Trump korábbi USA-elnök felfüggesztése

A döntés PDF formátumú változatának elolvasásához kattints ide.

Az eset összefoglalása

A Bizottság helyt adott a Facebook 2021. január 7-i döntésének, amely korlátozta Donald Trump akkori elnök jogosultságát tartalom közzétételére a Facebook-oldalán és az Instagram-fiókjában.

Nem volt helyénvaló azonban a Facebook részéről, hogy nem konkrét és az alapelvekre/irányelvekre támaszkodó módon alkalmazta a határozatlan idejű felfüggesztés büntetését. A Facebook rendes büntetései között szerepel a szabályokat sértő tartalom eltávolítása, a határozott idejű felfüggesztés, vagy az oldal, illetve fiók végleges letiltása.

A Bizottság ragaszkodik hozzá, hogy a Facebook vizsgálja meg ezt a kérdést, és olyan indokolt és arányos választ adjon rá, amely összhangban van a platform többi felhasználójánál alkalmazott szabályokkal. A Facebooknak a döntés dátumát követő hat hónapon belül meg kell vizsgálnia ezt a kérdést. A Bizottság szabályokra vonatkozó ajánlásokat is tett a Facebooknak a közbiztonságot elősegítő és a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartó, egyértelmű, szükséges és arányos szabályok kidolgozására.

Tudnivalók az esetről

A választások fontos szerepet játszanak a demokráciában. 2021. január 6-án, a 2020-as elektori szavazatok számlálásakor a csőcselék erőszakkal behatolt a Capitolium épületébe Washingtonban. Ez az erőszak veszélyeztette az alkotmányos folyamatot. Öten meghaltak, és sokan megsérültek az erőszak során. Donald Trump elnök két tartalmat tett közzé az események idején.

EST idő szerint 16:21-kor, miközben a zavargás folytatódott, Donald Trump videót tett közzé a Facebookon és az Instagramon:

I know your pain. I know you’re hurt. We had an election that was stolen from us. It was a landslide election, and everyone knows it, especially the other side, but you have to go home now. We have to have peace. We have to have law and order. We have to respect our great people in law and order. We don’t want anybody hurt. It’s a very tough period of time. There’s never been a time like this where such a thing happened, where they could take it away from all of us, from me, from you, from our country. This was a fraudulent election, but we can't play into the hands of these people. We have to have peace. So go home. We love you. You're very special. You've seen what happens. You see the way others are treated that are so bad and so evil. I know how you feel. But go home and go home in peace. („Ismerem a fájdalmatokat. Tudom, mit éreztek. Ellopták tőlünk a választást. Nagy többséggel győztünk, és ezt mindenki tudja, főleg a másik oldal, de most haza kell mennetek. Békére van szükség. Rendre van szükség. Tisztelnünk kell azokat a nagyszerű embereket, akik a rendre vigyáznak. Nem szeretnénk, hogy bárkinek baja essen. Nagyon nehéz időket élünk. Soha nem fordult elő korábban, hogy ilyesmi történt volna, hogy el tudták volna venni ezt mindannyiunktól – tőlem, tőletek, az országunktól. A választást elcsalták, de nem játszhatunk ezeknek az embereknek a kezére. Békére van szükség. Ezért menjetek haza. Szeretünk benneteket. Nagyon különlegesek vagytok. Látjátok, mi történik. Látjátok, hogy másokkal milyen rosszul, milyen gonosz módon bánnak. Tudom, mit éreztek. De menjetek haza békében.”)

EST idő szerint 17:41-kor a Facebook eltávolította ezt a bejegyzést a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvek megsértése miatt.

EST idő szerint 18:07-kor, miközben a rendőrség rendet teremtett a Capitoliumon, Trump elnök írásos nyilatkozatot tett közzé a Facebookon:

These are the things and events that happen when a sacred landslide election victory is so unceremoniously viciously stripped away from great patriots who have been badly unfairly treated for so long. Go home with love in peace. Remember this day forever! („Ilyen dolgok és események történnek, amikor egy nagy többséggel megnyert, szent választást minden teketória nélkül, gonosz módon elragadnak azoktól a nagy hazafiaktól, akikkel hosszú időn át rosszul, méltánytalanul bántak. Menjetek haza szeretetben és békében. Soha ne felejtsétek el ezt a napot!”)

EST idő szerint 18:15-kor a Facebook eltávolította ezt a bejegyzést a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvek megsértése miatt. Egyben 24 órára letiltotta Donald Trump számára a bejegyzések közzétételét a Facebookon, illetve az Instagramon.

Január 7-én, Donald Trump bejegyzései, Facebookon kívüli legutóbbi megnyilatkozásai, valamint a Capitoliumon történt erőszak súlyosságára vonatkozó egyéb információk vizsgálata után, a Facebook „határozatlan időre, de legalább a következő két hétre, a békés hatalomátvétel megtörténtéig” meghosszabbította a letiltást.

Január 20-én, Joe Biden elnök beiktatásával, Donald Trump megszűnt az Egyesült Államok elnöke lenni.

Január 21-én a Facebook bejelentette, hogy benyújtotta az esetet a Bizottsághoz. A Facebook azt akarta megtudni, hogy helyesen döntött-e január 7-én, amikor határozatlan időre megtiltotta Donald Trump számára a tartalmak közzétételét a Facebookon és az Instagramon. A vállalat javaslatokat is kért a felfüggesztéssel kapcsolatban olyan esetekre, amikor a felhasználó politikai vezető.

A két január 6-i bejegyzésen kívül a Facebook korábban öt esetben állapította meg a közösségi alapelvek megsértését a Donald J. Trump Facebook-oldalán közzétett organikus tartalmaknál, három alkalommal az elmúlt évben. Bár az öt szabálysértő bejegyzést eltávolították, fiókszintű szankciók alkalmazására nem került sor.

Főbb megállapítások

A Bizottság megállapította, hogy a Donald Trump által január 6-án közzétett két bejegyzés súlyosan megsértette a Facebook közösségi alapelveit és az Instagram közösségi irányelveit. Az első bejegyzés „We love you. You’re very special” („Szeretünk benneteket. Nagyon különlegesek vagytok”), illetve a második bejegyzés „great patriots” („nagy hazafiak”) és „remember this day forever” („soha ne felejtsétek el ezt a napot”) mondatai megsértették a Facebook szabályait, amelyek tiltják az erőszakos cselekményben részt vevő emberek dicsőítését vagy támogatását.

A Bizottság megállapította, hogy a választási csalás alaptalan narratívájának fenntartásával és az állandó cselekvésre való buzdítással Donald Trump olyan környezetet teremtett, ahol fennállt az erőszak súlyos kockázata. Az adott időszakban Donald Trump bejegyzései egyértelmű, közvetlen veszélyt jelentettek, a zavargásban részt vevőket támogató szavai pedig legitimizálták az erőszakos cselekedeteket. Elnökként Donald Trumpnak nagy befolyása volt. Bejegyzései nagy eléréssel rendelkeztek, 35 millió követője volt a Facebookon és 24 millió az Instagramon.

A szabálysértések súlyosságát és az erőszak folyamatos kockázatát figyelembe véve indokolt volt a Facebook részéről Donald Trump fiókjainak felfüggesztése január 6-án és a felfüggesztés meghosszabbítása január 7-én.

A „határozatlan idejű” felfüggesztés azonban nem volt helyénvaló.

A Facebook nem tarthat távol egy felhasználót határozatlan ideig a platformtól annak közlése nélkül, hogy milyen feltételekkel történik meg a fiók visszaállítása (és hogy egyáltalán megtörténik-e).

Ennek a büntetésnek az alkalmazásával a Facebook nem követett egyértelmű, nyilvános eljárást. A „határozatlan idejű” felfüggesztés nem szerepel a vállalat tartalmakra vonatkozó szabályzatában. A Facebook rendes büntetései között szerepel a szabályokat sértő tartalom eltávolítása, a határozott idejű felfüggesztés, vagy az oldal, illetve fiók végleges letiltása.

A Facebook feladata, hogy meghatározza a tartalmakra vonatkozó szabályok súlyos megsértésére reagáló szükséges és arányos büntetéseket. A Bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a Facebook szabályai és eljárásai összhangban legyenek a tartalmakra vonatkozó szabályzattal, a Facebook értékeivel és emberi jogi vállalásaival.

Az általános, nem alapelvekre/irányelvekre alapozott büntetés alkalmazásával, majd az ügy Bizottsághoz való benyújtásával a Facebook a felelősség alól próbál kibújni. A Bizottság elutasítja a Facebook kérését, és ragaszkodik hozzá, hogy a Facebook meghatározott ideig tartó büntetést alkalmazzon, és ezt indokolja meg.

Az Ellenőrző Bizottság döntése

Az Ellenőrző Bizottság helyt adott a Facebook 2021. január 7-i döntésének arról, hogy felfüggeszti Donald Trump jogosultságát tartalom közzétételére a Facebookon és az Instagramon. Mivel azonban a Facebook „határozatlan időre” függesztette fel Donald Trump fiókjait, a vállalatnak felül kell vizsgálnia ezt a büntetést.

A Facebooknak a döntéstől számított hat hónapon belül felül kell vizsgálnia az általa január 7-én kiszabott önkényes büntetést, és döntést kell hoznia a megfelelő büntetésről. A büntetésnek a szabálysértés súlyosságától és a jövőbeni veszély valószínűségétől kell függenie. Egyben összhangban kell lennie a Facebook súlyos szabálysértésekre vonatkozó szabályaival, amelyeknek egyértelműeknek, szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük.

Ha a Facebook Donald Trump fiókjainak visszaállítása mellett dönt, a vállalatnak alkalmaznia kell saját szabályait a döntésre, ideértve a Bizottság alábbi szabályokra vonatkozó ajánlásaira reagálva végrehajtott változtatásokat. Ebben az esetben a Facebooknak tartalmakra vonatkozó szabályzata szerint, haladéktalanul foglalkoznia kell bármilyen további szabálysértéssel.

A Bizottság tagjainak kisebb része hangsúlyozta, hogy a Facebooknak lépéseket kell tennie a hátrányos emberi jogi hatások megismétlődésének megakadályozására, és gondoskodnia kell arról, hogy a felfüggesztés után visszaállítást kérő felhasználók elismerjék szabálysértésüket, és kötelezzék el magukat a szabályok jövőbeni betartása mellett.

Az eset Bizottsághoz történő benyújtásakor a Facebook kifejezetten kérte, hogy „a Bizottság tegyen megfigyeléseket és szabályozási javaslatokat a felfüggesztésre nézve olyan esetekben, amikor a felhasználó politikai vezető”.

Szabályalkotást támogató tanácsadó nyilatkozatában a Bizottság több javaslatot is tett annak érdekében, hogy iránymutatást adjon a Facebooknak a politikai vezetők és más befolyásos személyek által jelentett veszélyekre vonatkozó szabályok megalkotásához.

A Bizottság kijelentette, hogy nem mindig hasznos határozott különbséget tenni a politikai vezetők és egyéb befolyásos felhasználók között, felismerve, hogy más, nagy közönséggel rendelkező felhasználók is hozzájárulhatnak súlyos veszély kialakulásához.

Bár minden felhasználóra azonos szabályoknak kell vonatkozniuk, a veszély valószínűségének és közvetlenségének felmérése szempontjából számít a kontextus. Ha a befolyásos felhasználók által közzétett bejegyzésnél nagy a közvetlen veszély valószínűsége, a Facebooknak gyorsan intézkednie kell szabályai betartatása céljából. Bár a Facebook elmagyarázta, hogy ebben az esetben nem alkalmazza a „hírérték miatti” engedményét, a Bizottság felszólította a Facebookot, hogy oszlassa el a széles körű félreértéseket a befolyásos felhasználókkal kapcsolatos döntések meghozatalával kapcsolatban. A Bizottság hangsúlyozta, hogy a hírérték szempontjai nem élvezhetnek elsőbbséget, amikor a jelentős veszély megelőzéséhez sürgős beavatkozásra van szükség.

A Facebooknak nyilvánosan el kell magyaráznia a befolyásos felhasználók elleni fiókszintű szankciók alkalmazásakor követett szabályokat. Ezeknek a szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy amikor a Facebook időben korlátozott felfüggesztést alkalmaz egy befolyásos felhasználó fiókjára a jelentős veszély csökkentése érdekében, a felfüggesztés megszűnése előtt mérje fel, csökkent-e a veszély. Ha a Facebook úgy ítéli meg, hogy a felhasználó adott időpontban súlyos kockázatot jelent az erőszakra, diszkriminációra vagy törvénytelen cselekedetre való uszítás közvetlen veszélye szempontjából, újabb konkrét időtartamú felfüggesztést kell alkalmaznia, ha ilyen intézkedés szükséges a közbiztonság megőrzése esetében, és az intézkedésnek arányosnak kell lennie a kockázattal.

