Mianmar – robot

Az eset összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálta a Facebook döntését egy burmai nyelvű bejegyzés eltávolításáról a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvének megsértése miatt. A Bizottság azt állapította meg, hogy a bejegyzés nem a kínai embereket vette célba, hanem a kínai államot. Konkrétan: trágár kifejezést használva utalt a kínai kormányzat politikájára Hongkongban egy olyan politikai eszmecsere részeként, amelynek témája a kínai kormányzat Mianmarban játszott szerepe volt.

Tudnivalók az esetről

2021 áprilisában egy vélhetően Mianmarban tartózkodó Facebook-felhasználó közzétett egy burmai nyelvű tartalmat az idővonalán. A bejegyzés azt taglalta, milyen módokon lehetne korlátozni a mianmari hadseregnek juttatott pénzügyi forrásokat a 2021. február 1-jén Mianmarban lezajlott puccsot követően. Azt javasolta, hogy az adóbevételeket juttassák el a Szövetségi Közgyűlést Képviselő Bizottságnak (CRPH), a puccsal szembeforduló képviselők csoportjának. A bejegyzés körülbelül félmillió megtekintést ért el, és egyetlen Facebook-felhasználó sem jelentette.

A Facebook fordításában a felhasználó bejegyzésének állítólagosan szabálysértő szakasza így hangzott: „Hong Kong people, because the fucking Chinese tortured them, changed their banking to UK, and now (the Chinese) they cannot touch them.” (A hongkongiak, mivel a kibaszott kínaiak kínozták őket, egyesült királyságbeli bankokra váltottak, így (a kínaiak) már nem férhetnek hozzájuk.). A Facebook eltávolította a bejegyzést a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvének megsértése miatt. Ez az alapelv tiltja személy vagy embercsoport megcélzását faji hovatartozás, etnikai származás vagy nemzetiség alapján „durva szavak[kal] vagy kifejezések[kel] a sértés szándékával”.

A bejegyzést megvizsgáló mind a négy tartalomellenőr egyetértett abban, hogy a bejegyzés megsértette a Facebook szabályait. A Bizottságnak benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felhasználó azt állította, hogy a tartalmat azzal a céllal tette közzé, hogy „stop the brutal military regime” (megállítsa a brutális katonai rezsimet).

Főbb megállapítások

Ez az eset rávilágít a szövegösszefüggés figyelembevételének fontosságára a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályok alkalmazása előtt, valamint a politikai véleménykifejezés védelmének fontosságára is. Ez különösen fontos Mianmarban a 2021 februárjában történt puccs miatt, valamint a Facebooknak az országban kommunikációs médiumként betöltött kulcsszerepe okán.

A bejegyzésben a „$တရုတ်” burmai kifejezés szerepelt, amely a Facebook fordításában „fucking Chinese” (vagy „sout ta-yote”) (kibaszott kínaiak). A Facebook szerint a „ta-yote” kifejezés „kulturálisan és nyelvészetileg is átfedően érzékelteti identitásként/jelentésként Kínát mint országot, valamint a kínai embereket”. A Facebook állítása szerint a kifejezés jellegét szemlélve, valamint figyelembe véve, hogy a felhasználó „nem jelezte egyértelműen, hogy a kifejezéssel Kínára mint országra vagy a kínai kormányzatra utal”, azt állapította meg, hogy „a felhasználó legalábbis a kínai emberekre utal”. Ennek megfelelően a Facebook eltávolította a bejegyzést a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvének megsértése miatt.

Mivel burmai nyelven ugyanaz a kifejezés jelöli az államot és az állam népét is, a szándékolt jelentés megértéséhez kulcsfontosságú a szövegösszefüggés. A Bizottságot több tényező is arról győzte meg, hogy a felhasználó nem a kínai emberekre célzott, hanem a kínai államra.

A bejegyzés azon része, amely állítólag sértette a Facebook szabályait, Kína Hongkongra alkalmazott pénzügyi politikájára utal a „torture” (kínzás) vagy „persecution” (üldöztetés) fogalommal, nem pedig egyének vagy kínai emberek Mianmarban végzett cselekedeteire. A Bizottság mindkét fordítója úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben a „ta-yote” kifejezés az államra utalt. Az utalással kapcsolatos bármilyen lehetséges kétértelműségre vonatkozó kérdésre válaszolva a fordítók nem jeleztek semmilyen kételyt. A Bizottság fordítói azt is kifejtették, hogy a bejegyzésben olyan kifejezések fordulnak elő, amelyeket a mianmari kormány és a kínai nagykövetség gyakran használ a másik fél említésére. Ezenkívül a bejegyzést egyetlen felhasználó sem jelentette, bár félmillióan látták, és több mint 6 ezren megosztották. A nyilvános hozzászólások szintén politikai eszmecsereként azonosították a bejegyzés általános hangvételét.

