR 19. cikkének 3. bekezdése). Választásokkal összefüggésben ez a szabályzat mások szavazáshoz és közügyekben való részvételhez való jogát is szolgálhatja (az ICCPR 25. cikke).

III. Szükségesség és arányosság

A szükségesség és arányosság elve alapján a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció ellátásához; a lehető legkevésbé zavaró eszköznek kell lennie azok közül, amelyekkel a védelmi funkció ellátja feladatát; [és] arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (a 34. általános megjegyzés 33. és 34. bekezdése). Az erőszakra uszítással kapcsolatos korábbi esetekhez hasonlóan a Bizottság az ENSZ Rabati cselekvési tervben szereplő hat tényezőjét tartja relevánsnak a korlátozás szükségességének és arányosságának meghatározásához (lásd például a „Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése” esetet).

A Bizottság elismeri, hogy számos politikai környezetben a választások vagy a választási rendszer tisztaságának megkérdőjelezése az emberek véleménynyilvánítási és tiltakozási jogának legitim gyakorlása, még akkor is, ha elszigetelt erőszakos incidensekre kerül sor. Politikai üzenete miatt ez magasabb szintű védelmet élvez (37. sz. általános megjegyzés, 19. és 32. bekezdés). A Bizottság azonban megjegyzi, hogy itt nem ez a helyzet áll fenn. Döntő határvonal választja el egymástól a védett politikai beszédet és a törvényes közvetlen választások eredményének megdöntésére irányuló erőszakra való felbujtást. A Rabati cselekvési tervben felvázolt tényezők alapján ebben az esetben egyértelműen tiszteletben tartották a megnyilvánulások korlátozásának küszöbét. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eset tartalmának több eleme is releváns az elemzés szempontjából: a felhívás „utolsó lehetőségként” Brazília Kongresszusának „ostromára” és a „Három Hatalom” terének „megrohamozására”; az ismert brazil tábornok felhívását rögzítő videó, mely szerint az emberek „menjenek ki az utcára”, és „vonuljanak a Nemzeti Kongresszushoz ... [és a] Legfelsőbb Bírósághoz”; a háttérben a szövetségi kormány lángoló épületeinek képe; és a „forráskód” követelése. A tágabb brazil kontextusban, ahol Bolsonaro hívei vitatják a választási eredményeket, és katonai puccsot követelnek, ezek mind egyértelmű felhívást jelentenek a kormányépületek elfoglalására és átvételére. A beszélő szándéka, a megnyilvánulás tartalma és hatóköre, valamint a közvetlenül fenyegető károkozás valószínűsége az akkori brazíliai politikai kontextusban indokolta a bejegyzés eltávolítását.

A tartalmat a politikai erőszak megnövekedett kockázata mellett tették közzé, mivel a fegyveres erőket széles körben felszólították a választási eredmények megdöntésére. Ugyanakkor kódolt jelszavakat használtak a kifejezetten a brasíliai kormányépületekre összpontosító tüntetések népszerűsítésére (lásd a 2. szakaszt). Ezzel összefüggésben a Bizottsághoz több nyilvános hozzászólásban (többek között az ITS Rio – Modera Lab (PC-11016), a Coalizão Direitos na Rede (PC-11020), az InternetLab (PC-11019) és a Bizottság megbízásából végzett kutatást támogató Ekō (PC-11000) hozzászólásaiban) beérkezett információk azt mutatják, hogy hasonló tartalmak széles körben keringtek a közösségi médiában a január 8-i eseményeket megelőzően. Hangsúlyozzák azt is, hogy Bolsonaro hívei hamarosan megrohamozzák a Három Hatalom terének épületeit, és a hadsereg beavatkozását sürgetik, akár katonai puccs útján is.

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy találja, hogy a tartalom eltávolítása összhangban van a Meta emberi jogi felelősségével. A tartalom eltávolítása szükséges és arányos válasz az emberek – köztük a köztisztviselők – élethez való joga és a brazil közrend védelme érdekében. Az ilyen és ehhez hasonló tartalmak eltávolítása a brazilok szavazáshoz és közügyekben való részvételhez való jogának védelme érdekében is szükséges és arányos olyan helyzetben, ahol épp megpróbálják aláásni a demokratikus hatalomátvételt.