A Bizottság megjegyezte, hogy az államfők és más magas beosztású kormánytisztviselők a többi embernél nagyobb hatalommal rendelkeznek a károkozásra. Ha egy államfő vagy magas beosztású kormánytisztviselő ismétlődően olyan üzeneteket tesz közzé, amelyek veszélyt jelentenek a nemzetközi emberi jogi normák értelmében, a Facebooknak a közvetlen veszély elleni védekezéshez elegendő időre fel kell függesztenie az illető fiókját. A felfüggesztés időtartamának elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy elriasszon a nem elfogadható magatartástól, és releváns esetben a fiók vagy oldal törlésével is kell járnia.

Más javaslataiban a Bizottság az alábbiakat ajánlotta a Facebooknak:

• A nagy befolyással rendelkező felhasználók politikai megnyilvánulásairól készített tartalmakat gyorsan eszkalálni kell a nyelvi és politikai kontextust ismerő, szakértő munkatársak felé. Gondoskodni kell arról, hogy ezeknek a munkatársaknak a tevékenységébe ne történhessen politikai és gazdasági beavatkozás, és meg kell őket védeni az illetéktelen befolyásolással szemben.
• A világon mindenütt elegendő emberi erőforrást és szakértelmet kell a befolyásos fiókok jelentette veszély felmérésére fordítani.
• Részletesebb tájékoztatás készítésével segíteni kell a felhasználóknak megérteni és értékelni a hírérték miatti engedmény alkalmazásának folyamatát és feltételeit, ideértve azt is, hogyan vonatkozik ez a befolyásos fiókokra. A vállalatnak emellett világosan el kell magyaráznia az összehasonlításon alapuló ellenőrzés indoklását, normáit és folyamatait, és jelentenie kell az összehasonlítás alapján hozott döntések relatív hibaarányát a normál szabályérvényesítés eljárásaihoz képest.
• Átfogó módon meg kell vizsgálni a Facebook potenciális hozzájárulását a választási csalás narratívájához és ahhoz a felfokozott feszültséghez, amely a január 6-i erőszakban kulminálódott az Egyesült Államokban. Ennek keretében nyíltan ismertetni kell, hogy a Facebook milyen tervezési és szabályalkotási döntései tették lehetővé a platformmal való visszaélést.
• A vállalati emberi jogi szabályzatban a Facebooknak egyértelműen ismertetnie kell, hogyan gyűjti, őrzi meg és – adott esetben – osztja meg az adatokat annak érdekében, hogy segíteni tudja a nemzetközi büntetőjogi, emberi jogi és humanitárius jogszabályok súlyos megsértésének kivizsgálását és a potenciális vádemelést.
• El kell magyaráznia a Facebook közösségi alapelveiben és az Instagram közösségi irányelveiben, hogy milyen szankcionálási és büntetési folyamatot alkalmaz a profilok, oldalak, csoportok és fiókok korlátozására.
• Átláthatósági jelentéseiben meg kell adnia, hány alkalommal korlátozott profilokat, oldalakat és fiókokat, feltüntetve az adatok regionális és ország szerinti bontását.
• Hozzáférhető adatokat kell biztosítania a felhasználóknak arra vonatkozóan, hány szabálysértést, szankciót és büntetést vizsgáltak meg velük kapcsolatban, és hogy milyen következményekkel járnak a jövőbeni szabálysértések.
• Szabályzatot kell kidolgoznia és közzétennie, amely szabályozza a Facebook reagálását az olyan válságokra és új helyzetekre, amelyeknél normál folyamatai nem előznék meg vagy akadályoznák meg a közvetlen veszélyt. Ennek az iránymutatásnak megfelelő paramétereket kell megadnia a kapcsolódó intézkedésekre, ideértve a döntés adott időn belüli felülvizsgálatának kötelezettségét.

*Az eset összefoglalása áttekintést ad az esetről, és nincs precedensértéke.

Az esetről hozott teljes döntés

Ebben az esetben a Facebook két kérdésre várt választ a Bizottságtól:

Saját értékeit, különösen a „véleménynyilvánítás” és a „biztonság” iránti elkötelezettségét figyelembe véve, vajon helyesen döntött a Facebook, amikor 2021. január 7-én határozatlan időre megtiltotta Donald J. Trump számára, hogy tartalom közzététele céljából hozzáférjen a Facebookhoz ás az Instagramhoz?

Annak eldöntésén túl, hogy helyt ad a határozatlan idejű felfüggesztésnek vagy megsemmisíti azt, a Facebook az olyan felfüggesztésekre vonatkozóan is szívesen fogad megfigyeléseket és javaslatokat a Bizottságtól, amikor a felhasználó politikai vezető.

1. A döntés összefoglalása

A Bizottság helyt ad a Facebook 2021. január 7-i döntésének, amely felfüggesztette Donald Trump akkori elnök jogosultságát tartalom közzétételére Facebook-oldalán és Instagram-fiókjában.

Nem volt helyénvaló azonban a Facebook részéről, hogy nem konkrét és az alapelvekre/irányelvekre támaszkodó módon alkalmazta a határozatlan idejű felfüggesztés büntetését. A Facebook rendes büntetései között szerepel a szabályokat sértő tartalom eltávolítása, a határozott idejű felfüggesztés, vagy az oldal, illetve fiók végleges letiltása.

A Bizottság ragaszkodik hozzá, hogy a Facebook vizsgálja meg ezt a kérdést, és olyan indokolt és arányos választ adjon rá, amely összhangban van a platform többi felhasználójánál alkalmazott szabályokkal. A Facebooknak a döntés dátumát követő hat hónapon belül meg kell vizsgálnia ezt a kérdést. A Bizottság szabályokra vonatkozó ajánlásokat is ad a Facebooknak a közbiztonságot elősegítő és a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartó, egyértelmű, szükséges és arányos szabályok kidolgozására.

2. Az eset leírása

A választások fontos szerepet játszanak a demokráciában. Világszerte lehetővé teszik az emberek számára, hogy kormányozzanak és békés úton rendezzék a társadalmi konfliktusokat. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya kimondja, hogy az elnököt az elektori kollégium szavazatainak összeszámlálása alapján választják. 2021. január 6-án, a 2020-as elektori szavazatok számlálása közben, a csőcselék erőszakkal behatolt a Capitolium épületébe, ahol az elektori szavazatok számlálása zajlott, és veszélyeztette az alkotmányos folyamatot. Öten meghaltak, és sokan megsérültek az erőszak során.

Január 6-a előtt Donald Trump akkori elnök bizonyíték nélkül azt állította, hogy elcsalták a 2020 novemberi elnökválasztást. A Donald Trump és mások által a választási csalással kapcsolatban támasztott jogi követeléseket több mint 70 esetben elutasították. Az akkori igazságügyi miniszter a nyomozás után kijelentette, hogy nem történt csalás „olyan nagyságrendben, amely megváltoztatta volna a választás végeredményét”. Donald Trump azonban továbbra is megalapozatlan követeléseket támasztott, egyebek mellett a Facebook használatával, és utalt egy január 6-ra tervezett nagygyűlésre.

1. 2020. december 19-én a következő bejegyzés jelent meg Trump Facebook-oldalán: „Peter Navarro releases 36-page report alleging election fraud 'more than sufficient' to swing victory to Trump - A great report by Peter. Statistically impossible to have lost the 2020 Election. Big protest in D.C. on January 6th. Be there, will be wild!” („Peter Navarro közzétett egy 36 oldalas jelentést, amelyben azt állítja, hogy a választási csalások mértéke »több mint elegendő« ahhoz, hogy a győzelem mérlegét Trump javára billentse. – Nagyszerű jelentés ez Petertől. Statisztikailag lehetetlen, hogy elveszítettük a 2020-as választást. Nagy tiltakozás lesz Washingtonban január 6-án. Legyetek ott, vad buli lesz!”)
2. 2021. január 1-én a következő bejegyzés jelent meg Trump Facebook-oldalán: „The BIG Protest Rally in Washington, D.C., will take place at 11.00 A.M. on January 6th. Locational details to follow. StopTheSteal!” („A washingtoni NAGY tiltakozó nagygyűlés január 6-án 11 órakor lesz. A helyszínnel kapcsolatos részleteket hamarosan közöljük. Állítsuk meg a lopást!”)

2021. január 6-án délelőtt Donald Trump részt vett egy nagygyűlésen a Fehér Ház közelében, ahol beszédet is mondott. Továbbra is megalapozatlan kijelentéseket tett arról, hogy megnyerte a választást, és utalt rá, hogy Mike Pence alelnöknek cáfolnia kellene Joe Biden megválasztott elnök győzelmét, amire Mike Pence-nek nem volt hatásköre. Azt is mondta, hogy „we will stop the steal” („megállítjuk a lopást”) és „we’re going to the Capitol” („a Capitoliumba megyünk”).

A nagygyűlés résztvevői közül sokan ezután az Egyesült Államok Capitoliumának épületéhez vonultak, ahol csatlakoztak az ott már gyülekező többi tüntetőhöz. A tüntetők közül sokan megtámadták a Capitolium biztonsági személyzetét, erőszakkal behatoltak az épületbe, és végigdúlták a Capitoliumot. Mike Pence és a Kongresszus többi tagja a célzott erőszak komoly veszélyének volt kitéve. Öten meghaltak, és sokan megsebesültek.

Az események ideje alatt Donald Trump közzétett egy videót és egy nyilatkozatot a (legalább 35 millió követővel rendelkező) Facebook-oldalán, és a videót a (legalább 24 millió követővel rendelkező) Instagram-fiókjában is megosztotta. A bejegyzések a következőket állították a 2020-as választásokkal kapcsolatban: „stolen” és „stripped away” (azaz „ellopták” és „elcsalták” őket). A bejegyzések egyben dicsőítették és támogatták azokat, akik a zavargás idején a Capitolium épületében voltak, miközben arra is felszólították őket, hogy viselkedjenek békésen. Mind a Facebook-oldalon, mind az Instagram-fiókban kék pipa szerepel az oldal és a fiók neve mellett, ami azt jelenti, hogy a Facebook meggyőződött arról, hogy a fiók az általa képviselt „közszereplő hiteles jelenléte”.

Az EST idő szerint 16:21-kor, a zavargás folytatódása közben közzétett egyperces videóban Donald Trump a következőket mondta:

I know your pain. I know you’re hurt. We had an election that was stolen from us. It was a landslide election, and everyone knows it, especially the other side, but you have to go home now. We have to have peace. We have to have law and order. We have to respect our great people in law and order. We don’t want anybody hurt. It’s a very tough period of time. There’s never been a time like this where such a thing happened, where they could take it away from all of us, from me, from you, from our country. This was a fraudulent election, but we can't play into the hands of these people. We have to have peace. So go home. We love you. You're very special. You've seen what happens. You see the way others are treated that are so bad and so evil. I know how you feel. But go home and go home in peace. („Ismerem a fájdalmatokat. Tudom, mit éreztek. Ellopták tőlünk a választást. Nagy többséggel győztünk, és ezt mindenki tudja, főleg a másik oldal, de most haza kell mennetek. Békére van szükség. Rendre van szükség. Tisztelnünk kell azokat a nagyszerű embereket, akik a rendre vigyáznak. Nem szeretnénk, hogy bárkinek baja essen. Nagyon nehéz időket élünk. Soha nem fordult elő korábban, hogy ilyesmi történt volna, hogy el tudták volna venni ezt mindannyiunktól – tőlem, tőletek, az országunktól. A választást elcsalták, de nem játszhatunk ezeknek az embereknek a kezére. Békére van szükség. Ezért menjetek haza. Szeretünk benneteket. Nagyon különlegesek vagytok. Látjátok, mi történik. Látjátok, hogy másokkal milyen rosszul, milyen gonosz módon bánnak. Tudom, mit éreztek. De menjetek haza békében.”)

A Facebook EST idő szerint 17:41-kor a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvek megsértése miatt eltávolította a tartalmat.

EST idő szerint 18:07-kor, miközben a rendőrség rendet teremtett a Capitoliumon, Trump elnök írásbeli nyilatkozatot tett közzé:

These are the things and events that happen when a sacred landslide election victory is so unceremoniously viciously stripped away from great patriots who have been badly unfairly treated for so long. Go home with love in peace. Remember this day forever! („Ilyen dolgok és események történnek, amikor egy nagy többséggel megnyert, szent választást minden teketória nélkül, gonosz módon elragadnak azoktól a nagy hazafiaktól, akikkel hosszú időn át rosszul, méltánytalanul bántak. Menjetek haza szeretetben és békében. Soha ne felejtsétek el ezt a napot!”)