Mivel a bejegyzés nem célzott meg embereket faji hovatartozás, etnikai származás vagy nemzetiség alapján, hanem egy államra utalt, a Bizottság megállapítása szerint nem sértette a Facebook gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvét.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Facebook tartalom eltávolítására vonatkozó döntését, és megköveteli a bejegyzés visszaállítását.

Szabályalkotást támogató tanácsadó nyilatkozatában a Bizottság a következőket javasolja a Facebooknak:

• Gondoskodjon arról, hogy belső végrehajtási alapelvei elérhetők legyenek azon a nyelven, amelyen a tartalommoderátorok ellenőrzik a tartalmakat. Ha prioritás felállítása szükséges, a Facebook koncentráljon elsősorban azokra a kontextusokra, amelyekben súlyosabbak az emberi jogi kockázatok.

*Az eset összefoglalása áttekintést ad az esetről, és nincs precedensértéke.

Az esetről hozott teljes döntés

1. A döntés összefoglalása

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálta a Facebook döntését egy tartalom eltávolításáról a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvének megsértése miatt. A Bizottság úgy találta, hogy a bejegyzés nem minősült gyűlöletbeszédnek.

2. Az eset leírása

2021 áprilisában egy vélhetően Mianmarban tartózkodó Facebook-felhasználó közzétett egy burmai nyelvű tartalmat az idővonalán. A bejegyzés azt taglalta, milyen módokon lehetne korlátozni a mianmari hadseregnek juttatott pénzügyi forrásokat a 2021. február 1-jén Mianmarban lezajlott puccsot követően. Azt javasolta, hogy az adóbevételeket juttassák el a Szövetségi Közgyűlést Képviselő Bizottságnak (CRPH), a puccsal szembeforduló képviselők csoportjának. A bejegyzés körülbelül 500 ezer megtekintést, körülbelül 6000 reakciót és körülbelül 6000 megosztást ért el. A bejegyzést egyetlen Facebook-felhasználó sem jelentette.

A Facebook fordításában a felhasználó bejegyzésének állítólagosan szabálysértő szakasza így hangzott: „Hong Kong people, because the fucking Chinese tortured them, changed their banking to UK, and now (the Chinese) they cannot touch them.” (A hongkongiak, mivel a kibaszott kínaiak kínozták őket, egyesült királyságbeli bankokra váltottak, így (a kínaiak) már nem férhetnek hozzájuk.). A Facebook a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelve szerinti „2. szintű” gyűlöletbeszédként eltávolította a bejegyzést a közzétételét követő napon. Ez az alapelv tiltja személy vagy embercsoport megcélzását faji hovatartozás, etnikai származás vagy nemzetiség alapján „durva szavak[kal] vagy kifejezések[kel] a sértés szándékával”.

A Facebook állítása szerint a bejegyzés egyik továbbosztását „a rendszer egy minta részeként, automatikusan választotta ki és küldte el egy emberi ellenőrnek, besorolási képzésben történő felhasználáshoz”. Ennek része szabálysértő és szabályt nem sértő példákat egyaránt tartalmazó adathalmazok Facebook általi létrehozása annak érdekében, hogy segítségükkel tanítsa az automatikus észlelési és szabálybetartatási folyamatait, amelyek képesek előrejelezni, hogy adott tartalom sérti-e a Facebook szabályait. Az ellenőr azt állapította meg, hogy a megosztott bejegyzés sértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvet. Bár a folyamat célja a besorolás tanítását segítő tartalomkészletek létrehozása volt, a szabálysértő jelleg megállapítása után a megosztott bejegyzés törlésére is sor került.