Az, hogy a Meta ellenőrzési rendszereinek tartósan nem sikerült megfelelően azonosítaniuk vagy további ellenőrzésre eszkalálniuk a videóban szereplő szabálysértést és eltávolítaniuk az eset tartalmát, komoly aggodalomra ad okot, amelyet a Meta jobban képes lesz kezelni, ha végrehajtja az alábbi ajánlásokat. Bár a Meta határozott lépésekkel igyekezett javítani a választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseit Brazíliában, nem tett eleget annak érdekében, hogy kezelje a platformjaival való visszaélés lehetőségét az országban tapasztaltakhoz hasonló összehangolt kampányok során. Úgy tűnik, hogy ebben az esetben a platformon hagyott és széles körben megosztott tartalom jellemző példája az olyan fajta félretájékoztatásnak és uszításnak, amely a bejelentések szerint akkoriban keringett a Meta brazíliai platformjain. Alátámasztja továbbá azokat az állításokat, amelyek szerint a Meta platformjain jelentős mozgósítási erővel rendelkező befolyásos fiókok szerepet játszottak az erőszak népszerűsítésében. Amint a Bizottsághoz beérkezett nyilvános hozzászólások (lásd az Instituto Vero [PC-11015], a ModeraLab [PC-11016], az InternetLab [PC-11019], az Instituto de Referência em Internet e Sociedade [PC-11021] hozzászólásait) is állítják, az egyes tartalmak ellenőrzése és esetleges eltávolítása a Meta platformjairól elégtelen és viszonylag eredménytelen lépés, ha az ilyen tartalom a demokratikus folyamatok megzavarására irányuló szervezett és összehangolt akció része. A választások tisztaságát szolgáló erőfeszítéseknek és a válságprotokolloknak foglalkozniuk kell ezekkel a tágabb értelemben vett digitális trendekkel.

8.3 Azonos tartalom párhuzamos kontextusban

A Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elemzetthez hasonló tartalmak terjedtek el a január 8-i brazíliai zavargásokat megelőző hónapokban. Tekintettel arra, hogy a Metának ismétlődően nem sikerült szabálysértőként azonosítania ezt a tartalmat, a Bizottság különös figyelemmel fogja kísérni azt, hogyan alkalmazza a Meta a Bizottság döntését a vállalat platformjain maradt párhuzamos kontextusú, azonos tartalmakra, kivéve, ha azzal a céllal osztják meg őket, hogy elítéljék a tábornok beszédét és a felhívást a brasíliai Három Hatalom terén található épületek megrohamozására, vagy felhívják rájuk a figyelmet.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Meta eredeti döntését a tartalom fennhagyásáról.

10. Ajánlások

A. Szabálybetartatás

1. A Meta dolgozzon ki keretrendszert a vállalat választások tisztaságát szolgáló erőfeszítései értékeléséhez. Ez magában foglalja a választások tisztaságát szolgáló sikeres erőfeszítések mérőszámainak létrehozását és megosztását, beleértve a Meta tartalmi szabályok betartatásával és a vállalat hirdetési szemléletével kapcsolatos mérőszámokat is. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta kidolgozza a fenti keretrendszert (beleértve a mérőszámok leírását és a mérőszámokra vonatkozó célokat), közzéteszi azt a vállalat Átláthatósági központjában, megkezdi az országspecifikus jelentések közzétételét, és nyilvánosságra hozza, hogyan változtatta meg az értékelés eredményeképpen a választások tisztaságát szolgáló általános erőfeszítéseit.

B. Átláthatóság

1. A Meta tegye egyértelművé az Átláthatósági központban, hogy a válságszabályzati protokoll mellett a vállalat egyéb protokollokat is alkalmaz a választásokkal vagy más kiemelt kockázatú eseményekkel összefüggésben potenciálisan felmerülő károkozási kockázat megelőzésére és kezelésre. Az érintett protokollok megnevezésén és leírásán túl a vállalatnak fel kell vázolnia azok célját, a különböző protokollok közötti kapcsolódási pontokat, valamint azt, hogy miben különböznek egymástól. A Bizottság akkor tekinti ezt az ajánlást megvalósítottnak, amikor a Meta közzéteszi a tájékoztatást az Átláthatósági központban.

* Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének jóvá kell hagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Az esetről hozott döntéssel kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. A Bizottság segítségére volt egy, a Göteborgi Egyetemen működő független kutatóintézet, amely egy 6 földrész 50 társadalomtudósából álló csapatra, valamint a világ minden táján dolgozó több mint 3200 országszakértő hozzájárulására támaszkodik. A geopolitika, a bizalom és biztonság, valamint a technológia metszéspontjában működő Duco Advisors tanácsadó cég szintén segítette a Bizottság munkáját. A közösségi média trendjeiről nyílt forrású kutatásokat végző Memetica is készített elemzést. A nyelvi szaktudást a világ 5000 városában dolgozó, együttesen több mint 350 nyelven folyékonyan beszélő szakembergárdát foglalkoztató Lionbridge Technologies LLC vállalat biztosította.