EST idő szerint 18:15-kor a Facebook eltávolította a bejegyzést a veszélyes magánszemélyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvei megsértése miatt, és 24 órára letiltotta Donald Trump számára a bejegyzések közzétételét a Facebookon és az Instagramon.

2021. január 7-én, Donald Trump bejegyzéseinek, Facebookon kívüli kommunikációjának és a Capitoliumon történt erőszak súlyosságáról érkező újabb információk további vizsgálata után a Facebook „határozatlan időtartamra, de legalább a következő két hétre, a békés hatalomátadás megtörténtéig” meghosszabbította a tiltást. A Facebook kijelentette, hogy Donald Trump „arra használta platformunkat, hogy erőszakos felkelést szítson a demokratikusan megválasztott kormány ellen.”

A január 6-át követő napokban a zavargások résztvevői közül néhányan nyilvánosan kijelentették, hogy az elnök parancsára cselekedtek. A Washington Post idézte az egyik résztvevőt (2021. január 16.): „I thought I was following my president. . . . He asked us to fly there. He asked us to be there. So I was doing what he asked us to do.” („Az gondoltam, hogy az elnökömet követem. . . . Ő kérte, hogy menjünk oda. Ő kérte, hogy legyünk ott. Úgyhogy azt tettem, amire kért minket.”) Egy videóban megörökítettek egy tiltakozót, amint ezt kiabálja egy rendőrnek a Capitolium lépcsőjén: „We were invited here! We were invited by the president of the United States!” (Meghívásra jöttünk! Az Egyesült Államok elnöke hívott minket!)

Columbia Kerület január 6-án szükségállapotot hirdetett, amit még ugyanazon a napon meghosszabbított január 21-ig. Január 27-én a Belbiztonsági Minisztérium a terrorizmussal kapcsolatos tanácsadó rendszer hirdetményében arra figyelmeztetett, hogy „Egyesült Államok-szerte megnőtt a veszély, amely a Minisztérium szerint az elnök sikeres beiktatását követő hetekben is fennmarad.” A hirdetmény kijelentette: „az erőszakot kiváltó tényezők 2021 elején is fennmaradnak, és egyeseket [egyes erőszakos amerikai szélsőségeseket] felbátoríthat a Capitolium épületénél, Washington D.C-ben 2021. január 6-án a megválasztott tisztségviselőket és a kormányzati létesítményeket célba vevő incidens.”

Bár azokat a bejegyzéseket eltávolították, amelyek a Facebook megítélése szerint sértik tartalmakra vonatkozó szabályzatát, Donald Trump Facebook-oldala és Instagram-profilja továbbra is nyilvánosan hozzáférhető a Facebookon, illetve az Instagramon. Az oldalon, illetve a fiókban nem szerepel értesítés a Facebook által alkalmazott korlátozásokról. 2021. január 21-én a Facebook bejelentette, hogy benyújtotta az esetet az Ellenőrző Bizottsághoz.

A két 2021. január 6-i bejegyzésen kívül a Facebook korábban öt esetben állapította meg a közösségi alapelvek megsértését a Donald J. Trump Facebook-oldalán közzétett organikus tartalmaknál, három alkalommal az elmúlt évben. Az öt szabálysértő bejegyzést eltávolították, de fiókszintű szankciók alkalmazására nem került sor. A Bizottság szankciók alkalmazására vonatkozó kérdésére válaszul a Facebook elmondta, hogy az oldalt 2020 augusztusában szankcionálták a Covid19-cel kapcsolatos félretájékoztatásra és károkozásra vonatkozó szabályzat megsértése miatt. A Facebook nem adott magyarázatot arra, hogy a többi szabálysértő tartalom eltávolítása miért nem eredményezett szankciókat.

A Facebook alkalmazza a „hírérték miatti engedményt”, amely engedélyezi a szabályait sértő tartalom platformon maradását, ha a Facebook úgy ítéli meg, hogy a tartalomnak van „hírértéke és közérdekű”. A Facebook hangsúlyozta, hogy „soha nem alkalmazta a hírérték miatti engedményt a Trump Facebook-oldalán vagy Instagram-fiókjában közzétett tartalmakra.”

A Bizottság kérdéseire válaszul a Facebook közölte, hogy „20 tartalmat távolítottak el Trump Facebook-oldaláról vagy Instagram-fiókjából, amelyeket a tartalomellenőrök vagy az automatizáció a Facebook közösségi alapelveinek megsértése miatt először megjelöltek, de később úgy ítélték meg, hogy nem voltak szabálysértők.”

A Facebook elmondta a Bizottságnak, hogy „összehasonlítási” rendszert alkalmaz bizonyos „kiemelt” fiókokra, a „szabályérvényesítési hibák kockázatának minimumra szorítása érdekében.” Ezeknél a fiókoknál a Facebook további belső ellenőrzésre küldi azokat a tartalmakat, amelyek megítélése szerint sértik a közösségi alapelveket. A Facebook az eszkalációt követően dönti el, hogy szabálysértő-e a tartalom. A Facebook elmondta a Bizottságnak, hogy „soha nem alkalmazott olyan általános szabályt, amely megengedőbb lett volna a politikai vezetők által közzétett tartalmakkal szemben.” Bár ugyanazok az általános szabályok érvényesek, az „összehasonlításon alapuló ellenőrzés” rendszere azt jelenti, hogy a döntéshozási folyamatok különböznek bizonyos „kiemelt” felhasználók esetében.

3. Jogosultság és hatáskör

Az Ellenőrző Bizottság a Facebook által benyújtott kérdések széles körének felülvizsgálatára jogosult (az alapokmány 2. cikkének 1. szakasza; a szervezeti és működési szabályzat 2. cikkének 2.1. szakasza). Az ilyen kérdésekben hozott döntések kötelező érvényűek, és szabályozási javaslatokat is tartalmazhatnak ajánlásokkal. Ezek az ajánlások nem kötelező érvényűek, de a Facebooknak reagálnia kell rájuk (az alapokmány 3. cikkének 4. szakasza). A Bizottság átlátható és elvhű módon, független jogorvoslati mechanizmust kínál a viták rendezésére.

4. Vonatkozó alapelvek

Alapokmánya értelmében az Ellenőrző Bizottságnak a következő alapelveket figyelembe véve kell megvizsgálnia minden esetet:

I. A Facebook tartalmakra vonatkozó szabályai:

A Facebook közösségi alapelvei leírják, hogy mit nem tehetnek közzé a felhasználók a Facebookon, az Instagram közösségi irányelvei pedig leírják, mit nem tehetnek közzé a felhasználók az Instagramon.

A Facebook veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó alapelvei tiltják „az olyan tartalmak közzétételét, amelyek a Facebook által terrortámadásként, gyűlöletkeltő eseményként, tömeggyilkosságként vagy tervezett tömeggyilkosságként, sorozatgyilkosságként, gyűlöletből fakadó bűncselekményként vagy jogsértő eseményként meghatározott eseményeket dicsőítenek, támogatnak vagy képviselnek”. Tiltják „az olyan tartalmak közzétételét is, amelyek dicsőítik a fenti szervezetek vagy egyének bármelyikét, vagy tetteiket”, többek között a gyűlöletszervezetekre és a bűnszervezetekre utalva.

Az Instagram közösségi irányelvei kijelentik, hogy „az Instagram nem a terrorizmus, a szervezett bűnözés vagy a gyűlöletkeltő csoportok támogatásának vagy dicsőítésének a helye,” és a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó alapelvekre mutató hivatkozást tartalmaznak.

A Facebook erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvei kijelenik, hogy a Facebook „eltávolít tartalmakat, letilt fiókokat, és együttműködik a bűnüldöző szervekkel, amikor úgy ítéli meg, hogy fennáll a fizikai bántalmazás valós kockázata, vagy közvetlen veszély fenyegeti a közbiztonságot.” Az alapelvek konkrétan tiltják az alábbiakat: „súlyos erőszak mellett érvelő bármilyen kijelentés” és „bármely olyan tartalom, amelyben szavazás, szavazói regisztráció vagy választás lebonyolítása vagy végeredménye miatti erőszakra irányuló szándéknyilatkozat, felhívás, törekvést kifejező vagy feltételes kijelentés vagy az erőszak támogatása szerepel.” Tiltja az olyan „félretájékoztatást és ellenőrizhetetlen híresztelést is, amely növeli a közvetlenül fenyegető erőszak vagy fizikai sérülés kockázatát.”

Az Instagram közösségi irányelvei kijelentik, hogy a Facebook eltávolítja „az olyan tartalmakat, amelyekben hitelt érdemlő fenyegetés szerepel” és „nem engedélyezi a személyes és közbiztonságot fenyegető komoly fenyegetéseket.” Mindkét szakasz tartalmazza az erőszakra és uszításra vonatkozó közösségi alapelvekre mutató hivatkozást.

A Facebook felhasználási feltételei kijelentik, hogy a Facebook „felfüggesztheti vagy véglegesen letilthatja a hozzáférést” egy fiókhoz, ha úgy ítéli meg, hogy a felhasználó „nyilvánvalóan, súlyosan vagy ismételten” megszegte közösségi alapelveit. A közösségi alapelvek bevezetése kijelenti, hogy a közösségi alapelvek megsértésének „következményei eltérőek lehetnek, a szabálysértés súlyosságától és az adott személy előtörténetétől függően a platformon.”

Az Instagram felhasználási feltételei kijelentik, hogy a Facebook azonnali hatállyal megtagadhatja vagy leállíthatja a Szolgáltatás egészének vagy részének biztosítását számodra (beleértve a Facebook-termékekhez és a Facebook vállalat termékeihez való hozzáférésed megszüntetését vagy letiltását is) a közösség vagy a szolgáltatásai védelme céljából, ha kockázatot vagy jogi fenyegetettséget jelentesz számunkra, ha megszeged a jelen felhasználási feltételeket vagy szabályzatainkat (az Instagram közösségi irányelveit is ideértve).” Az Instagram közösségi irányelvei szerint „A megszabott határok átlépése a tartalom törlését, a fiók letiltását vagy egyéb korlátozások foganatosítását eredményezheti.”

II. A Facebook értékei:

A közösségi alapelvek bevezetésében a Facebook öt olyan értéket ismertet, amelyek állítása szerint meghatározzák, mi engedélyezett a platformjain. Ezek közül három érték a „véleménynyilvánítás”, a „biztonság” és a „méltóság”.

A Facebook leírása szerint a „véleménynyilvánítás” lényege az, hogy szeretnénk, „ha az emberek nyíltan beszélhetnének a számukra fontos kérdésekről, még akkor is, ha vannak, akik nem értenek egyet velük, vagy kifogásolhatónak tartják őket. […] A véleménynyilvánítás iránti elkötelezettségünk kiemelt fontossággal bír, de tisztában vagyunk azzal, hogy az internet új és szélesebb körű lehetőségeket kínál a visszaélésre.”

A Facebook leírása szerint a „biztonság” a Facebook elkötelezettsége, hogy „biztonságos hellyé tegye a Facebookot” és „Az emberek számára fenyegető véleménynyilvánítás megfélemlíthet, kirekeszthet vagy elhallgattathat másokat, és nem engedélyezett a Facebookon.”

A Facebook leírása szerint a „méltóság” lényege az a meggyőződés, hogy „méltóságát és jogait tekintve minden ember egyenlő”, és „elvárja, hogy mindenki tisztelje mások méltóságát, és ne zaklassa vagy alacsonyítsa le őket.”

III. Emberi jogi normák:

2021. március 16-án a Facebook bemutattavállalati emberi jogi szabályzatát, amelyben megerősíti elkötelezettségét az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekben (UNGP-kben) foglalt jogok tiszteletben tartása iránt. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2011-ben elfogadott UNGP-k meghatározzák a magánvállalkozások emberi jogi felelősségének önkéntes keretrendszerét. Az UNGP-k iránt elkötelezett globális vállalatként a Facebooknak minden működési helyszínén tiszteletben kell tartania a nemzetközi emberi jogi normákat. Az Ellenőrző Bizottságot felkérjük arra, hogy értékelje a Facebook döntését a nemzetközi emberi jogi normák Facebookra való alkalmazásának fényében.