Mivel a megosztott bejegyzés a Facebook szabályait sértőként lett értékelve, egy „adminisztratív műveleti robot” automatikusan megjelölte ellenőrzésre az eredeti bejegyzést. A Facebook elmagyarázta, hogy az adminisztratív műveleti robot egy olyan belső Facebook-fiók, amely nem végez semmilyen tartalomértékelést, csak „az emberek, illetve az automatikus rendszer által már meghozott döntések alapján hajt végre különböző lépéseket a szabálybetartatási rendszerben”. Két emberi ellenőr ezt követően megvizsgálta az eredeti bejegyzést, és mindketten „2. szintű” gyűlöletbeszédnek minősítették. A tartalom eltávolításra került. A felhasználó a döntés visszavonását kérte a Facebooktól. Ennek részeként egy negyedik emberi ellenőr is megerősítette az eltávolítás megfelelőségét. A Facebook szerint „[a]z esetben közreműködő tartalomellenőrök mind a Facebook burmai nyelvű tartalmak ellenőrzéséért felelős csapatának tagjai voltak”. A felhasználó ezt követően felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az Ellenőrző Bizottsághoz.

3. Jogosultság és hatáskör

A Bizottságnak jogában áll megvizsgálni a Facebook döntését annak a felhasználónak a felülvizsgálati kérelme alapján, akinek a bejegyzését eltávolították (az Alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a szervezeti és működési szabályzat 2. cikkének 2.1. szakasza). A Bizottság fenntarthatja vagy megsemmisítheti a döntést (az Alapokmány 3. cikkének 5. szakasza). A Bizottság döntései kötelező érvényűek, és szabályalkotást támogató tanácsadó nyilatkozatok részeként ajánlásokat is tartalmazhatnak. Ezek az ajánlások nem kötelező érvényűek, de a Facebooknak reagálnia kell rájuk (az Alapokmány 3. cikkének 4. szakasza). A Bizottság átlátható és elvhű módon, független jogorvoslati mechanizmust kínál a viták rendezésére.

4. Vonatkozó alapelvek

Az Ellenőrző Bizottság a következő alapelveket vette figyelembe döntésében:

I. A Facebook közösségi alapelvei

A Facebook közösségi alapelvei szerint a gyűlöletbeszéd olyan tartalom, amely „közvetlenül támad másokat általunk védett tulajdonságként meghatározott szempontok – faj, etnikum, nemzeti vagy vallási hovatartozás, nemi irányultság, kaszt, biológiai és társadalmi nem, nemi identitás, súlyos fogyatékosság vagy betegség – miatt”. A „2. szintű” tiltott tartalmak közé tartozik a szitkozódás is, definíciója szerint: „durva szavak vagy kifejezések a sértés szándékával, korlátozás nélkül beleértve a következőket: baszni, kurva, faszkalap”.

II. A Facebook értékei

A Facebook értékeit a közösségi alapelvek bevezetője ismerteti. A „Véleménynyilvánítás” mint érték a leírás szerint „kiemelt” fontosságú:

Közösségi alapelveinknek mindig is az volt a célja, hogy teret biztosítsanak az embereknek az önkifejezésre és a véleménynyilvánításra. […] Szeretnénk, hogy az emberek nyíltan beszélhessenek a számukra fontos kérdésekről, még akkor is, ha vannak, akik nem értenek egyet velük, vagy kifogásolhatónak tartják őket.

A Facebook négy érték érvényesítése érdekében korlátozza a „véleménynyilvánítást”, és ezek közül kettő releváns itt:

„Biztonság”: Határozott törekvésünk, hogy biztonságos hellyé tegyük a Facebookot. Az emberek számára fenyegető véleménynyilvánítás megfélemlíthet, kizárhat vagy elhallgattathat másokat, és nem engedélyezett a Facebookon.

„Méltóság” : Meggyőződésünk, hogy méltóságát és jogait tekintve minden ember egyenlő. Mindenkitől elvárjuk, hogy tisztelje mások méltóságát, és ne zaklassa vagy alacsonyítsa le őket.

III. Emberi jogi normák

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott, üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek (UNGP-k) meghatározzák az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségének önkéntes keretrendszerét. 2021 márciusában a Facebook közzétettevállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben megerősítette elkötelezettségét az UNGP-kben foglalt emberi jogok tiszteletben tartása mellett. A Bizottság elemzését ennél az esetnél a következő emberi jogi normák támasztották alá:

1. A véleménynyilvánítás szabadsága: A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) 19. cikke, 34. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság, 2011
2. Az üzleti vállalkozások felelősségei: Az ENSZ emberi jogokkal, transznacionális vállalatokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó munkacsoportjának „Az üzleti vállalkozások, az emberi jogok és a konfliktusoktól sújtott régiók: úton a hangsúlyosabb lépések felé” (A/75/212) jelentése

5. A felhasználó nyilatkozata

A Bizottságnak benyújtott felülvizsgálati kérelmében a felhasználó azt állította, hogy a tartalmat azzal a céllal tette közzé, hogy „stop the brutal military regime” (megállítsa a brutális katonai rezsimet), és tanáccsal lássa el Mianmar demokratikus vezetőit. A felhasználó emellett ismételten hangsúlyozta annak fontosságát, hogy korlátozzák a mianmari katonai rezsimnek juttatott pénzügyi forrásokat. A felhasználó önmagát „aktivistaként” azonosította, és feltételezése szerint a mianmari katonai rezsim besúgói jelentették a bejegyzését. A felhasználó továbbá kijelentette, hogy olyannak kellene ellenőriznie a bejegyzését, „someone who understands Myanmar Language” (aki érti Mianmar nyelvét).