A Bizottság az alábbi emberi jogi normákat figyelembe véve értékelte a Facebook emberi jogi felelősségeit az adott esetben:

• A szabad véleménynyilvánítás joga: A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (ICCPR), 19. és 20. cikk; a 34. általános megjegyzés értelmezése szerint, Emberi Jogi Bizottság (2011) (34. általános megjegyzés); Rabati cselekvési terv, OHCHR, (2012); Az ENSZ vélemény és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó különmegbízottjának A/HRC/38/35 (2018) számú jelentése; A Covid19-világjárvány megfigyelőinek nemzetközi véleménynyilvánításra vonatkozó közös nyilatkozata (2020. március).
• Az élethez való jog: Az ICCPR 6. cikke.
• A személyi biztonsághoz való jog: Az ICCPR 9. cikkének 1. bekezdése.
• A diszkriminációmentesség joga: Az ICCPR 2. és 26. cikke; Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről (ICERD), 1. és 4. cikk.
• Közügyekben való részvétel és szavazási jog: Az ICCPR 25. cikke.
• Jogorvoslathoz való jog: Az ICCPR 2. cikke. 31. sz. általános megjegyzés, Emberi Jogi Bizottság (2004) (31. sz. általános megjegyzés); Az UNGP-k 22. alapelve.

5. Tartalomkészítői nyilatkozat

Amikor a Facebook benyújt egy ügyet a Bizottsághoz, a Bizottság lehetőséget biztosít a tartalomért felelős személynek, hogy nyilatkozatot nyújtson be. Ebben az esetben Donald Trump nevében az American Center for Law and Justice és egy oldaladminisztrátor nyújtott be nyilatkozatot. A nyilatkozatban kérték, hogy a Bizottság „vonja vissza az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump Facebook-fiókjának Facebook általi határozatlan idejű felfüggesztését.”

A nyilatkozatban szó van a 2021. január 6-án a Facebookról és az Instagramról eltávolított bejegyzésekről, valamint Donald Trump ugyanaznap korábban elhangzott beszédéről. A nyilatkozat azt állítja, hogy a bejegyzések „felszólították a Capitoliumnál a kérdéses napon jelen lévőket, hogy legyenek békések, és tartsák tiszteletben a rendőrséget”, és hogy „felfoghatatlan, miként tekinthető a két bejegyzés bármelyike a közbiztonság elleni fenyegetésnek vagy erőszakra való uszításnak.” A nyilatkozat kijelenti azt is, hogy „Teljesen nyilvánvaló, hogy a beszédben semmilyen szempontból nem volt lázítás, erőszakra uszítás vagy a közbiztonság veszélyeztetése”, és azt állítja, hogy „egyáltalán nincs érdemi kapcsolat Donald Trump beszéde és a Capitolium épületébe való behatolás között.”

A nyilatkozat azzal is foglalkozik, milyen okok miatt élt a Facebook a korlátozásokkal. Állítása szerint „a Donald Trump által a nagygyűlés résztvevőinek elmondottakból semmi nem értelmezhető észszerű módon a közbiztonság fenyegetéseként”, ezért a Facebook korlátozásai nem lehet biztonsági vonatkozásúak. Azt is kijelenti, hogy „a biztonságot veszélyeztető bármely tartalomnak közvetlenül és nyilvánvalóan kapcsolódnia kell az erőszak tényleges kockázatához.” A nyilatkozat továbbá azt is ismerteti, hogy a nagygyűlési beszéd során használt „fight” („harc”) és „fighting” („harcolni”) kifejezések „törvényes politikai és civil szerepvállalásra való felhíváshoz kapcsolódtak”, majd megállapítja, hogy „az érintett szavaknál nem állt fenn olyan szándék, hogy erőszakos zavargásra vagy törtvénytelenségre buzdítsanak, és semmilyen megfigyelő vagy hallgató nem értelmezhette észszerű módon ekként őket.”

A nyilatkozat „a Capitoliumba való behatolással is foglalkozik.” Kijelenti, hogy „Donald Trump valamennyi valódi politikai támogatója törvénytisztelő volt”, és hogy a behatolást „nyilvánvalóan külső erők befolyásolták, és nagy valószínűséggel kezdeményezték.” Ismerteti az Oath Keepers tagjai ellen benyújtott szövetségi panaszt, és az állítja, hogy ez a csoport „semmilyen módon nem kapcsolódik Donald Trumphoz vagy politikai szervezeteihez”. Ezután kifejti, hogy az Oath Keepers tagjai „parazita módon kihasználták Donald Trump nagygyűlését, és saját céljaikra használták fel az elektori kollégiummal kapcsolatos vitát”.

Azt is kijelenti, hogy az erőszakra és az uszításra vonatkozó alapelvek „nem támasztják alá Donald Trump Facebook-fiókjának felfüggesztését”, mivel a két bejegyzés „pusztán békére és biztonságra szólított fel”, és „valódi kontextusukban vizsgálva a Donald Trump beszédében szereplő szavak közül egyik sem értelmezhető észszerűen erőszakra vagy törvénytelenségre való uszításként.” Idézi a Facebook Bizottsághoz benyújtott kérelmét, amely megemlíti a „békés hatalomátadást”, és kijelenti, hogy a „békés kormányzati átmenet biztosításának új ad hoc szabálya [sic] nem csupán túlságosan általános, hanem nem is létezett azelőtt, hogy a Facebook intézkedése igazolására használta volna.”

A nyilatkozat azzal érvel, hogy a Bizottságnak „az amerikai törvényekre kell támaszkodnia a felülvizsgálat során”, és megvitatja a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozására, a jogszerűségre, a jogos célra, a szükségességre és az arányosságra vonatkozó nemzetközi jogi normákat, az egyes elemeket az Egyesült Államok alkotmányos jogára való hivatkozással értelmezve. A jogszerűséggel kapcsolatban a nyilatkozat a túlzás védelmére és a hamis tényállításokra vonatkozó szabályokat idézi, és hivatkozik a Facebook közbeszédben betöltött fontos szerepére. Kijelenti, hogy „nem elegendő annak alapján tartalmi döntéseket hozni, hogy mi ’észszerű’ vagy hogyan reagálna a tartalomra egy ’észszerűen eljáró személy”, és a Facebooknak „sokkal magasabbra kell tennie a lécet.” Kijelenti, hogy a Legfelsőbb Bíróság alapos vizsgálatot követel meg a politikai beszédet korlátozó jogszabályoknál, és hogy a Facebook domináns piaci pozícióval rendelkezik. Az erőszakra való uszítás alkotmányos normáit is említi. A jogszerű céllal kapcsolatban kijelenti, hogy a közbiztonság fenntartása jogos cél, de Donald Trump beszéde nem vetett fel biztonsági aggályokat. A szükségességgel és az arányossággal kapcsolatban tagadja a korlátozások érvényességét, és azt állítja, hogy aránytalan volt a büntetés.

A nyilatkozat a Bizottság szabályokra vonatkozó ajánlásaival kapcsolatos javaslatokkal zárul az olyan felfüggesztésekre nézve, amikor a felhasználó politikai vezető. Azzal érvel, hogy a Bizottságnak „annak a nemzetállamnak a jogi alapelveit kell követnie, amelyet a vezető irányít vagy irányított.” Ezután több kivételt is ismertet e szabály alól a jogállamiság értékelése, a jogi garanciák, a törvényhozás folyamatai, a bírói felülvizsgálat folyamatai, és egyes országok releváns jogi alapelveinek megléte alapján.

6. A döntés Facebook általi magyarázata

A Facebook minden esetnél magyarázatot ad intézkedéseire a Bizottságnak, és a Bizottság kérdéseket tesz fel a Facebooknak a döntéshozatalhoz szükséges további információk tisztázására. Ebben az esetben a Facebook kijelenti, hogy a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelveinek megsértése miatt távolította el a 2021. január 6-án közzétett két tartalmat. Konkrétan „a tervezett erőszakos események dicsőítését, támogatását és képviseletét tiltó szabályzatának” megsértése miatt távolította el a tartalmakat. A Facebook azt is kijelentette, hogy a tartalom „megsértette a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó szabályzatot, amely tiltja a szervezett erőszakos cselekedetekben részt vevő személyek dicsőítését.” A vállalat megjegyzi, hogy közösségi alapelvei egyértelműen tiltják „az olyan tartalmakat, amelyek a terrorizmusban, szervezett erőszakban vagy bűncselekménynek minősülő tevékenységben részt vevő csoportok, vezetők vagy egyének támogatását vagy dicsőítését fejezik ki”, és hogy ideértendők az olyan szervezett támadások, valamint tervezett erőszakos cselekedetek is, amelyek megpróbálnak fizikai sérülést okozni egy személynek azzal a szándékkal, hogy politikai céljuk megvalósítása érdekében megfélemlítsék a kormányt.

A Facebook megjegyzi, hogy értékelése összhangban volt mind a szabályzat betűjével, mind pedig azzal a kontextussal, amelyben a kijelentés elhangzott, ideértve a Capitoliumnál épp zajló erőszakos fellépést. Elmondja, hogy miközben Donald Trump videójában arra kérte az embereket, hogy „go home in peace” („menjetek haza békében”), azt az állítást is hangsúlyozta, hogy a választást elcsalták, és utalt a közös célra is azzal, hogy „I know how you feel” („tudom, mit éreztek”). A megjegyzései idején fennálló instabilitást és a szavai általános hangnemét tekintve a Facebook megállapítja, hogy a „We love you. You’re very special” („Szeretünk benneteket. Nagyon különlegesek vagytok”) mondatokkal a törvényt megszegő és a Capitoliumot megostromló emberek dicsőítése a szándék. A második bejegyzés a Facebook megítélése szerint az eseményt dicsőíti, mivel Donald Trump a „great patriots” („nagy hazafiak”) kifejezéssel utalt a Capitolium megostromlóira, és arra hívta fel az embereket, hogy „[r]emember this day forever” („soha ne felejtsék el ezt a napot”).

A Facebook megjegyzi, hogy rendszeresen korlátozza azoknak a Facebook-oldalaknak és -profiloknak, valamint Instagram-fiókoknak a funkcionalitását, amelyek ismétlődően vagy súlyosan megsértik a szabályzatait. „Fenyegető és súlyos biztonsági kockázat” megállapítása esetén a Facebook „normál szabálybetartatási protokollján túllépve, erősebb intézkedéseket foganatosít a szabálysértő magatartást tanúsító felhasználókkal és oldalakkal szemben.” A Facebook kijelenti, hogy szabálybetartatási intézkedései ilyen esetben is változatlanul közösségi alapelveire és az Instagram közösségi irányelveire támaszkodnak. Kijelenti, hogy „megvizsgálja az összes rendelkezésre álló szabálybetartatási eszközt, köztük a végleges tiltást azelőtt, hogy eldöntené, melyik a legalkalmasabb az adott körülmények között. Amikor a Facebooknak széles körű érdekeket szolgáló sürgősségi döntést kell hoznia, törekszik rá, hogy megossza a döntést és indoklását a nyilvánossággal, gyakran a Sajtószobában közzétett bejegyzésen keresztül.”

A Facebook kijelenti, hogy általában nem tiltja le az oldalaknál a tartalom-közzététel vagy a tartalommal folytatott interakció lehetőségét, de eltávolítja azokat az oldalakat, amelyek súlyosan vagy ismétlődően megsértik a Facebook szabályzatait. A Facebook azonban megjegyzi, hogy profilokat érintő szabálybetartatási protokolljait, ideértve a funkciók letiltását, alkalmazhatja Facebook-oldalakra, ha adott személy egyéni véleményének kifejezésére használják őket, mint Donald J. Trump oldala esetében. A Facebook kijelenti, hogy ebben az esetben – normál szabálybetartatási protokolljával összhangban – először 24 órára tiltotta le a közzététel lehetőségét a Facebook-oldalon és az Instagram-fiókban. A változó helyzet további értékelését és a Capitoliumnál történt erőszak új részleteit figyelembe véve a Facebook úgy ítélte meg, hogy a 24 órás tiltás nem elegendő kezelni „annak kockázatát, hogy Facebook- és Instagram-jelenléte felhasználásával Donald Trump további erőszakhoz járulhat hozzá.”