6. A Facebook döntésének magyarázata

A Facebook a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelve szerinti „2. szintű” támadásként távolította el a tartalmat, konkrétan a valamely embercsoport faji hovatartozás, etnikai származás és/vagy nemzetiség alapján szitkozódásokkal való megcélzását tiltó szabályának megsértése miatt. A Facebook szerint a vélelmezetten szabálysértő tartalom a kínai emberek elleni támadást képezett.

A tartalomban a burmai nyelvű „$တရုတ်” kifejezés szerepelt, amely a Facebook regionális csapatának fordításában „fucking Chinese” (vagy „sout ta-yote”) (kibaszott kínaiak). A Facebook regionális csapata azt is megjegyezte, hogy a „$” jel használható a „စောက်” vagy „sout” szó rövidítéseként, amelynek jelentése „fucking” (kibaszott). A Facebook csapata szerint a „ta-yote” kifejezés „kulturálisan és nyelvészetileg is átfedően érzékelteti identitásként/jelentésként Kínát mint országot, valamint a kínai embereket”. A Facebook elérhetővé tette a Bizottság számára bizalmas belső moderátori iránymutatását (belső végrehajtási alapelveit) az embereket védett tulajdonságok alapján megcélzó szóhasználat megkülönböztetéséről és a védett tulajdonságokkal kapcsolatos fogalmakról.

Döntésének indoklásában a Facebook azt is megjegyezte, hogy a 2021 februárjában lezajlott puccs után „a kínaiakkal szembeni ellenséges érzületek növekedéséről szóló beszámolók érkeztek” Mianmarból, és „több kínai ember is megsérült, csapdába esett vagy meghalt egy kínai finanszírozású ruhagyárat ért állítólagos gyújtogatás alkalmával a mianmari Rangunban”. A Bizottság kérdésére reagálva a Facebook azt állította, hogy a bejegyzéssel összefüggésben semmilyen kommunikációt nem folytatott a mianmari katonai rezsimmel.

A Facebook állítása szerint a „ta-yote” kifejezés jellegét szemlélve, valamint figyelembe véve, hogy a felhasználó „nem jelezte egyértelműen, hogy a kifejezéssel Kínára mint országra vagy a kínai kormányzatra utal”, a Facebook azt állapította meg hogy „a felhasználó legalábbis a kínai emberekre utal”. A Facebook szerint ennek alapján a bejegyzés eltávolítása összhangban állt a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvével.

A Facebook azt is állította, hogy a tartalom eltávolítása összhangban állt „Méltóság” és „Biztonság” értékével, azokat a „Véleménynyilvánítás” értékkel szemben súlyozva. A Facebook szerint a kínai emberek ellen irányuló durva szitkozódás „károkozás veszélyét jelenti ezen emberek számára”, továbbá „lealacsonyítja, emberi mivoltuktól megfosztja és méltóságukban becsmérli őket”.

A Facebook érvelése szerint a döntése összhangban állt a nemzetközi emberi jogi normákkal. A Facebook álláspontja szerint a döntése teljesítette a jogszerűség, a jogos cél, a szükségesség és az arányosság követelményeit a nemzetközi emberi jogi törvények szerint. A Facebook szerint szabálya „könnyen hozzáférhető” volt a közösségi alapelvekben, és „a felhasználó szóhasználatára egyértelműen ráillett a durva kifejezések tilalma”. Ezenkívül a tartalom eltávolítása „mások jogainak kár és diszkrimináció elleni” védelme céljából is jogos volt. Végül pedig tartalomeltávolítási döntése „szükséges és arányos” volt, mivel „ha felgyűlnének a kínai emberek ellen irányuló durvaságot tartalmazó tartalmak, az »egy olyan környezet kialakulását jelentené, amelyben nagyobb valószínűséggel kell elviselni erőszakos cselekményeket, amelyek megidézik a társadalomban jelenlévő diszkriminációt is«” (bennfoglalt idézet a Bizottság 2021-002-FB-UA számú, Zwarte Piet-esetben hozott döntéséből). A Facebook szerint a helyzet hasonló volt, mert „mindkét esetben faji vagy etnikai hovatartozásuk alapján céloztak meg embereket gyűlöletbeszéddel”.

7. Külső felek által beküldött információk

Az Ellenőrző Bizottság 10 nyilvános hozzászólást kapott az esettel kapcsolatban. Öt hozzászólás érkezett Ázsiából, a Csendes-óceáni térségből és Óceániából (konkrétan Mianmarból), öt pedig az Egyesült Államokból és Kanadából. A Bizottság kapott hozzászólásokat az érdekeltektől, köztük a szabad véleménynyilvánítás és a gyűlöletbeszéd mianmari helyzetével foglalkozó emberi jogi jogvédőktől és civil szervezetektől.

A beküldött információk többek között a következő témákat fedték le: a „sout ta-yote” kifejezés fordítása és elemzése; hogy a tartalom Kína vagy a kínai emberek elleni támadást képezett-e; hogy a bejegyzés politikai véleménykifejezés volt-e, amely védelmet kellene élvezzen a mianmari konfliktushelyzet kontextusában; hogy Mianmarban növekedtek-e a kínaiakkal szembeni ellenséges érzületek a 2021. februári puccsot követően; a Kína és a mianmari katonai rezsim közötti kapcsolat; a Facebook tartalommoderálási gyakorlatai, ezen belül különösen a Facebook burmai nyelvű tartalmaknál használt automatikus eszközeinek alkalmazása, tanítása és auditálása.

Az esethez beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

8. Az Ellenőrző Bizottság elemzése

Ez az eset rávilágít a szövegösszefüggés fontosságára a felhasználókat a gyűlöletbeszéddel szemben megvédeni hivatott szabályok alkalmazása előtt, valamint a politikai véleménynyilvánítás védelmének fontosságára is. Ez különösen fontos Mianmarban a 2021 februárjában történt puccs miatt, valamint a Facebook fontos kommunikációs médiumként betöltött szerepe okán. A Bizottság három nézőpontból vizsgálta azt a kérdést, hogy vissza kellene-e állítani ezt a tartalmat: a Facebook közösségi alapelvei; a vállalat értékei; valamint a vállalat emberi jogi felelősségei.

8.1. Megfelelés a közösségi alapelveknek

A Bizottság úgy találta, hogy a tartalom visszaállítása összhangban van a Facebook gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvével. A Facebook szabálya tiltja személy vagy népcsoport megcélzását faji hovatartozás, etnikai származás vagy nemzetiség alapján „durva szavak[kal] vagy kifejezések[kel] a sértés szándékával”. A Bizottság megállapítása szerint a bejegyzés nem embereket vett célba, hanem a kínai kormányzat hongkongi politikája ellen irányult, a kínai kormányzat Mianmarban játszott szerepének kontextusában.

A nyilvános hozzászólásokon kívül a Bizottság a szöveg két fordítását is bekérte. Az egyik fordítást egy Mianmarban élő és burmai nyelven beszélő személy készítette el, a másikat egy Mianmaron kívül élő, burmai nyelven beszélő személy. A nyilvános hozzászólások és a Bizottság által felkért fordítók is megjegyezték, hogy a burmai nyelvben ugyanaz a szó jelöl egy adott államot és annak az államnak a lakóit is. A szándékolt jelentés megértéséhez ezért kulcsfontosságú a szövegösszefüggés. Ez különösen releváns a Facebook gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A tartalom eltávolításának idején a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv tiltotta az emberek elleni támadásokat nemzetiség alapján, de nem tiltotta az országokat megcélzó támadásokat.