A Facebook kijelenti, hogy részben azért tartotta fenn a határozatlan idejű felfüggesztést Joe Biden beiktatása után, mert elemzések szerint nem szűnt meg a Donald Trumphoz kapcsolódó erőszak. Idézi a Belbiztonsági Minisztérium által január 27-én, a terrorizmussal kapcsolatos tanácsadó rendszer hirdetményében közzétett tájékoztatást, mely szerint „Egyesült Államok-szerte megnőtt a veszély, amely a Minisztérium szerint az elnök sikeres beiktatását követő hetekben is fennmarad” és „az erőszakot kiváltó tényezők 2021 elején is fennmaradnak, és egyeseket [egyes erőszakos amerikai szélsőségeseket] felbátoríthat a Capitolium épületénél, Washington D.C-ben 2021. január 6-án a megválasztott tisztségviselőket és a kormányzati létesítményeket célba vevő incidens.” A Facebook megjegyzi, hogy még ha az erőszak kockázata csökkent is, helyénvaló lehet Donald Trump közzétételi jogosultságának végleges letiltása, figyelembe véve a január 6-i szabálysértései súlyosságát, kitartó ragaszkodását ahhoz a véleményhez, hogy Joe Biden csalással nyerte meg a választást, az általa megosztott egyéb félretájékoztatásokat, és azt a tényt, hogy már nem elnök.

A Facebook kijelenti, hogy döntése az ICCPR 19. cikkére és az ENSZ véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó 34. sz. általános megjegyzésére épül, ami engedélyezi a véleménynyilvánítás szabadságának szükséges és arányos korlátozását a nemzet életét fenyegető szükségállapot esetén. Ebben az esetben Columbia Kerületben szükségállapot állt fenn, amelyet az Egyesült Államok Capitolium-komplexumának védelmére hirdettek ki.” A Facebook megjegyzi, hogy a Rabati cselekvési terv hat kontextuális tényezőjét is figyelembe vette a nemzeti, faj vagy vallási gyűlölet támogatásának tiltásával kapcsolatban. A Rabati cselekvési tervet szakértők dolgozták ki az ENSZ támogatásával, hogy iránymutatást adjanak az államoknak annak felméréséhez, mikor ér el a diszkriminációra, ellenségességre vagy erőszakra uszító faji, vallási vagy nemzeti gyűlölet támogatása olyan mértéket, hogy az államnak helyénvaló büntetőjogi szankciókat alkalmaznia azzal együtt, hogy védi a véleménynyilvánítás szabadságát az ICCPR 19. cikkének, valamint 20. cikke 2. bekezdésének értelmében.

A Facebook érvelése szerint a január 6-i események példátlan fenyegetést jelentettek az Egyesült Államok demokratikus folyamataira és alkotmányos rendszerére. Bár a Facebook állítása szerint igyekszik arányosan és elszámoltathatóan fellépni a közbeszéd korlátozásában, a körülmények példátlan és változékony jellegét figyelembe véve úgy gondolja, hogy fenn kell tartania a működés rugalmasságát a további intézkedések meghozatala érdekében, a végleges tiltást is ideértve.

Ebben az esetben a Bizottság 46 kérdést tett fel a Facebooknak, amelyek megválaszolását a Facebook hét esetben teljes egészében, két esetben pedig részben elutasította. A Facebook által nem megválaszolt kérdések között voltak arra vonatkozó kérdések, hogy miként befolyásolták a Facebook hírfolyambeli és egyéb funkciói Donald Trump tartalmainak láthatóságát; hogy a Facebook megvizsgálta-e ezeket a 2021. január 6-i eseményekkel kapcsolatos tervezési döntéseket, illetve készül-e azok vizsgálatára; illetve hogy milyen tájékoztatást tettek közzé Donald Trump követőinek fiókjai erőszakos tartalmakra vonatkozóan. A Bizottság kérdéseket tett fel más politikai szereplők felfüggesztésével és egyéb tartalmak eltávolításával kapcsolatban is; hogy felvették-e politikai hivatalt betöltő személyek vagy munkatársaik a kapcsolatot a Facebookkal Donald Trump fiókjainak felfüggesztése kapcsán; és hogy a fiók felfüggesztése, illetve törlése befolyásolja-e a hirdetők képességét a követők fiókjainak megcélzására. A Facebook kijelentette, hogy a kért információ észszerűen nem volt szükséges a döntéshozatalhoz az alapokmány szándéka szerint; biztosítása technikailag nem volt megvalósítható; ügyvédi titoktartás alá esett; és/vagy átadása jogi, adatbiztonsági, biztonsági vagy adatvédelmi aggályok miatt nem volt megengedett.

7. Külső felek által beküldött információk

Az Ellenőrző Bizottság 9666 nyilvános hozzászólást kapott az esettel kapcsolatban. Nyolcvan hozzászólás érkezett Ázsia csendes-óceáni partvidéke és Óceánia térségéből, hét Közép- és Dél-Ázsiából, 136 Európából, 23 Latin-Amerikából és a Karib-tenger térségéből, 13 a Közel-Keletről és Észak-Afrikából, 19 Afrika szubszaharai régiójából, valamint 9388 az Egyesült Államokból és Kanadából.

A beküldött információ az alábbi témákat érinti, köztük olyan kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság kifejezetten kérdéseket tett fel a nyilvános hozzászólások kérésekor.

• Donald Trump fiókjainak Facebook általi határozatlan idejű felfüggesztése, annak lehetséges megfelelése a vállalat szabad véleménynyilvánítás és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségeinek, és az, hogy vajon más intézkedéseket kellett volna-e hozni.
• A Facebook Facebookon kívüli kontextus értékelésére vonatkozó szabályai és gyakorlata a közösségi alapelvek betartatása során, különös tekintettel arra, ha az ilyen tartalmak potenciálisan erőszakra uszíthatnak.
• A Facebook fiókok tiltására vonatkozó szabályainak egyértelműségével kapcsolatos kérdések.
• A Facebook tartalmakra vonatkozó globális szabályzata, tekintettel a politikai tisztségek jelöltjeire, a tisztségviselőkre és az egykori tisztségviselőkre, ideértve a Facebook „hírérték miatti” engedményének relevanciáját és a nyilvánosság tájékoztatáshoz való jogát.
• Aggályok amiatt, hogy politikai elfogultságból eredően nem tartatják be következetesen a Facebook közösségi alapelveit.
• Aggályok a Facebook közösségi alapelveinek betartatása miatt Donald Trump korábbi bejegyzéseire vonatkozóan, ideértve azokat, amelyek hozzájárulhattak bizonyos embercsoportok veszélyeztetéséhez és a félretájékoztatás terjedéséhez.
• Hogy Donald Trump január 6. előtti és aznapi kijelentései erőszakra való uszításnak minősülnek-e vagy sem.
• Az egyesült államokbeli választás végeredménye és Trump elnöksége.

Az esethez beküldött nyilvános hozzászólások elolvasásához kattints ide.

8. Az Ellenőrző Bizottság elemzése

8.1 Megfelelés a tartalmakra vonatkozó szabályzatnak

A Bizottság egyetért a Facebook döntésével, mely szerint a Donald Trump által január 6-án közzétett két bejegyzés megsértette a Facebook közösségi alapelveit és az Instagram közösségi irányelveit. A Facebook veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvei kimondják, hogy a felhasználók nem tehetnek közzé olyan tartalmat, amely szabálysértő eseményekben „részt vevő csoportok, vezetők vagy egyének támogatását vagy dicsőítését fejezik ki”. A Facebook „szabálysértő eseménynek” minősítette a Capitolium ostromát, és megjegyezte, hogy értelmezése szerint a „szabálysértő esemény” fogalma meghatározott „erőszakos” eseményeket is magában foglal.

A bejegyzések közzétételének idején a Capitoliumnál erőszakos események zajlottak. Mindkét bejegyzés dicsőítette, illetve támogatta az erőszak résztvevőit. Az első bejegyzésben a „We love you. You’re very special” („Szeretünk benneteket. Különlegesek vagytok”) kifejezések, a második bejegyzésben pedig a „great patriots” („nagy hazafiak”) és a „remember this day forever” („soha ne felejtsétek el ezt a napot”) kifejezések a Capitoliumnál adott napon zajló erőszakban és eseményekben részt vevő személyek dicsőítésének, illetve támogatásának minősülnek.

A Bizottság megjegyzi, hogy ebben az esetben más közösségi alapelvek is sérülhettek, ideértve az erőszakra és uszításra vonatkozó alapelveket. Mivel a Facebook döntése nem ezekre az alapelvekre épült, és egy újabb szabálysértés megállapítása nem befolyásolná jelen eljárás kimenetelét, a Bizottság többsége tartózkodik attól, hogy ezen az egyéb alapon ítéletet hozzon. A Donald Trump fiókjaira a Facebook által alkalmazott korlátozások fenntartására irányuló döntés a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó közösségi alapelvek megsértésén alapul.

A Bizottság tagjainak kisebb része figyelembe venné a másik jogalapot is, és úgy ítéli meg, hogy az erőszakra és uszításra vonatkozó alapelveket is megsértették. A kisebbség megítélése szerint – kontextusban olvasva – azok a bejegyzések, amelyek szerint a választás „was stolen from us” (a választást „ellopták tőlünk”) és „so unceremoniously viciously stripped” (a választást „minden teketória nélkül, gonosz módon elragadták”), a zavargók dicsőítésével kiegészülve már „cselekvésre való felhívásnak” és „az erőszak támogatásának” és olyan „félretájékoztatásnak és ellenőrizhetetlen híresztelésnek is minősülnek, amely növeli [növelte] a közvetlenül fenyegető erőszak vagy fizikai sérülés kockázatát”, és amelyet az erőszakra és uszításra vonatkozó alapelv tilt.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a két bejegyzés súlyosan megsértette a Facebook szabályait, és megállapítja, hogy a Facebook jogosan korlátozta a fiókot és az oldalt január 6-án és 7-én. A felhasználó egy olyan, folyamatban lévő zavargás résztvevőit dicsőítette és támogatta, ahol emberek haltak meg, súlyosan veszélyeztették törvényhozók testi épségét, és megzavartak egy fontos demokratikus folyamatot. Ezen túlmenően, amikor ezeket a korlátozásokat január 7-re is meghosszabbították, képlékeny volt a helyzet, és továbbra is súlyos biztonsági aggályok álltak fenn. A körülményeket figyelembe véve, Donald Trump Facebook- és Instagram-hozzáférésének január 6-i és 7-i korlátozása megfelelő egyensúlyban volt az erőszak és a zavargások továbbra is fennálló kockázatával. Amint azonban erről alább részletesebben is szólunk, a Facebook „határozatlan idejű” korlátozások alkalmazására irányuló döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságának elveit, és a döntést a közösségi alapelvek sem támasztják alá.

A Bizottság megjegyzi, hogy korlátozott nyilvános információ érhető el az összehasonlításon alapuló ellenőrző rendszerről és a hírérték miatti engedményről. Bár a Facebook azt állítja, hogy azonos szabályok vonatkoznak a kiemelt fiókokra és a normál fiókokra, a különböző folyamatok eltérő tényleges végeredményhez vezethetnek. A Facebook azt közölte a Bizottsággal, hogy nem alkalmazta a hírérték miatti engedményt a jelen esetben érintett bejegyzésekre. Úgy tűnik, hogy az ilyen döntéshozási folyamatok átláthatóságának hiánya a jelek szerint sajnos hozzájárul ahhoz a vélekedéshez, hogy politikai vagy kereskedelmi megfontolások nem kívánt módon befolyásolják a vállalatot.

8.2. Megfelelés a Facebook értékeinek

A fenti elemzés összhangban áll a „véleménynyilvánítás” és a „biztonság” Facebook által megjelölt értékeivel. A véleményben ismertetett okok miatt ebben az esetben a közrend védelme indokolttá tette a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását.

A Bizottság tagjainak kisebb része szerint különösen fontos hangsúlyozni, hogy az adott esetben a „méltóság” is releváns érték. A Facebook az egyenlőséghez és ahhoz kapcsolja a „méltóságot”, hogy az emberek nem „zaklathatnak vagy degradálhatnak” másokat. A kisebbség véleménye szerint Donald Trump platformon közzétett korábbi bejegyzései hozzájárultak a faji feszültséghez és kirekesztéshez, és ez a kontextus kulcsfontosságú a Donald Trump tartalmai által kiváltott hatás megértése szempontjából. Az esetet más jogalapon kezelő többség nem kommentálta ezeket a bejegyzéseket.

8.3. A Facebook emberi jogi felelősségeinek való megfelelés

A Bizottság döntései nem az államok emberi jogi kötelezettségeivel vagy a nemzeti törvények alkalmazásával foglalkoznak, hanem a Facebook tartalmi szabályzatait, értékeit és vállalatként fennálló emberi jogi kötelezettségeit állítják a középpontba. A Facebook által is támogatott üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek (lásd a 4. szakaszt) kifejtik, mit kell tenniük a vállalatoknak önkéntes alapon ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítéséhez. Például kerülniük kell, hogy emberi jogi jogsértést okozzanak, vagy ahhoz hozzájáruljanak, részben a lehetséges és tényleges jogsértések azonosításán, valamint a megelőzésükre, illetve kezelésükre való törekvésen keresztül (11., 13., 15., 18. UNGP-alapelv). Ezek a kötelezettségek a külső fél által okozott jogsértésre is kiterjednek (19. UNGP-alapelv).