A Bizottság különböző tényezőket figyelembe véve döntött úgy, hogy a szóban forgó bejegyzés nem a kínai embereket célozta meg faji hovatartozásuk, etnikai származásuk vagy nemzetiségük alapján. Először is, a bejegyzést átfogóan vizsgálva az módokat javasol a katonai rezsim pénzügyi forrásainak korlátozására és a CRPH anyagi támogatására. Másodszor, a bejegyzés állítólag szabálysértő része Kína Hongkongra alkalmazott pénzügyi politikájára utal a „torture” (kínzás) vagy „persecution” (üldöztetés) fogalommal, nem pedig egyének vagy kínai emberek Mianmarban végzett cselekedeteire. Harmadszor, bár nem mindig jelenti a szabálysértés hiányát, ha senki nem jelent egy széles körben megosztott bejegyzést, a szóban forgó bejegyzést több mint 500 ezer ember látta és több mint 6000 ember megosztotta, és egyetlen felhasználó sem jelentette. Negyedszer, a Bizottság által felkért mindkét fordító azt jelezte, hogy bár ugyanaz a kifejezés jelöl egy államot és annak lakóit is, itt az államra történt utalás. Az utalással kapcsolatos bármilyen lehetséges kétértelműségre vonatkozó kérdésre válaszolva a fordítók nem jeleztek semmilyen kételyt. Ötödször, a Bizottság mindkét fordítója kifejtette, hogy a bejegyzésben olyan kifejezések fordulnak elő, amelyeket a mianmari kormány és a kínai nagykövetség gyakran használ a másik fél említésére. Végül pedig a nyilvános hozzászólások is általában elsődlegesen politikai eszmecsereként azonosították a bejegyzés általános hangvételét.

Ezért tehát mivel a szitkozódás nem embereket célzott meg faji hovatartozás, etnikai származás vagy nemzetiség alapján, hanem egy államra célzott, a Bizottság megállapítása szerint a bejegyzés nem sérti a Facebook gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvét. Rendkívül fontos, hogy az embereket védett tulajdonságok alapján megcélzó tartalmak tilalmait ne úgy alkossák meg, hogy az megvédje a kormányzatokat és az intézményeket a kritikáktól. A Bizottság elismeri, hogy a kínai emberekkel szembeni gyűlöletbeszéd komoly aggály, de ez a bejegyzés a kínai államra utalt.

A Bizottság elutasítja a Facebook érvelését, amely szerint ez a tartalomeltávolítási döntés a Bizottság 2021-002-FB-UA számú esetnél közölt indoklásához igazodott (amely esetben a Bizottság fenntartotta a blackface arcfestésű emberek ábrázolásának eltávolításáról szóló döntést). Annál az esetnél a Facebooknak volt a blackface-ábrázolásokat tiltó szabálya, és a Bizottság jóváhagyta ezen szabály Facebook általi alkalmazását a Zwarte Piet blackface-t használó ábrázolásaira. Ezzel szemben a bejegyzés kontextusa alapján a szóhasználat itt egyáltalán nem sértette a Facebook szabályait.

Miközben a Bizottság ezt az esetet vizsgálta, a Facebook frissítette gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvét, és kiegészítette további információkkal arról, hogyan tilt bizonyos „fogalmakat” a védett tulajdonságokkal kapcsolatban egyes helyzetekben. Az új szabály szerint a Facebook „további információt és/vagy kontextust kér[ünk]” a szabályérvényesítéshez, továbbá a felhasználók számára tilos olyan tartalmat közzétenni, amely „védett tulajdonságokhoz kapcsolódó fogalmakat, intézményeket, elképzeléseket, gyakorlatokat vagy hiedelmeket támad, és amely valószínűsíthetően hozzájárulhat közvetlenül fenyegető fizikai károkozáshoz, megfélemlítéshez vagy diszkriminációhoz az adott védett tulajdonság körébe tartozó emberekkel szemben”.

Mivel ez a szöveg nem volt része a közösségi alapelvnek, amikor a Facebook eltávolította a szóban forgó tartalmat, és a Facebook nem is jelezte a Bizottság felé, hogy a frissített alapelv alapján távolította volna el a tartalmat, a Bizottság nem elemezte ennek a szabálynak az alkalmazhatóságát ennél az esetnél. A Bizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy a „fogalmakat, intézményeket, elképzeléseket, gyakorlatokat vagy hiedelmeket” szövegezés a véleménynyilvánítás széles körére lehet alkalmazható, a politikai véleménykifejezést is beleértve.

8.2. Megfelelés a Facebook értékeinek

A Bizottság úgy véli, hogy a tartalom visszaállítása összhangban van a Facebook értékeivel. Bár a Facebook „Méltóság” és „Biztonság” értéke fontos, különösen a Mianmarban 2021 februárjában lezajlott puccs kontextusát is figyelembe véve, ez a tartalom nem jelentett olyan kockázatot ezekre az értékekre nézve, ami indokolná a „Véleménynyilvánítás” korlátozását. A Bizottság megítélése szerint továbbá a bejegyzés politikai véleménykifejezést tartalmaz, ami a „Véleménynyilvánítás” központi terepe.