A Facebook gyakorlatilag nélkülözhetetlen közeggé vált a politikai közbeszédben, különös tekintettel a választások időszakára. Feladatai közé tartozik a politikai véleménynyilvánítás engedélyezése és az egyéb emberi jogokat érintő kockázatok elkerülése. Más digitális platformokhoz és médiavállalatokhoz hasonlóan a Facebookot erősen kritizálták a félretájékoztatás terjesztése, illetve az ellentmondásos és lázító tartalmak felerősítése miatt. A Facebook emberi jogi kötelezettségeit az ilyen, esetenként egymással versengő szempontok tükrében kell értelmezni.

A Bizottság a szabad véleménynyilvánítás nemzetközi normáin, valamint az élethez, a biztonsághoz és a politikai részvételhez való jogon keresztül elemzi a Facebook emberi jogi kötelezettségeit. Az ICCPR 19. cikke ismerteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. A 19. cikk kijelenti: „mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz; ez a jog magában foglalja, hogy bárki határokra való tekintet nélkül, szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen általa választott médiumon keresztül, szabadon kutathasson, fogadjon és közöljön bármilyen jellegű információt vagy ötletet.” A Bizottság nem alkalmazza az Egyesült Államok alkotmányának 1. módosítását, amely nem a magáncégek viselkedését szabályozza. A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a szabad véleménynyilvánítás 1. módosításban megnyilvánuló alapelvei több releváns szempontból hasonlóak vagy megegyeznek a szabad véleménynyilvánítás ICCPR 19. cikkében szereplő alapelveivel.

A demokratikus vita szempontjából betöltött fontos szerepe miatt a politikai beszéd magas szintű védelmet élvez az emberi jogi törvények értelmében. A 34. általános megjegyzésben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága követendő irányelveket határozott meg az ICCPR 19. cikkére nézve, amely szerint „alapvető fontosságú a közérdekű és politikai kérdésekre vonatkozó információk és gondolatok szabad kommunikációja az állampolgárok, a jelöltek és a választott képviselők között” (20. bekezdés).

A Facebook döntésének Donald Trump Facebook-oldalának és Instagram-fiókjának felfüggesztéséről nem csupán Donald Trumpra van hatása a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatban, hanem az embereknek azon jogaira, hogy meghallgassák a politikai vezetőket – függetlenül attól, hogy támogatják-e őket vagy sem. Bár a politikai szereplőknek nincs nagyobb joguk a szabad véleménynyilvánításra, mint másoknak, beszédük korlátozása sértheti mások jogait a tájékoztatáshoz és politikai ügyekben való részvételhez. A nemzetközi emberi jogi normák ugyanakkor elvárják az állami szereplőktől az erőszak elítélését (Rabati cselekvési terv) és közérdekű ügyekben a nyilvánosság pontos tájékoztatását, a félretájékoztatás kijavításával együtt (a Covid19-világjárvány megfigyelőinek nemzetközi véleménynyilvánításra vonatkozó, 2020-as közös nyilatkozata).

A nemzetközi jog bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi a véleménynyilvánítás korlátozását. Minden korlátozásnak három követelményt kell teljesítenie – a szabályoknak egyértelműnek és hozzáférhetőnek kell lenniük, jogos célt kell szolgálniuk, és szükségesnek, valamint a károkozás kockázatával arányosnak kell lenniük. Tartalmak vagy fiókok korlátozása esetén a Bizottság három részből álló vizsgálattal elemzi a Facebook intézkedéseit. Az Egyesült Államok törvényei értelmében az első alkotmánymódosítás alapelvei kimondják, hogy a szabad véleménynyilvánítás állami intézkedés keretében történő korlátozása nem lehet általános, nyomós kormányzati érveknek kell alátámasztaniuk, és a veszélyre kell szorítkoznia.

I. Jogszerűség (a szabályok egyértelműsége és hozzáférhetősége)

A szabad véleménynyilvánításra vonatkozó nemzetközi törvényekben a jogszerűség elve megköveteli, hogy a szabad véleménynyilvánítás korlátozására használt bármely szabálynak egyértelműnek és hozzáférhetőnek kell lennie. Az embereknek képesnek kell lenniük arra, hogy megtudják, mi engedélyezett és mi nem. Hasonlóan fontos, hogy a szabályok elég egyértelműek legyen ahhoz, hogy iránymutatást adjanak a véleménynyilvánítás korlátozásáról döntést hozóknak, hogy ezek a szabályok ne járjanak szabad mérlegeléssel, ami a szabályok szelektív alkalmazásához vezethet. Ebben az esetben ezek a szabályok a Facebook közösségi alapelvei és az Instagram közösségi irányelvei. A szabályok célja, hogy meghatározzák, mit nem tehetnek közzé az emberek, és mikor korlátozhatja a Facebook a Facebook- és Instagram-fiókokhoz való hozzáférést.

A veszélyes személyek és szervezetek dicsőítésére és támogatására vonatkozó alapelvek egyértelműsége sok kívánnivalót hagy maga után, ahogy a Bizottság egy korábbi döntésében már megjegyezte (2020-005-FB-UA sz. eset). Az ENSZ szabad véleménynyilvánítással foglalkozó különmegbízottja is aggodalmát fejezte ki a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó alapelvek pontatlansága miatt (A/HRC/38/35, 26. bekezdés, 67. lábjegyzet). Amint a Bizottság a 2020-003-FB-UA sz. esettel kapcsolatban korábban megjegyezte, előfordulhat, hogy bizonyos esetekben adott szóhasználat jogszerűségi aggályokat vethet fel, de egy konkrét esetre alkalmazva ezek az aggályok nem indokoltak. Az, hogy az alapelvek túl általánosak, még nem teszi kétségessé alkalmazásukat a jelen eset körülményeire nézve. A Capitoliumnál január 6-én történt zavargás egyértelműen olyan típusú ártalmas esemény, amely szerepel a Facebook szabályaiban, és Donald Trump bejegyzései akkor dicsőítették és támogatták a résztvevőket, amikor az erőszak még javában zajlott, és a Kongresszus tagjai hozzá fordultak segítségért. E tények tükrében a Facebook szabályai megfelelő figyelmeztetést adtak a felhasználónak és iránymutatást a szabály betartatójának.

A szabálysértésekre adott büntetések vonatkozásában a közösségi alapelvek és a fiókok korlátozására vonatkozó kapcsolódó információk több forrásban is közzé vannak téve, például a felhasználási feltételekben, a közösségi alapelvek bevezetőjében, a fiókok sértetlenségére és a valódi személyazonosságra vonatkozó közösségi alapelvekben, a Facebook Sajtószobájában és a Facebook Súgóközpontjában. Amint a 2020-006-FB-FBR sz. esetben már megjegyeztük, az alkalmazandó szabályok mozaikszerűsége miatt a felhasználók nehezen tudják megérteni, hogy a Facebook miért és mikor korlátozza a fiókjukat, és ez jogszerűségi aggályokat vet fel.

Miközben a Bizottság elégedett azzal, hogy a veszélyes személyekre és szervezetekre vonatkozó alapelvek kellően egyértelműek a jelen eset körülményeire nézve a szabad véleménynyilvánítás egyértelműségre és pontatlanságra vonatkozó normáinak teljesítéséhez, a „határozatlan idejű” korlátozás Facebook általi alkalmazása túl általános és bizonytalan. A közösségi alapelvekben nem szerepelnek „határozatlan idejű” korlátozások, és nem egyértelmű, hogy milyen normák vezetnek ilyen büntetéshez, vagy milyen normákat fognak alkalmazni a korlátozás fenntartására vagy eltávolítására. A Facebook nem adott tájékoztatást arról, hogy korábban bármilyen egyéb esetben alkalmazott volna határozatlan idejű felfüggesztést. A Bizottság elismeri annak a szükségességét, hogy a Facebook a januárihoz hasonló sürgős helyzetekben saját belátása szerint függeszthessen fel fiókokat, de a felhasználókat nem hagyhatja határozatlan ideig bizonytalanságban.

A Bizottság elutasítja a Facebook kérését az egyértelmű kritériumok nélkül alkalmazott és feloldott határozatlan idejű korlátozások támogatására. Megfelelően korlátozni kell a mérlegelési jogkört annak érdekében, hogy meg lehessen különböztetni a mérlegelés jogszerű alkalmazásától az olyan, világszerte lehetséges forgatókönyveket, amikor a Facebook indokolatlanul elhallgattatja a veszélyhez nem kapcsolódó beszédet vagy késlelteti az emberek védelme szempontjából kritikus intézkedéseket.

II. Jogos cél

A jogos cél követelménye azt jelenti, hogy bármely, a véleménynyilvánítást korlátozó intézkedésnek az ICCPR 19. cikkének 3. bekezdésében foglalt célt kell szolgálnia, és ez a lista teljes körű. Jogos cél lehet a közrend védelme és mások jogainak tiszteletben tartása, ideértve az élethez, a biztonsághoz, a választáson történő részvételhez és a választás eredményének tiszteletben tartásához és megvalósításához fűződő jogokat. Egy cél nem jogos, ha ürügyként használják a véleménynyilvánítás elnyomására, például ha azért hivatkoznak a biztonság védelmére vagy mások jogaira beszéd cenzúrázásához, mert az kellemetlen vagy sértő (34. általános megjegyzés, 11., 30., 46., 48. bekezdések). A Facebook „szabálysértő eseményekben,” erőszakban vagy bűncselekményben részt vevő személyek dicsőítésére és támogatására vonatkozó szabályzata összhangban áll a fenti célokkal.

III. Szükségesség és arányosság

A szükségesség és arányosság követelménye azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás bármely korlátozásának egyebek mellett a lehető legkevésbé zavaró módon kell elérnie a jogos célt (a 34. általános megjegyzés 34. bekezdése).

A Bizottság úgy véli, hogy ahol lehetséges, a Facebooknak kevésbé korlátozó intézkedéseket kell alkalmaznia a potenciálisan veszélyes beszéd kezelésére és mások jogainak védelmére azelőtt, hogy tartalomeltávolításhoz vagy fiókkorlátozáshoz folyamodna. Ez minimális követelményként azt jelenti, hogy ahol ez lehetséges és arányos, hatásos mechanizmusokat kell kidolgoznia a közvetlenül fenyegető erőszak, a diszkrimináció vagy más törvénytelen cselekedet kockázatát felvető beszéd felerősítésének megakadályozására ahelyett, hogy egyből letiltaná a beszédet.

A Facebook kifejtette a Bizottságnak, hogy megítélése szerint azzal, hogy Donald Trump „ismétlődően arra használta a Facebookot és más platformokat, hogy aláássa a választás integritásába vetett bizalmat (és ezzel több alkalommal szükségessé tette, hogy a Facebook a félretájékoztatást korrigáló hitelesítő címkéket alkalmazzon), Donald Trump rendkívüli módon visszaélt a platform használatával”. A Bizottság arra kérte a Facebookot, hogy tisztázza, milyen mértékben erősítették fel a platform tervezési döntései, azon belül az algoritmusok, a szabályzatok, az eljárások és a technikai funkciók Donald Trump bejegyzéseit a választás után, és hogy a Facebook végzett-e bármilyen belső elemzést arra vonatkozóan, hogy az ilyen tervezési döntések hozzájárulhattak-e a január 6-i eseményekhez. A Facebook elutasította ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását. Így a Bizottság nehezen tudja felmérni, hogy vajon korábban meghozott, de kevésbé szigorú intézkedések elegendőek lettek volna-e mások jogainak védelmére.

Fontos kérdés, hogy a Facebook január 6-i és 7-i döntése Donald Trump fiókjai hozzáférésének korlátozásáról szükséges és arányos volt-e mások jogainak védelme szempontjából. A január 6-i bejegyzések kockázatának megismeréséhez a Bizottság megvizsgálta Donald Trump Facebook- és Instagram-bejegyzéseit és platformon kívüli hozzászólásait a novemberi választás óta. A választási csalás alaptalan narratívájának fenntartásával és az állandó cselekvésre való buzdítással Donald Trump olyan környezetet teremtett, ahol fennállt az erőszak komoly kockázata. Január 6-án Donald Trump szavai a zavargások résztvevőinek támogatásáról legitimizálta az erőszakos fellépést. Bár az üzenetek látszólag, felületesen békés fellépésre hívtak fel, ez nem volt elegendő a feszültség oldására, és a veszély megszüntetésére, amelynek kialakulásához Donald Trump támogató kijelentései is hozzájárultak. Helyénvaló volt a Facebook részéről, hogy Donald Trump január 6-i bejegyzéseit az Egyesült Államokban erősödő feszültség, valamint Donald Trump más médiumokban és nyilvános eseményeken tett kijelentései kontextusában értelmezte.

Az elemzés részeként a Bizottság a Rabati cselekvési terv hat tényezőjére támaszkodva értékelte, hogy az elhangzottak mennyire okozhatták a diszkriminációra, erőszakra és egyéb törvényellenes fellépésre való uszítás súlyos kockázatához:

• Kontextus: A bejegyzéseket jelentős politikai feszültség idején tették közzé, amelynek középpontjában az a megalapozatlan állítás állt, hogy a 2020. novemberi választásokat elcsalták. Trump kampánya során bíróság elé is vitték ezeket a kevéssé vagy egyáltalán nem bizonyított állításokat, amelyeket a bíróság következetesen elutasított. Donald Trump ennek ellenére tovább hangsúlyozta ezeket az állításokat a közösségi médiában, azon belül a Facebookon és az Instagramon, államfőként birtokolt tekintélyét felhasználva arra, hogy hitelességet kölcsönözzön nekik. Arra bátorította követőit, hogy gyűljenek össze a nemzet fővárosában január 6-án, és „StoptheSteal” („Állítsuk meg a lopást”), utalva rá, hogy az esemény „wild” („vad buli”) lesz. Január 6-án Donald Trump felszólította követőit, hogy vonuljanak a Capitolium épületéhez, és akadályozzák meg az elektori szavazatok összeszámlálását. A bejegyzés időpontjában még zajlott a súlyosan erőszakos fellépés. A korlátozások január 7-i meghosszabbításakor változatlanul bizonytalan volt a helyzet. A kontextus szempontjából további adalék, hogy Kolumbia Kerület intézkedéseket tett, figyelmeztetve arra, hogy a Capitoliumnál zajló események miatt megnőtt az erőszak kockázatra.
• Az előadó státusa: Az Egyesült Államok elnökeként és politikai vezetőként Donald Trump Facebook- és Instagram-bejegyzései nagy befolyással rendelkeztek. A Bizottság megjegyzi, hogy elnökként Donald Trump hiteles és tekintélyes személynek számított a nyilvánosság szemében, ami hozzájárult a január 6-i eseményekhez. Donald Trump államfőként szerzett erős bizalmi pozíciója nem csupán nagyobb erővel és hitelességgel ruházta fel a szavait, hanem annak a veszélyét is megteremtette, hogy támogatói azt hihessék, büntetlenül cselekedhetnek.
• Szándék: A Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy felmérje Donald Trump szándékait. Az, hogy Donald Trump kijelentései erőszakot válthatnak ki, egyértelmű volt, és a Bizottság megítélése szerint tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ilyen kommunikációnak megvan az a kockázata, hogy legitimizálja, illetve ösztönzi az erőszakot.
• Tartalom és forma: A két január 6-i bejegyzés dicsőítette és támogatta a zavargókat, annak ellenére, hogy békés távozásra szólította fel őket. A bejegyzések ismét hangsúlyozták az a megalapozatlan állítást is, mely szerint a választást elcsalták. Jelentések utalnak arra, hogy egyes zavargók ezt az állítást a fellépésük legitimizálásaként értelmezték. A bizonyítékok itt az mutatják, hogy Donald Trump elnöki tekintélyét kihasználva támogatta a Capitolium támadóit, és megkísérelte megakadályozni az elektori szavazatok törvényes összeszámlálását.
• Mérték és elérés: Donald Trumpnak nagy közönsége volt. A Facebookon legalább 35 millió, az Instagramon pedig legalább 24 millió fiók követte. Fontos, hogy az ilyen közösségi médiabeli bejegyzéseket gyakran a tömegmédia csatornái, valamint Donald Trump kiemelt támogatói is felkapják és szélesebb körben, nagyobb közönséggel megosztják, növelve ezzel az elérésüket.
• A veszély közelsége: A bejegyzéseket a folyamatos erőszak dinamikus és változékony időszakában tették közé. Nyilvánvalóan fennállt az élet, az elektori integritás és a politikai részvétel veszélyeztetésének közvetlen kockázata. Az erőszak a Capitoliumnál a Facebookon és más közösségimédia-orgánumokon keresztül megszervezett nagygyűléstől számított egy órán belül kezdődött. Miközben Donald Trump közzétette bejegyzését, a zavargók épp feldúlták a Kongresszus termeit, és a Kongresszus tagjai félelmüknek hangot adva hívták a Fehér Házat, és kérték az elnöktől, hogy csendesítse le a helyzetet. A zavargás közvetlenül megzavarta a Kongresszust az elektori szavazatok megszámlálására vonatkozó alkotmányos kötelezettsége teljesítésében, és több órával késleltette a folyamatot.

E tényezőket elemezve a Bizottság megállapítja, hogy emberi jogi vonatkozásai szempontjából az erőszak súlyosnak minősült. A fiókszintű korlátozások január 6-i alkalmazása és január 7-i meghosszabbítása a Facebook által szükséges és arányos intézkedés volt.

A Bizottság tagjainak kisebb része szerint, míg a hosszabb időtartalmú felfüggesztés vagy a végleges tiltás igazolható egyedül a január 6-i események alapján, az arányossági elemzést alá kell támasztani azzal is, hogyan használta Donald Trump a Facebook platformjait a 2020 novemberi elnökválasztás előtt. A Bizottság tagjainak kisebbsége konkrétan megemlítette a faji igazságszolgáltatás miatti tiltakozás kontextusában született, 2020. május 28-i bejegyzést – „when the looting starts, the shooting starts” („ha loptok, lövünk”) –, valamint azokat a bejegyzéseket, amelyek „China Virus” („kínai vírus”) néven hivatkoztak a vírusra. A Facebook vállalta, hogy tiszteletben tartja a diszkriminációmentesség jogát (ICCPR 2. cikk, 1. bekezdés, ICERD 2. cikk) és a szabad véleménynyilvánítás jogának korlátozásához kapcsolódó követelményekkel összhangban (ICCPR 19. cikk, 3. bekezdés) azt is, hogy megakadályozza platformjai felhasználását a diszkriminációra, ellenségességre vagy erőszakra uszító faji vagy nemzeti gyűlölet támogatására (ICCPR 20. cikk, ICERD 4. cikk). Az ártó szándékú kommunikáció gyakoriságát, mennyiségét és mértékét alá kell támasztani a Rabati cselekvési tervben meghatározott uszítási elemzéssel (Rabati cselekvési terv, 29. bekezdés), különös tekintettel a kontextus és a szándék tényezőire. A Bizottság tagjainak kisebbsége szerint ez a szélesebb körű elemzés is feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a Facebook fel tudja mérni a január 7-én alkalmazott büntetés arányosságát, amelynek elrettentő példával kell szolgálnia más politikai vezetők számára, és adott esetben a rehabilitációra is lehetőséget kell biztosítania. Továbbá, ha a Facebook határozott idejű felfüggesztés alkalmazása mellett dönt, a visszaállításhoz szükséges kockázatelemzésnek is figyelembe kell vennie ezeket a tényezőket. Az esetet más jogalapon kezelő többség nem kommentálta a témát.

9. Az Ellenőrző Bizottság döntése

Január 6-án a Facebook indokoltan alkalmazott korlátozásokat Donald Trump fiókjainál. A kérdéses bejegyzések megsértették a Facebook és az Instagram szabályait, amelyek tiltják a szabálysértő események támogatását vagy dicsőítését, ideértve az adott időpontban az Egyesült Államok Capitoliumánál zajló zavargásokat. A szabálysértések súlyosságát és az erőszak folyamatos kockázatát figyelembe véve indokolt volt a Facebook részéről fiókszintű korlátozásokat alkalmazni, majd azokat január 7-én meghosszabbítani.

A „határozatlan idejű” felfüggesztés alkalmazása azonban nem volt helyénvaló a Facebook részéről.

A Facebook ebben az esetben nem követett egyértelmű, nyilvános eljárást. A Facebook szabálysértéseknél alkalmazott fiókszintű korlátozásai normál esetben vagy határozott idejű felfüggesztést jelentenek, vagy véglegesen letiltják a felhasználó fiókját. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Facebook nem tarthat távol egy felhasználót határozatlan ideig a platformtól annak közlése nélkül, hogy milyen feltételekkel történik meg a fiók visszaállítása (és hogy egyáltalán megtörténik-e).

A Facebook feladata, hogy meghatározza és kommunikálja azokat a szükséges és arányos büntetéseket, amelyeket a tartalmakra vonatkozó szabályok súlyos megsértésére reagálva alkalmaz. A Bizottság feladata gondoskodni arról, hogy a Facebook szabályai és eljárásai összhangban legyenek a tartalmakra vonatkozó szabályzattal, a Facebook értékeivel és az emberi jogok tiszteletben tartására vállalt elkötelezettségével. Az nem konkrét és nem alapelvekre/irányelvekre alapozott büntetés alkalmazásával, majd az ügy Bizottsághoz való benyújtásával a Facebook a felelősség alól próbál kibújni. A Bizottság elutasítja a Facebook kérését, és ragaszkodik hozzá, hogy a Facebook meghatározott ideig tartó büntetést alkalmazzon, és ezt indokolja meg.

A Facebooknak a jelen döntéstől számított hat hónapon belül felül kell vizsgálnia az általa január 7-én kiszabott önkényes büntetést, és döntést kell hoznia a megfelelő büntetésről. A büntetésnek a szabálysértés súlyosságától és a jövőbeni veszély valószínűségétől kell függenie. Egyben összhangban kell lennie a Facebook súlyos szabálysértésekre vonatkozó szabályaival, amelyeknek egyértelműeknek, szükségeseknek és arányosaknak kell lenniük.

Ha a Facebook úgy dönt, hogy Donald Trump fiókjait vissza kell állítani, a Facebooknak alkalmaznia kell szabályait erre a döntésre, ideértve az alábbi szabályokra vonatkozó ajánlásoknak megfelelően végrehajtott bármely módosítást. Továbbá, ha a Facebook úgy dönt, hogy visszaengedi Donald Trumpot a platformra, bármely további szabálysértést haladéktalanul és a tartalmakra vonatkozó szabályzata szerint kell kezelnie.

A bizottsági tagok kisebb része úgy gondolja, hogy fontos bizonyos minimális feltételeket meghatározni, amelyek tükrözik a Bizottság értékelését a Facebook emberi jogi kötelezettségeivel kapcsolatban. A többség szerint ehelyett inkább ezt az iránymutatást kell megadni szabályokra vonatkozó ajánlásként. A kisebbség kifejezetten megjegyzi, hogy a Facebook emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségei magukban foglalják az olyan negatív emberi jogi hatások orvoslásának elősegítését, amelyekhez hozzájárult (UNGP-k, 22. alapelv). A jogorvoslat az UNGP „védelem, tisztelet és jogorvoslat” keretrendszerének alapvető eleme, amely tágabb értelemben tükrözi a nemzetközi emberi jogokat (ICCPR 2. cikk, 3. bekezdés, ahogy ezt az Emberi Jog Bizottság 31. általános megjegyzése teszi a 15–18. bekezdésben). Ahhoz, hogy teljesíteni tudja kötelezettségét, mely szerint garantálja, hogy a negatív hatások nem fognak megismétlődni, a Facebooknak fel kell mérnie, hogy Donald Trump fiókjainak visszaállítása súlyos kockázatot jelent-e a közvetlenül fenyegető diszkriminációra, erőszakra vagy más törvénytelen fellépésre való uszítás szempontjából. Ennek a kockázatértékelésnek azokra a szempontokra kell épülnie, amelyeket a Bizottság a fenti 8.3.III. szakaszban, a szükségességről és az arányosságról szóló elemzésében részletezett, ideértve a Facebookon és az Instagramon, illetve azokon kívül érvényes kontextust és feltételeket. A Facebooknak például kielégítő módon meg kell győződnie arról, hogy Donald Trump már nem tesz megalapozatlan állításokat a választási csalásról olyan módon, amely indokolta a január 6-i felfüggesztést. A Facebook szabálybetartatási eljárásainak célja elégtétel szolgáltatása, és a bizottsági tagok kisebb része szerint ez a cél összhangban van az elégtétel emberi jog szerinti elvével. A Bizottság tagjainak kisebb része hangsúlyozta, hogy a Facebook szabályainak gondoskodniuk kell arról, hogy a felfüggesztés után visszaállítást kérő felhasználók elismerjék szabálysértésüket, és elkötelezzék magukat a szabályok jövőbeni betartása mellett. Ebben az esetben a kisebbség azt javasolja, hogy Donald Trump fiókjának visszaállítása előtt a Facebooknak gondoskodnia kell a zavargásokban részt vevők dicsőítésének, illetve támogatásának visszavonásáról.