8.3. A Facebook emberi jogi felelősségeinek való megfelelés

A Bizottság úgy véli, hogy a tartalom visszaállítása összhangban van a Facebook üzleti vállalkozásként viselt emberi jogi felelősségével. A Facebook elkötelezte magát az emberi jogoknak az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségeivel foglalkozó ENSZ-irányelvek (UNGP-k) szerinti tiszteletben tartása mellett. Vállalati emberi jogi szabályzata szerint ennek része a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (ICCPR) tiszteletben tartása is.

Az ICCPR 19. cikke széles körű védelmet nyújt a véleménynyilvánítás formáihoz. Ez a védelem „különösen magas szintű” a politikai véleménykifejezés és vita kapcsán, a közintézményekről szóló véleményeket is ideértve (a 34. általános megjegyzés 38. bekezdése). A 19. cikk előírja, hogy a szabad véleménynyilvánítás állami korlátozásainak ki kell elégíteniük a jogszerűség, a jogos cél, valamint a szükségesség és az arányosság hármas követelményét. A Bizottság megállapítása szerint a Facebook intézkedései ennek alapján nem teljesítették az üzleti vállalkozásként rá háruló felelősségeket.

I. Jogszerűség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A nemzetközi emberi jogi jogszabályok alapján a jogszerűség elve megköveteli, hogy az államok által a véleménynyilvánítás korlátozására alkalmazott szabályok egyértelműek és hozzáférhetők legyenek (a 34. általános megjegyzés 25. bekezdése). A véleménynyilvánítást korlátozó szabályoknak ezenkívül „a teljes bizonyossághoz elég iránymutatást kell adniuk az alkalmazók számára azzal kapcsolatban, hogy mely típusú véleménynyilvánítások korlátozása megfelelő, és melyeké nem” (a 34. általános megjegyzés 25. bekezdése).

A gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv tiltja az embereket faji hovatartozásuk, etnikai származásuk vagy nemzetiségük alapján megcélzó szitkozódást. A Facebook azt jelezte a Bizottság felé, hogy „a szándék nagyobb léptékben való megállapításának nehézségei miatt a Facebook a »kibaszott kínaiak« kifejezést egyaránt értelmezi a kínai emberekre, illetve Kínára mint országra vagy a kínai kormányzatra vonatkozónak, kivéve, ha a felhasználó további kontextus megadásával jelzi, hogy csak az országra vagy a kormányzatra utal”. Ez az alapértelmezés szerinti eltávolítást előíró szabály nincs lefektetve a közösségi alapelvben.

A Bizottság megállapítása szerint a felhasználó biztosított további kontextust arra nézve, hogy a bejegyzés egy államra vonatkozott, ahogyan ezt a Bizottság a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelv elemzésében megfogalmazta (lásd a fenti 8.1. pontot). A Facebook több ellenőre is ellentétes következtetésre jutott, mint a Bizottság által felkért fordítók, a nyilvános hozzászólásokat beküldő emberek, valamint feltehetően sokan abból a több mint 500 ezer felhasználóból, akik látták a bejegyzést, és nem jelentették. Ezt a nézetkülönbséget látva a Bizottság megkérdőjelezi a Facebook belső iránymutatásának, valamint a tartalommoderátorainak biztosított információforrásoknak és képzéseknek a megfelelőségét.

Miközben a Bizottság megállapítja, hogy a felhasználó nem sértette meg a Facebook gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályát, a Bizottság nem foglal állást abban a kérdésben, hogy az alapértelmezés szerinti eltávolítást előíró, nem nyilvános szabály megsérti-e a jogszerűség elvét. A Bizottság ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy a közösségi alapelvekből nem derül ki egyértelműen az az alapértelmezés szerinti eltávolítást előíró szabály, amely a szitkozódás vagy egy népcsoport, vagy egy állam ellen irányuló megjelenésekor kerül alkalmazásra. A Facebooknak általánosságban véve nyilvánosságra kellene hoznia azokat a belső iránymutatásait, amelyek módosítják a nyilvánosan elérhető közösségi alapelvei értelmezését.

II. Jogos cél

A véleménynyilvánítás bármilyen állami korlátozásának az ICCPR szerinti valamely jogos célt kell követnie. Ezek egyike „mások jogainak védelme”. A Facebook szerint gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályának célja a felhasználók diszkriminációval szembeni védelme. A Bizottság egyetért abban, hogy ez egy jogos cél.