10. Szabályalkotást támogató tanácsadó nyilatkozat

A Bizottság elismeri, hogy az eset nehéz kérdéseket vet fel, és hálás a kapott számos átgondolt és elkötelezett nyilvános hozzászólásért.

Az eset Ellenőrző Bizottsághoz történő benyújtásakor a Facebook kifejezetten kérte, hogy „a Bizottság tegyen megfigyeléseket és szabályozási javaslatokat a felfüggesztésre nézve olyan esetekben, amikor a felhasználó politikai vezető”. A Bizottság megkérte a Facebookot, hogy tisztázza, mit ért „politikai vezető” alatt; a Facebook kifejtette, hogy a kifejezés „a megválasztott vagy kinevezett kormányzati tisztviselőkre, és azokra az emberekre vonatkozik, akik aktívan hivatalra pályáznak a közelgő választáson, ideértve a választás után egy rövid időszakot, ha a jelöltet nem választják meg,” de nem vonatkozik minden állami szereplőre. Az eset elemzése alapján a Bizottság a közbiztonság kérdéseire korlátozza iránymutatását.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem mindig hasznos határozott különbséget tenni a politikai vezetők és az egyéb befolyásos felhasználók között. Fontos tisztában lenni azzal, hogy más nagy közönséggel rendelkező felhasználók is hozzájárulhatnak a súlyos veszélyhez. A platform minden felhasználójára azonos szabályoknak kell vonatkozniuk, de a veszély ok-okozati kérdéseinek, valószínűségének és közvetlenségének felmérése szempontjából számít a kontextus. Fontos, hogy felhasználó milyen mértékű befolyással rendelkezik más felhasználók felett.

Amikor egy befolyásos felhasználó bejegyzései nagy valószínűséggel közvetlen veszélyt jelentenek a nemzetközi emberi jogi normák szerint, a Facebooknak gyorsan kell intézkednie szabályai betartatásáról. A Facebooknak abban a kontextusban kell értékelnie a befolyásos felhasználók bejegyzéseit, ahogy azokat valószínűleg érteni fogják, még akkor is, ha lázító üzenetüket a felelősség alól kibújva fogalmazzák meg, például felületesen békés vagy törvényes fellépésre buzdítanak. A Facebook a Rabati cselekvési terv hat kontextuális tényezőjét is felhasználta ebben az esetben, és a Bizottság úgy véli, hogy ez hasznos módszer a potenciális veszélyes beszéd kontextuális kockázatainak felmérésére. A Bizottság hangsúlyozza, hogy az ilyen helyzetekben rendkívül fontos tényező az idő; a hírértékkel és a politikai kommunikáció más értékeivel szemben prioritást kell biztosítani annak, hogy még azelőtt intézkedjenek, hogy a befolyásos felhasználók jelentős kárt okoznának.

Bár minden felhasználóra azonos tartalmi szabályokat kell alkalmazni, vannak olyan egyedi tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a politikai vezetők beszédének értékelésekor. Az államfők és más magas beosztású kormánytisztviselők a többi embernél nagyobb hatalommal rendelkezhetnek arra, hogy kárt okozzanak. A Facebooknak fel kell ismernie, hogy az államfők és más magas beosztású kormánytisztviselők bejegyzései nagyobb kockázattal legitimizálhatnak erőszakot, illetve bátoríthatnak vagy uszíthatnak erőszakra – vagy azért, mert magas bizalmi pozíciójuk nagyobb erővel és hitelességgel ruházza fel szavaikat, vagy mert támogatóik úgy gondolják, hogy büntetlenül cselekedhetnek. Ugyanakkor fontos az emberek politikai beszéd hallgatására való jogának védelme. Mindazonáltal, ha egy államfő vagy magas beosztású kormánytisztviselő ismétlődően olyan üzeneteket tesz közzé, amelyek veszélyt jelentenek a nemzetközi emberi jogi normák értelmében, a Facebooknak a közvetlen veszély elleni védekezéshez elegendő, meghatározott időre fel kell függesztenie az illető fiókját. A felfüggesztési időszaknak elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy elriasszon a nem elfogadható magatartástól, és releváns esetben a fiók vagy oldal törlésével is kell járnia.

A beszéd korlátozása gyakran történik nagy hatalmú állami szereplők által vagy nevében, az eltérő vélemények vagy a politikai ellenzék elleni fellépés részeként. A Facebooknak ellen kell állnia az ellenzék elhallgattatását célzó kormányzati nyomásnak. A potenciális kockázatok felmérésekor a Facebooknak különös gonddal kell figyelembe vennie a releváns politikai kontextust. A nagy befolyással rendelkező felhasználók politikai beszédének értékelésekor a Facebooknak gyorsan eszkalálnia kell a tartalommoderálási folyamatot olyan, a nyelvi és politikai kontextust ismerő, szakértő munkatársak felé, akik védettek a politikai és gazdasági beavatkozással, valamint az illetéktelen befolyásolással szemben. Az elemzés során meg kell vizsgálni a nagy befolyással rendelkező felhasználók Facebook és Instagram platformon kívüli viselkedését a potenciálisan ártalmas beszéd teljes releváns kontextusának megfelelő felméréséhez. Ezen túlmenően, a Facebooknak gondoskodnia kell arról, hogy a világon mindenütt elegendő emberi erőforrást és szakértelmet fordítson a befolyásos fiókok jelentette veszély felmérésére.

A Facebooknak nyilvánosan el kell magyaráznia a befolyásos felhasználók elleni fiókszintű szankciók alkalmazásakor követett szabályokat. Ezeknek a szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy amikor a Facebook időben korlátozott felfüggesztést alkalmaz egy befolyásos felhasználó fiókjára a jelentős veszély csökkentése érdekében, a felfüggesztés időtartamának lejárata előtt mérje fel, csökkent-e a veszély. Ha a Facebook úgy ítéli meg, hogy a felhasználó az adott időpontban súlyos kockázatot jelent az erőszakra, diszkriminációra vagy egyéb törvénytelen cselekedetre való uszítás közvetlen veszélye szempontjából, újabb konkrét időtartamú felfüggesztést kell alkalmaznia, ha ilyen intézkedés szükséges a közbiztonság megőrzése érdekében, és az intézkedésnek arányosnak kell lennie a kockázattal.

Amikor a Facebook a befolyásos felhasználókra vonatkozó, különleges eljárásokat foganatosít, ezeket alaposan dokumentálni kell. Nem volt egyértelmű, hogy a Facebook ebben az esetben eltérő normákat alkalmazott-e, és a Bizottság számos aggályt hallott a hírérték miatt engedmény potenciális alkalmazásával kapcsolatban. Fontos, hogy a Facebook kezelje az ezáltal okozott átláthatósági hiányosságokat és zavart. A Facebooknak részletesebb tájékoztatás készítésével segítenie kell a felhasználóknak megérteni és értékelni a hírérték miatti engedmény alkalmazásának folyamatát és feltételeit. A Facebooknak egyértelműen el kell magyaráznia, hogyan vonatkozik a hírérték miatti engedmény a befolyásos fiókokra, ideértve a politikai vezetőket és más közszereplőket. Az összehasonlításon alapuló ellenőrzéssel kapcsolatban a Facebooknak egyértelműen el kell magyaráznia az ellenőrzés szándékát, normáit és folyamatait, ideértve azt is, hogy milyen kritériumok alapján választja ki az oldalakat és a fiókokat ellenőrzésre. A Facebooknak jelentést kell készítenie arról, milyen az összehasonlításon alapuló folyamatok relatív hibaaránya és döntéseinek téma szerinti konzisztenciája a normál szabálybetartatási eljárásokéhoz képest.

Ha a Facebook platformjaival egy befolyásos felhasználó olyan módon visszaél, hogy az súlyos negatív emberi jogi hatásokkal jár, a Facebooknak alaposan ki kell vizsgálnia az incidenst. A Facebooknak fel kell mérnie, milyen befolyással rendelkezett, és milyen változtatásokat hajthat végre a negatív hatások jövőbeni azonosítása, megelőzése, enyhítése és kezelése érdekében. Ezzel az esettel kapcsolatban a Facebooknak átfogó módon meg kell vizsgálnia potenciális hozzájárulását a választási csalás narratívájához és ahhoz a felfokozott feszültséghez, amely a 2021. január 6-i erőszakban kulminálódott az Egyesült Államokban. Ennek keretében nyíltan ismertetni kell, hogy a Facebook milyen tervezési és szabályalkotási döntései teszik lehetővé a platformmal való visszaélést. A Facebooknak el kell végeznie ezt az átvilágítást, tervet kell végrehajtania a megállapítások alapján, és nyíltan kommunikálnia kell, hogyan kezeli azokat a negatív emberi jogi hatásokat, amelyek kialakulásában része volt.

Az olyan esetekben, amikor a Facebook vagy az Instagram felhasználói atrocitással járó bűncselekményben, az emberi jogok súlyos megsértésében vagy uszításban vesznek részt az ICCPR 20. cikke szerint, a tartalom eltávolítása és a fiókok letiltása, bár potenciálisan csökkenti a veszélyt, a számonkérést is alááshatja többek között amiatt, hogy eltávolítja a bizonyítékot. A Facebook köteles gyűjteni, megőrizni és – adott esetben – megosztani az adatokat annak érdekében, hogy segíteni tudja az illetékes hatóságokat és elszámoltatási mechanizmusokat a nemzetközi büntetőjogi, emberi jogi és humanitárius jogszabályok súlyos megsértésének kivizsgálásában és a potenciális vádemelésben. A Facebook vállalati emberi jogi szabályzatának egyértelműen ismertetnie kell a vállalatnál ennek érdekében érvényben lévő protokollokat. A szabályzatnak egyértelműen ismertetnie kell, hogyan lehet a platformon korábban nyilvánosan elérhető tartalmat a nemzetközi normáknak és a vonatkozó adatvédelmi törvényeknek megfelelő kivizsgálást végző kutatók számára hozzáférhetővé tenni.

Az eset egyéb kezelendő hiányosságokat is felvet a Facebook szabályaival kapcsolatban. A Bizottság konkrétan megállapítja, hogy a Facebook büntetési rendszere nem kellően egyértelmű a felhasználók számára, és nem ad megfelelő iránymutatást a Facebook mérlegelési gyakorlatának szabályozására. Közösségi alapelveiben és irányelveiben a Facebooknak világos, átfogó és hozzáférhető módon el kell magyaráznia, hogy milyen szankcionálási és büntetési folyamatot alkalmaz a Facebook- és Instagram-profilok, -oldalak, -csoportok és -fiókok korlátozására. Ezeknek a szabályoknak elegendő információt kell biztosítaniuk a felhasználók számára annak megértéséhez, mikor kerül sor szankciók alkalmazására (ideértve az eseteleges vonatkozó kivételeket és engedményeket), és hogyan történik a büntetés számítása. A Facebooknak hozzáférhető adatokat kell biztosítania a felhasználóknak arra vonatkozóan, hány szabálysértést, szankciót és büntetést vizsgáltak meg velük kapcsolatban, és hogy milyen következményekkel járnak a jövőbeni szabálysértések. Átláthatósági jelentéseiben a Facebooknak meg kell adnia, hány alkalommal alkalmazott korlátozásokat profilokra, oldalakra és fiókokra, ideértve a szabálybetartatási intézkedések okát és jellegét, az adatokat régió és ország szerinti bontásban megadva.

Végül, a Bizottság nyomatékosan felkéri a Facebookot, hogy dolgozzon ki és tegyen közzé olyan szabályzatot, amely szabályozza reagálását a válságokra és az új helyzetekre, amelyeknél normál folyamatai nem előznék vagy akadályoznák meg a közvetlen veszélyt. Bár az ilyen helyzetek nem mindig láthatók előre, a Facebook iránymutatásának megfelelő paramétereket kell megadnia a kapcsolódó intézkedésekre, ideértve a döntések adott időn belüli felülvizsgálatának kötelezettségét.

*Eljárással kapcsolatos megjegyzés:

Az Ellenőrző Bizottság döntéseit öttagú testületek készítik elő, és a Bizottság többségének jóvá kell hagynia őket. A Bizottság döntései nem feltétlenül képviselik az összes tag személyes nézeteit.

Retour aux décisions de cas et aux avis consultatifs politiques