III. Szükségesség és arányosság

A nemzetközi emberi jogi jogszabályok szerint a szükségesség és arányosság elve alapján a szabad véleménynyilvánítás korlátozásának „megfelelőnek kell lennie a védelmi funkció ellátásához; a lehető legkevésbé zavaró eszköznek kell lennie azok közül, amelyekkel a védelmi funkció ellátja feladatát; arányosnak kell lennie a védeni kívánt érdekkel” (a 34. általános megjegyzés 34. bekezdése). A tartalom általa történő értelmezése nyomán a Bizottság azt állapította meg, hogy ebben az esetben a bejegyzés korlátozása nem töltene be védelmi funkciót.

Az UNGP-k értelmében az üzleti vállalkozásoknak folyamatosan nyomon kell követniük tevékenységeik emberi jogi kihatásait (UNGP 17), és figyelembe kell venniük, hogy az emberi jogi károkozás kockázata magasabb a konfliktusok által érintett környezetekben (UNGP 7). Az ENSZ transznacionális vállalatok és más üzleti vállalkozások emberi jogokkal való kapcsolatával foglalkozó munkacsoportja megjegyezte, hogy az üzleti vállalkozások nyomon követési tevékenységeinek tükrözniük kellene a bizonyos szituációkkal járó nagyobb komplexitást és károkozási kockázatot (A/75/212, 41–49. bekezdés). A 2021-001-FB-FBR számú esetről hozott döntésében a Bizottság hasonlóképpen azt ajánlotta, hogy a Facebook „a világon mindenütt fordítson elegendő emberi erőforrást és szakértelmet a befolyásos fiókok jelentette veszély felmérésére”, felismerve, hogy a Facebooknak figyelmet kell szentelnie a magasabb kockázatoktól terhelt régiókra.

Ennél az esetnél a Bizottság azt állapította meg, hogy ezeknek a magasabb szintű felelősségeknek nem lenne szabad az alapértelmezés szerinti eltávolításhoz vezetniük, mivel a tét jelentős mind a káros tartalmak fent hagyásánál, mind pedig a csekély vagy semmilyen károkozási kockázatot nem hordozó tartalmak eltávolításánál. Miközben a Facebook aggodalma megalapozott a Mianmarban megjelenő gyűlöletbeszéddel kapcsolatban, különös gondosságot kell fordítania arra, hogy ne távolítson el politikai kritikát és véleménykifejezést, ennél az esetnél például a demokratikus kormányzás melletti felszólamlást.

A Bizottság megjegyezte, hogy a Facebook azon szabálya, amelynek értelmében a nemzeti hovatartozással kapcsolatos szitkozódást (ennél az esetnél: „$တရုတ်”) államokra és emberekre egyaránt érti, aránytalanná teheti a szabálybetartatást bizonyos nyelvi kontextusokban, mint például ennél az esetnél, ahol ugyanaz a szó használatos mindkét értelemben. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy ennek a tartalomeltávolításnak a hatása túlmutatott az eseten, mivel a Facebook azt jelezte, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó közösségi alapelvet sértő tartalom példájaként felhasználta a besorolás tanításához.

A fentieket figyelembe véve a nemzetközi emberi jogi normák alátámasztják a tartalom visszaállítását a Facebookon.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság felülbírálja a Facebook tartalom eltávolítására vonatkozó döntését, és elvárja a tartalom visszaállítását. A Bizottság alapokmányának értelmében a Facebook köteles ezt a döntést a hasonló kontextusokra is alkalmazni, ezért ezt a tartalmat nem szabálysértőként kell megjelölnie, ha használja a besorolás tanításához.

10. Szabályalkotási ajánlás

A Facebook gondoskodjon arról, hogy belső végrehajtási alapelvei elérhetők legyenek azon a nyelven, amelyen a tartalommoderátorok ellenőrzik a tartalmakat. Ha prioritás felállítása szükséges, a Facebook koncentráljon elsősorban azokra a kontextusokra, amelyekben súlyosabbak az emberi jogi kockázatok.

*Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének jóvá kell hagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Az esetről hozott döntéssel kapcsolatban független kutatás zajlott a Bizottság megbízásából. A társadalmi-politikai és a kulturális kontextussal kapcsolatban a Göteborgi Egyetemen működő független kutatóintézet, egy hat földrész 50 társadalomtudósából álló csapat és több mint 3200 nemzetközi országszakértő nyilvánított szakértői véleményt. A világ 5000 városában dolgozó, együtt több mint 350 nyelven folyékonyan beszélő szakembergárdát foglalkoztató Lionbridge Technologies LLC nyelvészeti szakértelmét bocsátotta rendelkezésre.

Retour aux décisions de cas et aux avis consultatifs politiques